2020. február 15., szombat

Leltár (78) 2020. január

A Leltár minden hónap elején jelentkező rovat, amelyben megemlékezem az előző havi történésekről, számot vetek az olvasmányaimról, ill. tervezgetek. Ez utóbbit kissé naivan.







Több kollégámtól is azt hallottam tavaly, hogy a január nagyon hosszú, sosem akar véget érni. Tavaly ilyenkor én nagyban a minősítésemre készültem, és megszűnt körülöttem a külvilág, idén azonban kíváncsian vártam, hogy fogok-e én is szenvedni ettől a hónaptól.
Még sose éreztem volna, hogy ilyen gyorsan repül az idő! Amint 6-án visszamentem a szabadságból, azonnal kezdődött a gyerekeim szintvizsgára jelentkeztetésének intézése, majd következett a félévi zárás, a fejlesztési naplók elemzése, statisztikák készítése... Ennek a hétnek a második felére jutottam el oda, hogy úgy éreztem, kell egy nap, amit csak adminisztrációval töltök. (Ez szerintem a hétfő lesz, amikor van pár lyukas órám. Úgyis reggel lesz egy munkaüggyel kapcsolatos kávézásom, utána legalább lesz időm pótolni az elmaradásaimat és rendszerezni az osztályom papírjait.)

A januárban letettem egy személyes terhet is, ami már egy ideje nyomasztott - s annyival jobban érzem magam. Néha eszembe jut, de nem bánom a döntésemet. Nem lett volna jó, ha nem változtatok ezen az állapoton. Se neki, se nekem.

A munkahelyemen elég vegyesen teltek a hetek. Mármint említettem, hogy teljes elfoglaltságban voltam a papírmunkák szempontjából, de maga a tanítás része is elég érdekesen alakult. A saját osztályomat még mindig imádom, még ha borzalmasan is viselkedtek az utolsó hét elején. Azt gondolom, hogy ez a félévzárás utáni leeresztés eredménye volt, ezért nem is kaptak még annyira az érintettek. Mondjuk péntekre helyreállt a rend, sőt eljutottak oda, hogy azon túl, hogy a második anyjuk, még hercegnő is vagyok.
Sokat gondolkodom ezen az egész osztályfőnökségen, hogy miként teremthetnék egy olyan egyensúlyt, amelyben a kollégáimnak és a kicsikéimnek is jó, de nagyon nehezen áll be a mérleg. Idővel majd sikerülni fog. Addig pedig közösen küzdök velük, hogy ne legyenek bukások, s sikerrel vegyék a 9. osztályt.

Na de, nem akarom, hogy az egész bejegyzés csak erről szóljon, úgyhogy térjünk is rá az olvasásaimra!

Januárban olvastam


A január a tavalyi éves beszerzéseim körében telt, ugyanis mind a 6 könyv, amit elolvastam, 2019-es beszerzés!

Az évet rögtön egy új kedvenc avatásával indítottam, Frank Herbert: Dűnével.
Mióta sci-fi lázban égek, és elkezdtem klasszikusokat olvasni, csak távolról kerülgettem az egyik legnagyobb "kötelező" olvasmányt. Mármint el szerettem volna olvasni, de "majd, egyszer...". Mikor azonban a Gabo kiadó bejelentette, hogy újra kiadja a sorozatot, minden megváltozott. Ez a kötet lett 2019 második felének legjobban várt megjelenése.
A Dűne Pault követi, aki anyja tanításának köszönhetően valódi stratéga, többi tanárának hála pedig a harcművészetekben is jeleskedik. Paulra könnyedén lehet úgy tekinteni, mint egy túlontúl tökéletes karakterre, ám hiába kiemelkedő képességei, hibákra ő is képes.
A történet első ránézésre a hagyományos politikai ármányokat követi, ám a körítés mégis különlegessé teszi. Imádtam minden egyes pillanatát, s nem is kezdhettem volna a 2020-as évet ennél jobb regénnyel!
Valamikor a kötet olvasása közben meg megfogalmazódott bennem, hogy ez a regény (és majd idővel a sorozat) is olyan jelentőssé válhat számomra, mint a fantasy berkeiben Robin Hobb: Látnok-trilógiája.

Következő olvasmánynak Tom Sweterlitsch: Angyalok pokla regényét választottam, amivel kapcsolatban elég magas elvárásaim voltak, hiszen az író másik regénye a tavalyi évem egyik kedvenc kötete lett.
Maga a könyv jó volt, de nem kaptam meg ugyanazt az adrenalinlöketet, mint a Letűnt világoktól. Néha inkább untam ezt az utazást, pedig itt is zajlottak rendesen az események.
El kell ugyanakkor ismernem, hogy már itt is megmutatkozik a szerző tehetsége: érdekes világot kreált, amiből rengeteg mindent ki lehetett volna hozni. Mindenesetre hetekkel később is eszembe jut, úgyhogy az elég pozitív dolog.

Kissé félve kezdtem el Margaret Atwood: Testamentumok regényét, amiről vegyes véleményeket hallottam, s tartottam attól, hogy nem lesz képes megadni azt, amit az első rész adott.
Legnagyobb örömömre ez nem így történt, s a Testamentumok majdnem ugyanolyan mély nyomott hagyott bennem, mint A szolgálólány meséje.

2020-ra egyik nagy fogadalmam volt, hogy több Brandon Sandersont olvasok, ugyanis csak veszem a könyveit, de nem haladok velük. Ennek első lépéseként elolvastam a Steelheartot. Arra már rájöttem, hogy nagyon szeretem Brandon Sanderson alapötleteit, s alapvetően a kidolgozás is nagyszerű, de már másodjára kívánom, hogy bárcsak ne írna romantikát. A történet attól függetlenül tetszett, a morális kérdések is lekötötték a figyelmemet, úgyhogy tervben is van a folytatás elolvasása.
(Ó! És a legjobb! Volt egy nagyon elvadult elméletem a történettel kapcsolatban, s legnagyobb megdöbbenésemre az történt!)

Decemberben nem sikerült sort kerítenem rá, úgyhogy már nagyon vártam, hogy megjöjjön a hangulatom Neil Gaiman: Sandman-jének 2. kötetéhez. Mit is mondhatnék? Egyértelmű, hogy imádtam. Arra viszont nem számítottam, hogy zokogni fogok rajta.

Végezetül pedig sort kerítettem Kleinheincz Csilla - Roboz Gábor (szerk.): Az év magyar science fiction és fantasynovellái 2019 antológiát. A tavalyi kiadást imádtam, szinte mindegyik novella tetszett. Idén ez már kevésbé volt elmondható, bár még így is találtam néhány kiemelkedő művel, pl. Veres Attila remekművét. Molyon mindegyik novelláról írtam 1-2 mondatot, úgyhogy ha érdekel, IDE kattintva elolvashatjátok.


Aktuális olvasmányok



      

Ray Bradbury: Stories Volume 2
Haladás: 87. oldal (+87 oldal)

Januárban olvastam el néhány novellát ebből a kötetből, s újra és újra rádöbbenek, mennyire szeretem ezt az írót. Annyi különleges ötlettel áll elő; ha pedig nem az ötlet, akkor a mondanivaló hagy szó nélkül. Nem véletlenül ő a kedvenc szerzőm, az biztos.

Isaac Asimov: The Complete Robot
Haladás: 76. oldal (+76 oldal)

A héten hozta a postás az első rendelésemet, s egyszerűen képtelen voltam ellenállni, hogy elkezdjem. Szerencsére már előre sejtettem, hogy valami ilyen fog történni, így már alapból szerepelt ez a kötet a februári tbr listámon. Arra viszont nem számítottam, hogy ennyire tetszeni fog! Emlékszem, amikor Az Űrvándort  és Az aszteroidák kalózait olvastam, már gondoltam, hogy az adult sci-fi-jai még jobbak lehetnek. S nem is tévedtem! Már az első novellánál belezúgtam ebbe a kötetbe, s kb. nonstop tudnám olvasni.
Sajnos maga a kötet nem túl strapabíró, így kizárólag itthon tudom olvasni.

Moskát Anita: Irha és bőr
Haladás: 53. oldal (+53 oldal)

Csütörtök este befejeztem az utazós könyvemet, így szükségem volt valami újra - valami magyar nyelven írott történetre. Mivel egyetlen ilyen jelöltem volt februárra, így az Irha és bőrt vittem magammal. Azt kell mondanom, erősen indított a kötet - annyira, hogy még a nappal kapcsolatos izgatottságomról is sikerült elterelnie a figyelmemet.


Tervek


   


Nagyon jó vagyok, ugyanis két könyvet már elolvastam, három könyvet pedig most olvasok, így mindösszesen két könyv maradt a februári tbr listámon. Brandon Sandersontól a Steelheartot januárban olvastam, s szeretnék minden hónapban egy részt elolvasni. Úgyhogy február a Firefight-é. Habár az előző rész tartogatott meglepetéseket, kissé félek ettől a résztől.

Nagyjából 2-3 évvel ezelőtt szereztem be Andrzej Sapkowski-tól a The Last Wish kötetét, s azóta sem vettem rá magam arra, hogy olvassam. Viszont ez a fellendült Witcher rajongongás engem sem került el, így végre én is megismerkedem a sorozattal. Ha pedig tetszeni fog, szerencsére a második rész is megvan már. :)

2 megjegyzés:

  1. "Mióta sci-fi lázban égek, és elkezdtem klasszikusokat olvastam, " ez inkább olvasni, nem? :)
    Amúgy a Witchert angolul kezded majd el? Kíváncsi leszek :) Azt a videót láttad, amiben Henry Cavill olvas fel belőle? :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi szépen, javítottam is!
      Igen, angolul olvasom majd - úgy olcsóbban hozzájutottam anno. Semmit nem tudok egyelőre erről a világról, egyáltalán nem néztem utána semminek. De majd megnézem, ha elolvastam az 1.részt.

      Törlés