2018. szeptember 14., péntek

Hétvégi Olvasónapló (159) Mi a helyzet a bloggal (és a mézünnep)?

A hétvégi olvasónapló egy hetente jelentkező rovat, amelyben az elmúlt heti olvasmányaimat összegzem, valamint megosztom a következő heti terveimet. Emellett simán szövegelek mindenről benne.





Míg múlt hét pénteken a fáradtságé volt az úr, és fogalmam sem volt, mihez kezdenék, ezen a héten teljesen feldobódott állapotban vagyok. Úgyhogy készüljetek, mert több mindenről is szeretnék írni a mai HO-ban. 

Kezdjük a blog szempontjából legfontosabbal - magával a bloggal. Észrevehettétek, hogy szeptemberben kissé (nagyon) visszaszorultak a bejegyzések, és igazából kimerült a blogolásom a HO-ban és a hónap eleji Leltárban. 
Ez elsősorban a munka miatt alakult így; szükségem volt (van?) időre, hogy teljes mértékben hozzászokjak a megváltozott életmódomhoz, hogy újra be tudjam osztani a szabadidőmet, és hogy ne az legyen az első dolgom munka után, hogy csak meredek magam elé. 
Azt hiszem, jelenleg kezdek egész jól állni, ugyanis annak ellenére, hogy péntek van, készen állok a kihívásokra (és a szabadidőm kiélvezésében)!

Szóval a harci helyzet, hogy az extra energiának hála szeretném a blogot is feléleszteni kicsit - legalábbis hozni néhány véleményt, illetve 1-2 extra bejegyzést is. Vannak ötleteim, s nagyon szeretném ezeket megvalósítani, de ehhez idő kell. Igen, hiába a lelkesedés, szeretnék egy egyensúlyban lévő rendszert kialakítani, aminek eredményeként a blog is megfelelő figyelmet kap.

További eseményeket tekintve - a hétvégén mézünnep van a városban, úgyhogy Eszti barátnémmal munka után elmentünk, és alaposan bevásároltunk.
A képen látható mézek:
- 2 lépes méz (ezer éve kerestem már)
- havasi (tényleg olyan, mintha a tél benne lenne a mézben)
- fenyőméz
- málnaméz
- feketeribizli méz
- gyógynövényes méz
- mandulaméz
- medvehagymás méz
Ezeken kívül még ittunk mézbort (feketeribizlist és mandulást), illetve kóstoltunk még pár mézkülönlegességet (pl. homoktövis, levendula, csipkebogyó). 
A mézimádó énem gyakorlatilag fürdőzött a mézben. :)

Itthon a kertészkedésre kicsit nehezen jut idő, de két jelentős esemény is lezajlott ezen a téren. Az egyik, hogy VIRÁGZIK a CSERESZNYE- és a SZILVAFA. Ősszel. Az, hogy enyhén felborult a szerencsétlen fák ciklusa, az is biztos. Nem tudom, mi lesz velük, hogy vészelik át a telet, de ez sokkolt a héten.
A másik pedig - ami jó hír -, hogy szedtünk ki 2 bokorral az édeskrumpliból, s óóóóó, már ez a két bokor visszahozta az összes befektetett pénz árát. Vannak 1 kg feletti krumplik is, ami nem semmi! Vasárnap már tudom is, mi lesz a menü.

A héten olvastam



A héten egy könyvet befejeztem, egyet pedig sajnálatos módon félbehagytam. Nevil Shute: Az örökség regényét a hét első felében olvastam ki. Kissé más irányt vett a történet, mint eredetileg gondoltam - kissé romantikussá vált, a szó klasszikus értelmében, ugyanis az író egy igazán idilli állapotot alakított ki idő közben. Igazából tökéletes őszi olvasmány volt, megmelengette a lelkemet.

Ugyanakkor Truman Capote: Hidegvérrel tényregényébe beletört a bicskám. Érdekes volt, de egyáltalán nem buzdított, hogy olvassam - erőltetni pedig nem akartam. Utánaolvastam a bűnténynek, amelyet ez a kötet feldolgoz, és igazából nekem ennyi információ bőven elég volt a témával kapcsolatban. Lehet, egyszer a jövőben megpróbálkozom vele.

Aktuális olvasmány



Leslie L. Lawrence: Csöd
Haladás: 96. oldal (+96 oldal)

Biztosan meséltem már, hogy milyen kapcsolatom van Leslie L. Lawrence-szel. 2003-ban ismerkedtem meg vele, és nagyjából 2011-ig sorra olvastam a regényeit. Ezután azonban következett egy szolid 7 éves kihagyás, ami idő alatt 2 régebbi regényét vettem meg, és jó pár meglévőt leszanáltam. Egyszerűen új gondoltam, hogy annyira megváltozott az ízlésem, s ebbe ő már nem fér bele. 

Igazából a Csödöt csak azért kezdtem el, mert nem szerettem volna 2012-nél korábban beszerzett olvasatlan könyvet birtokolni (mármint ami TBR listán is szerepel). Arra viszont nem számítottam, hogy az első oldal ugyanúgy beránt, mint régen. Egyszerűen imádom, és hatalmas nosztalgiával olvasom ezt a kötetét! 
Azt meg pláne, mikor kezébe veszi a 38-as Smith and Wessonát. Egek, ez a mondat minden regényében benne van, s már klasszikus. :) 

Úgyhogy jelenleg ezzel a regénnyel elégítem ki az olvasási vágyamat, és sanszos, hogy jövő héten is csak ezt a művet olvasom. Ettől függetlenül álmodom kicsit.

Tervek



      

Oké, oké, nem durvulok, tuti, hogy nem fogom mindet olvasni - sőt, valószínűleg csak az egyik kerül sorra.

Nancy tanácsára a Csöd befejezése után egy régi olvasmányom befejezését tűzöm ki célul. Jelenleg A láng légiója felé hajlok, de egyszerűen nem könnyű cipelni magammal. Ettől függetlenül most nem fogom feladni a próbálkozást, mert maga a regény fantasztikus!
Ha mégis elbuknék, Jemisinhez fordulok, és folytatom az újraolvasást. 

A másik út akkor történhet, ha a jövő hét folyamán érkezik egy csodás kis csomag az Agave kiadótól, minden borul. Mark Kloos: Felderítők könyve olyan függővéggel ért véget, hogy KELL a folytatás. Egyszerűen tudnom kell, hogy mi lesz a kedvenc szereplőimmel ebben a részben! 

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése