2017. február 3., péntek

Hétvégi Olvasónapló (89) Végtelen történet

A hétvégi olvasónapló egy hetente jelentkező rovat, amelyben az elmúlt heti olvasmányaimat összegzem, valamint megosztom a következő heti terveimet. Emellett simán szövegelek mindenről benne.






Valószínűleg nem ez lesz a legolvasmánydúsabb hétvégi olvasónapló, hiszen jó részéről olvashattatok a leltárbam de azóta eltelt három nap, és az olvasmánylistám kicsit megnőtt. Kicsit.
Bár a jelölt könyvek közül egynek nem álltam neki ténylegesen, egyelőre bűntudatkeltésnek van ott csupán.

A hét azért egész jól telt könyvbeszerzési szempontból. Megérkezett ugyanis Loreleitól Cinda Williams Chima: The Demon King regénye, ami gyönyörű (és sokkal nehezebb, mint ránézésre tűnik). Illetve elcsábultam a 40%-os akcióban, és 4 könyvet is beszereztem. Mentségemre legyen mondva, ebből hármat (George Orwell: 1984, F. Scott Fitzgerald: A nagy Gatsby és Markus Zusak: Az üzenet) már olvastam korábban könyvtárból, és szerettem volna előbb-utóbb a saját polcomon is tudni őket. Celeste Ng könyvének meg nem tudtam ennyiért ellenállni - amúgy is várólistán van, úgyhogy megérdemlem. Igen. :)
Mondjuk, ez megbocsáthatóbb lenne, ha nem vettem volna egy gyönyörű bokacsizmát is, de szükségem van rá! Legalábbis, ha elég sokáig mondogatom, el is hiszem.

Zenei szempontból a héten "A dal 2017" jelöltjeit hallgattam leginkább, mert nem értettem, miért mondogatta a zsűri, hogy nagyon várta élőben is az egyes dalokat, amikor nekem felállt a hátamon a szőr némelytől. És egek, némelyik annyira hangulatos, ha nem élőben van előadva, egek! Illetve rájöttem, hogy a most szombati mezőny nagyon erős lesz (legalábbis az album verzió alapján).
A dalnak viszont, ami insta-szerelem lett, semmi köze az előbb említett műsorhoz. A OneRepublic: Let's Hurt Tonight dala szíven ütött és elbűvölt.

A héten olvastam

   

Rainer Maria Rilke: Gedichte verseskötetét múlt hét pénteken fejeztem be, és a leltárban meg is emlékeztem róla, így nem ismétlem magam.

Pár órával ezelőtt pedig végre valahára elolvastam J. R. R. Tolkien: The Hobbit könyvét. Nagyon érdekes és felettébb hullámzó kapcsolatom lett ezzel a könyvvel, és bár nem terveztem eredetileg, de írok erről egy bejegyzést, mert ki kell adnom mindent. A leltárban írtak sajnos nem változtak, és őszintén sajnálom, amiért engem nem ragadott annyira magával az egész. Viszont, ami érdekes, hogy maradandó élményt nyújtott a könyv - nem azért, mert látványosan szenvedtem bizonyos pontjain, hanem a pozitív élményei és Bilbo (meg természetesen Smaug) végett.

Aktuális olvasmány


Holly Black - Cassandra Clare: A bronzkulcs
Haladás: 11. oldal

Tegnap kaptuk meg a Magisztérium sorozat harmadik részét, aminek ugyan nem volt tervben az olvasása, de képtelen voltam ellenállni! Sajnos, mivel egész nap rohangáltam, még csak kicsit olvastam belőle. Viszont egyből elkapott a hangulata, és imádom, imádom, imádom! Amint végzek a bejegyzéssel, folytatom is!

Tervek

Most ismét eléggé felszaporodtak az aktuális olvasmányok, így elsősorban azokat szeretném csökkenteni. Emellett azért szeretném elkezdeni a második könyvtári könyvemet is (Amerikai amnézia), hogy minél előbb visszavihessem.

      
 

Természetesen kizárt, hogy mindet befejezzem (bárcsak), de remélhetőleg sikerül viszonylag sokat olvasnom belőlük. Álmodozom.

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése