A mostani poszt kissé rendhagyó lesz, ugyanis nem egy, hanem két könyvről fogok írni benne. Ennek oka elég egyszerű - egyikről sem tudok túl hosszan írni, de mindegyik eléggé megfogott, hogy egy bejegyzést megérdemeljenek.
A másik rendhagyósága pedig, hogy ez a poszt az eddigieknél jóval személyesebb lesz, ugyanis a szokásosnál is kevesebb objektivációval tudok róluk beszélni.
"Nem szeretek emlékezni. Ha megteszem, érzéseim támadnak. Nem szeretek bármit is érezni."
Zach tizennyolc éves, alkoholista. Az élete darabokban, ő pedig rehabilitáción. Valami történt vele, mielőtt idekerült volna, de ő nem emlékszik semmire. Vagy nem akar.
Az emberek jönnek-mennek, vannak, akik jobban lesznek, mások elmenekülnek. De végül mindenki távozik. Zach pedig nem tudja, ő miként végzi. De talán a szörnyetege segít.
