2017. november 17., péntek

Hétvégi Olvasónapló (126) Tome Topple, új szerzemények és felborult TBR

A hétvégi olvasónapló egy hetente jelentkező rovat, amelyben az elmúlt heti olvasmányaimat összegzem, valamint megosztom a következő heti terveimet. Emellett simán szövegelek mindenről benne.





El sem hiszem, hogy péntek van. Mármint álmodom, hogy végre vége a hétnek? Bár úgy igazán még nincs vége, hiszen össze kell állítanom egy témazáró dolgozatot az egyetemes középkorból, valamint feladatlapokat angolra.

De mivel is telt a hét? Rengeteg adminisztrációs munkával... ó, tényleg, abból is maradt. Néha úgy érzem, több időt töltök azzal, hogy a diákjaim adatait töltögessem ki 80 különböző dokumentumban, mint a tényleges tanítással. 
Persze a tanítás részét felettébb szeretem a dolognak - főleg a saját osztályomét, mert olyan kis cukorborsók még mindig. Rengeteget kérdeznek, készülnek órákra.

Voltam könyvtárban is - bár mindösszesen 3 könyvet hoztam ki (abból 1-ről már el is döntöttem, hogy inkább máskor olvasom). A másik kettő - Neil Gaiman: Északi mitológia (valaki meglepődött azon, hogy már megint Gaimant hoztam ki?) és Az év legjobb science fiction és fantasynovellái 2017. Ez utóbbival kicsit elővigyázatos vagyok, mert a több szerzőt felvonultató novelláskötetek igen vegyes érzelmeket ébresztenek bennem (lehetetlen, hogy mindegyik történet ugyanúgy tetsszen). 
Kipróbáltam a Café Frei-t is - rögtön egy kis rumoskörtés aranycsillámos mokkával indítva. Mert miért ne innék valami csillivillit, ha már bent vagyok. Bár azóta jó pár másik fincsiséget kinéztem, úgyhogy vissza kell még mennünk.

A héten kaptam egy könyvcsomagot is a Fumax kiadótól. Andy Weir: Artemis-re számítottam, ugyanis az Blogturné Klubos regény lesz - de képzeljétek, mellé megkaptam Adrian Tchaikovsky: Az idő gyermekeit is! 
Annyira vártam a megjelenését, és úgy akartam olvasni, így hatalmas meglepetés volt. Ráadásul annyira gyönyörű élőben! És meg is van, hogy mivel folytatjuk a sci-fi kezdőknek túránkat!

Jó ég... most esett le, hogy még ki sem nyitottam ténylegesen a könyveket. Micsoda moly vagyok?!
*technikai szünet*
Ahhh, az Artemisben van a térkép sci-fi megfelelője! És olyan jó illatuk van...
Igen, megnyugodott a lelkem is most már - és és és, az Artemis lesz december 2. új olvasmánya (fenntartom a jogot, hogy az Északi mitológiával indítsak).

Na de, beszélgessünk arról, mit is olvastam a héten!

A héten olvastam


   

Az olvasási válságomat igyekeztem lerázni magamról a héten, ami nem tudom, miként sikerült. Mármint nincs még annyira nagy vágy bennem, hogy mindig olvassak (mint általában szokott), de jól elszórakozom. 
Azt hiszem, elengedem ezt, és olvasok, amikor úgy hozza a harci kedv. :)
Na de! A két komfortolvasásom a héten sokat segített.

Először is Neil Gaiman: Törékeny holmikat fejeztem be, ami, hasonlóan a Tükör és füsthöz, mély benyomást tett rám. Ismét fantasztikus történetekhez volt szerencsém, és imádtam az utalgatásokat korábbi történetekre. Csak a kiadás... molyos értékelésemben már eleget panaszkodtam a kiadott szöveg milyenségére (elírások, kimaradt betűk, kisbetűs mondatok, stb.), így nem akarom ezzel elrontani az olvasási élményemet.

A másik befejezett könyvem guilty pleasure olvasás volt - Jeff Kinney: The Getaway. Minden évben kijön egy, és én minden évben képtelen vagyok ellenállni Greg és családja kalandjainak. Pedig aztán elég abszurd méreteket ölt a szerencsétlenségük. Ettől függetlenül a mostani rész ismét megnevettetett, és igenis jó volt olvasni erről a lehetetlen téli vakációról.

Aktuális olvasmányok


   

Alexandra Bracken: The Dreadful Tale of Prosper Redding
Haladás: 165. oldal

Nem valami nagy a szerelem. Az volt, meg igazán érdekel a sztori, de van benne egy elég látványos logikai probléma, és annyira kizökkentett. Pedig annyira szeretnék ismét rajongani Alexandra Bracken könyvéért.
Pláne, hogy a szereplők ismét fantasztikusak, és élvezet velük eltölteni az időt. Na majd decemberben meglátjuk, mi lesz vele.

Erika Johansen: Tear ostroma
Haladás: 122. oldal

Bababuci könyvecskémmel is haladtam. Annyira tetszik, leszámítva egy aspektust, ami kicsit zavar olvasás közben. De attól még bejövős - nagyon is! Kíváncsi vagyok, hova fog kifutni ez a rész. Annyi szál lóg a levegőben!
Remélem, a következő héten sokat fogok haladni vele.

Tervek


A mai nappal elkezdődött a Tome Topple Read-a-thon következő felvonása, és természetesen részt kell vegyek rajta. Elég sok 500+ oldalas könyvem van.
Maga a read-a-thon november 17 és 30-a közt tart, és tartozik mellé pár kihívás is:

1. Több mint 1 tome elolvasása.
2. Képregény (graphic novel) elolvasása.
3. Egy sorozatrész elolvasása.
4. Közös olvasás.
5. Egy felnőtt regény (nem YA tekintetben) elolvasása.

Nem mindegyik ponthoz van jelöltem, de íme a hivatalos TBR listám:

      



Eléggé ambiciózus lista, viszont nem célom, hogy mindegyik könyvnek a végére érjek. Számomra a legfontosabb olvasmány Simon Sebag Montefiore: The Romanovs, amelyet mindenképp be szeretnék fejezni a read-a-thon ideje alatt. Ha ez megvan, már teljes sikerként könyvelem el a read-a-thont.

Kérdezhetitek, hogy miért van a Tear ostroma a TBR listámon, amikor 418 oldalas. Itt találtam egy kiskaput, ami ha úgy nézzük még mindig csalás - de ne nézzük úgy. Szóval, az eredeti kiadás 515 oldalas... és végül is, ugyanaz a történet. Úgyhogy emiatt tudtam becsempészni a könyvet a read-a-thonra. Amúgy ez a másik könyv, amit be szeretnék fejezni a read-a-thon ideje alatt.

Ha pedig nagyon szerencsém lesz, Margaret Atwood: Alias Grace és Richard Morgan: A végzet barlangjai regényekkel is haladhatok valamennyit. De az már tényleg nagyon túlteljesítés lenne.

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése