2020. március 4., szerda

Leltár (79) 2020. február

A Leltár minden hónap elején jelentkező rovat, amelyben megemlékezem az előző havi történésekről, számot vetek az olvasmányaimról, ill. tervezgetek. Ez utóbbit kissé naivan.







Üdv újra Dearies!
Februárban akaratlanul is kivettem egy kis szabadságot a blogolás tekintetében. Furcsa volt, mert mindig terveztem, hogy írok bejegyzést - lyukas órában vagy valami -, de amint odakerültem, máris adódott más dolgom, így elmaradt. Márciusban viszont szeretnék pár posztot írni - pl. két értékelést mindenképp szeretnék posztolni a hónap során.

Zajlott viszont az élet - bár ez nagyrészt a munkahelyi eseményekre korlátozódott egyelőre. Februárban ugyanis átvette az életem feletti irányítást a munkám. Ezen változtatnom kellene, de nem akarok olyan lenni, aki csak van a munkahelyén - az a munkaerő szeretnék lenni, akire lehet számítani. (Legyen szó diákról, kollégáról vagy vezetésről.)

Februárban az iskolai életet tekintve a központi elem a szalagavató volt (és a tablófotózás). Ó, egek... nem elég, hogy fodrász és a sminkes is diáknak nézett, de utána a képek.... azt hittem, mindegyik borzalmas, de vannak köztük egész jók, így nem nézek majd ki borzalmasan a két végzős osztályom tablóján.

Úgy érzem, az osztályaim igazi lovefestet tartanak nekem. Annyira furcsa érzés, mert olyan sokszor volt, hogy csak a rosszra emlékszem, mostanában pedig mintha minden napra jutna valami apróság, ami megmosolyogtat. Néha egy olyan kijelentés, hogy "bárcsak Ön lenne az osztályfőnökünk", máskor simán az, hogy a saját osztályomba járó fiúk testőrként kísérnek az utcán. Hihetetlenül aranyosak. Úgyhogy most elvagyok. :)

Februárban olvastam


Februárban összesen 3 könyvet sikerült befejeznem. Nem sok, viszont nem akartam kényszeríteni magam, hogy olvassak, amikor épp nem volt kedvem.

Az első befejezett olvasmányom Arthur C. Clarke: A város és a csillagok, ami olvasás közben kissé hullámzó élmény volt, viszont azóta párszor visszatértek már hozzá a gondolataim. Ebben a könyvben nem a történeten van igazán a hangsúly, hanem az emberi lét egyik nagy kérdésén.

Következő olvasásnak Max Gladstone: Two Serpents Rise kötetét választottam. Arra emlékszem ezzel a könyvvel kapcsolatban, hogy az indokoltnál sokkal tovább tartott elolvasni, mert az első fele nagyon vontatott volt. Az első rész adta izgalmat a regény utolsó harmadában kaptam meg, ahol egymást érték az izgalmas felfedezések. Azért remélem, hogy a harmadik kötet jobb lesz.

Végezetül sikerült sort kerítenem a hónap legjobb olvasmányára, 2020 egyik új kedvencére, Isaac Asimov: The Complete Robot novellagyűjteményre. Tudnotok kell, hogy alapvetően én nem kedvelem a robotos történeteket, eddig egyet sem találtam, ami megfogott volna. Asimov viszont mesteri! A kötetben található 31 novellából még a legrosszabbra is a "jó" jelzőt tudom használni. A legnagyobb hatással rám a Sally volt; egy rövidke novella, ahol kivételesen a robotok nem jóindulatúak voltak. Ugyanakkor a legtöbb történet rajta hagyta nyomát a szívemen, és bár mindegyik "robotos sztori", más és más mondanivalója van. Csak ajánlani tudom!



Aktuális olvasmányok


Márciusban egy könyvet már befejeztem, ami átvette a Dűnétől az év kedvence címet - főleg, mert napok óta nem tudok nem arra gondolni.

   

Ray Bradbury: Stories Volume 2
Haladás: 87. oldal (+0 oldal)

Februárban egy novellát sem olvastam ebből a kötetből.

Octavia E. Butler: Átváltozás
Haladás: 119. oldal (+119 oldal)

A Hajnal tavaly az év könyve volt nálam, így nagyon vártam, hogy ez a rész mit tartogat számomra. Egyelőre nincs meg az az extázis, mint az első kötetnél. Még mindig jó, de nem merült fel olyan igazán elgondolkodtató téma, ami megadná, hogy maradandó élmény legyen. Remélem, ez a maradék 200 oldal során változni fog.

Tervek

Annak ellenére, hogy februárban nem olvastam annyit, márciusra elég ambiciózus listát sikerült összeállítanom.

   

Februárról 2 könyv maradt még a várólistámon, így ezekre nem térnék ki külön újfent.


      

A másik 3 jelölt, mind idén került hozzám. Cory Doctorow és Carmen Maria Machado novelláskötetei miatt izgatott vagyok - szeretek általam eddig nem ismert szerzők novelláival megismerkedni. Főleg a Radikálisokkal szemben vannak magas elvárások, ott a fülszöveg alapján valami ütősre számítok.
A The Complete Robot okozta boldogság eredményeként megvásároltam a Robot-sorozat mind a 4 részét, így jöhet a darálás, kezdve a The Caves of Steellel.
Vajon mennyit sikerül elolvasnom ebből a terjedelmes listából?


1 megjegyzés: