A Leltár minden hónap első napján jelentkező rovat, amelyben megemlékezem az előző havi történésekről, számot vetek az olvasmányaimról, ill. tervezgetek. Ez utóbbit kissé naivan.
Helló Dearies! Helló tavasz! Izé... tavasz? Helló!
Véget ért február, és ezzel a tél is (oké, még 3 hét a hivatalos tavaszig, de legalább a naptár szerint eljött ez az évszak). Nem tudom, ti hogy vagytok vele, én szeretem a tavaszt - ismét egyre aktívabban kertészkedhetek, elmerülhetek a kis zen zónámban. Ráadásul egyre melegebb van, tovább van világos, és mindennek olyan friss illata van.
Ha nem fagyott el kint minden virágom, akkor egész jó időszaknak nézhetek elébe.
Na de, tekintsünk vissza, miként is telt a február!
Februárban...
- Azt hittem, megúszom a telet hólapátolás nélkül, de nem így történt. Február végén mindennap lapátolhattam a havat.
- A gyermeki énem kimerült azonban annyiban, hogy építettem egy minihóembert a kapunkra.
- Megnéztem az idei első filmemet - Szenilla nyomában-t. Ez nem nagy szám, de amilyen ritkán nézek filmet, ki kellett emelni.
- Rekordszámú könyvet olvastam el a hónapban - de erről hamarosan beszélek.
- Kaptam egy mini bullet journalt, amit már fel is avattam. Csupán az olvasmányaimnak készült, de élvezem írogatni.
- Túl vagyunk egy komoly munkahelyi balhén, ami eléggé leszívta az energiámat a hónap nagy részében. Utálom a kavarásokat.
- Sokat nosztalgiáztam, főleg miután megtaláltam egy régi füzetemet, amikbe "happy things" kerültek. Az első ilyen bejegyzésben szerepel egy "még finomabb smarni" és egy "Imre alsógatyában az ajtónkban" mondat is. Ez utóbbi egy túl hosszú történet lenne, de vigyorgok még mindig.
- Még közelebb kerültünk egymással az osztályommal - örülök, hogy megbíznak bennem. Miattuk mindig jó érzés bemenni tanítani.
- Összességében viszont úgy elfáradtam februárban. Nem tudom, miként érzékeltethetném - folyamatosan úgy érzem, hogy összecsuklok. Biztos ilyen tél végi fáradtság vagy nem tudom. Márciusban jobb lesz!
Khm, khm, khm.... képzeljétek el, februárban 13, azaz TIZENHÁROM könyvet fejeztem be. Já, a hónap második felében belehúztam az olvasásba. Persze picit csalóka ez a szám, mert 4 képregény is van közte, de akkor is rengeteg!
A hónapot nagyon erősen indítottam, ugyanis egy kivételes II. világháborús regényt olvastam - John Steinbeck: Lement a holdját. A történet egy skandináv kisvárosban játszódik, amely német megszállás alá kerül. Mindkét fél perspektíváját bemutatja, ráadásul főleg a pszichológiai hatásokat érzékeltetni.
Ezután folytattam, és befejeztem Rick Riordan: Percy Jackson és az olimposziak sorozatának újraolvasását. A csata a labirintusban és Az utolsó olimposzi is fantasztikus volt, s újra teljes rajongással imádom a sorozatot.
A két Riordan kötet olvasása közt megérkezett az Agave kiadótól Philip K. Dick: Elektronikus álmok könyve, amibe olyan jó novellák kerültek, hogy alig bírtam lerakni! Nagyszerű válogatás volt, amit bátran ajánlok mindenkinek, aki szeretne megismerkedni a szerzővel.
Következőnek Marko Kloos: Felderítők könyvét fejeztem be, amit még januárban kezdtem el. Minőségben jobb volt az első résznél, azonban olvasási élményt tekintve a Frontvonalakat jobban szerettem. Mindenesetre nagyon várom a következő kötetét!
Ezután befejeztem az idei első történelmi szakirodalmamat, Brian Moynahan: The Russian Century-t, ami jó összefoglalója volt a 20. századi orosz történelemnek. Akadtak kisebb problematikus elemek, de összességében megérte elolvasni - ismét tanultam új dolgokat.
Februárban én is végre sort kerítettem a tavalyi egyik legsikeresebb debütáló magyar szerző regényére. Veres Attila: Odakint sötétebb könyve pozitív csalódás volt, nagyon tetszett, és bár pár apróság miatt nem lett full extázis élmény, az egyik legjobb februári olvasmányaim közt tartom számon.
És akkor most megérhetitek, miért is volt Neil Gaimanes februárom. A maradék 6 olvasmányom Neil Gaimantől volt. (Igazából ez a szám 7, de az utolsó Gaimant március 1-jére virradó éjszaka fejeztem be, így az már a következő leltárba kerül.)
Az első Gaiman könyvem a Köztesvilág újraolvasása volt, ami nem annyira tett boldoggá, mint szerettem volna. Jobban kijöttek a hiányosságai, mint első olvasásra, így kicsit csalódás volt.
Ezután villámgyorsasággal olvastam el a Felkavaró tartalmat, amire a könyvtár előtti utolsó napon kaptam kedvet (és már úgyis 1 hetes késésben voltam vele, szóval nem tarthattam magamnál tovább). Sajnos ez is kissé csalódást okozott. Hangulatilag megvolt, de a novellák többsége a felejthető kategóriába került.
Hétfőn viszont kikölcsönöztem az itthon megjelent 4 Sandman képregényt, amiket az utána következő 3 napban el is olvastam. Hatalmas szerelem volt mindegyik, az első rész (és a negyedik is) a kedvencek listájára is felkerült. Úgy örülök, hogy elolvastam őket, s biztos, hogy angolul egy nap folytatni fogom!
Robin Hobb: Az orgyilkos küldetése
Haladás: 329. oldal (+200 oldal)
Februárban sikerült eljutnom a kedvenc sorozatom utolsó részének feléig. Rengeteg érzelmem van ismételten, nagyon sokat gondolkodom a szereplőkön, a történeten és minden máson. A könyvem is tele van cetlikkel a gondolataimmal.
Nem hiszem, hogy ez lesz a kedvenc részem a sorozatból - az mindenképp a második kötet marad, ami... hú. Ne beszéljünk róla. Viszont ezt is imádom, főleg Fitz karakterének ábrázolását és karakterfejlődésének ívét. Egyedül a kedvenc szereplőm hiányzik, aki eddig kb. egy mondat erejéig jelent meg, de azzal is darabokra törte a szívemet.
Richard Morgan: A végzet barlangjai
Haladás: 121. oldal (+99 oldal)
Megszenvedek ezzel a könyvvel rendesen - azonban ez nem azért van, mint amiért hinnétek. Nem rossz ez a regény, sőt! Nagyon tetszik, amikor olvasom. Azonban elég pár nap, amíg nem olvasom, és máris kezdem elfelejteni, hogy mi történt. Annyira furcsa számomra ez a jelenség, még nem tapasztaltam korábban ilyet.
Ez mindenképp hatással lesz a véleményemre, pedig ezen kívül jó kis olvasmánynak tartom.
És akkor jöjjenek a februárban listára került könyvek:
Dan Brown: Eredet
Haladás: 155. oldal (+155 oldal)
Robert Langdon visszatért! Én pedig ismét belevesztem a történetébe. Ezt a sorozatot számomra egyértelműen ő tartja életben. Mert oké, érdekes a történet is, de ugyanazok az elemek jelennek meg minden részben, és ez azért 5 kötet alatt elveszíti az érdeklődésemet.
Mindenesetre most indul be a nyomozás része a dolognak, úgyhogy kíváncsi leszek, mi lesz a megoldás.
Soman Chainani: Jótett helyébe
Haladás: 205. oldal (+205 oldal)
Februárban nekiálltam Soman Chainani Jók és Rosszak Iskolája trilógiájának befejező részének is. Hiányzott már a világ, jó visszatérni ide. Ugyanakkor elég problematikusan ábrázolja a különböző kapcsolatokat az író - kíváncsi leszek, ezt kiemeli-e, és megpróbálnak a szereplők megoldást találni rá. Ha nem, akkor csalódott leszek.
A kihívásaimat tekintve a Nancys egy régi - egy új kihívásunkban kellett passzolnom, mert bár elkezdtem 27-én egy új könyvet, azt félbe is hagytam azóta, így nem tekinthető eredményesnek. A márciusi új történet viszont már megvolt, úgyhogy könnyedén vagyok.
Az olvasmányaimat ismételten beszerzési alapon osztottam fel.
1. 2018-ban megszerzett könyvek
Ebben a listában két újraolvasás várható és két olyan könyv szerepel, ami még nem érkezett meg.
Cinda Williams Chima: Flamecaster (535 oldal)
A Flamecastert már olvastam tavaly magyar nyelven, azonban úgy döntöttem, hogy váltok angolra - a Seven Realms sorozatot is azon a nyelven olvastam, így célszerűbb, hogy akkor már ezen a nyelven folytassam tovább is. A magyarban úgyis annyi magyarítás volt, hogy kissé elvett az élvezeti értékéből.
Ha nagyon belemerülök a könyvbe és a sorozatba, lehet, hogy a folytatását is sorra veszem még márciusban.
Orson Scott Card: Ender's Game (326 oldal)
2015-ben olvastam a Végjátékot először; akkor még könyvtárból. Azonban mostanában ismét elért a vágy, hogy újraolvassam ezt a kötetet, így, mikor megejtettem az első bevásárlásomat az Awesomebookson, ez volt az egyik kiválasztott. Még nem érkezett meg az a csomag, de amint ideér, valószínűleg ezt fogom először olvasni belőle.
Leslye Walton: The Strange and Beautiful Sorrows of Ava Lavender (320 oldal)
Februárban ért el a vágy, hogy elolvassam ezt a könyvet. Nem tudom, honnan ered, mert eddig még csak várólistán sem volt. Most azonban úgy kedvet kaptam, hogy megismerjem Ava Lavender történetét. Ráadásul keménykötésben sikerült rá lecsapnom, így extrán boldog vagyok. Nagyon várom, hogy megérkezzen ez is a csomagban!
2. Korábban beszerzett saját könyveim
Ebbe a kategóriába ezúttal két Fumaxos könyvem került, amiket decemberben szereztem be.
Anthony Ryan: A láng légiója (601 oldal)
Annyira olvasni akartam ezt a könyvet februárban, azonban nem akartam elkezdeni addig, amíg a Robin Hobb vagy a Richard Morgan könyv végére nem értem, mert akkor már túlságosan sokfelé kellene figyelnem. Nem szeretek kettőnél több high fantasyt olvasni, mert akkor nem tudom teljesen beleélni magam a kötetekbe. Az olvasmányaim pedig megérdemlik a figyelmemet.
James S. A. Corey: Kalibán háborúja (555 oldal)
Tavaly nagyon tetszett a Térség sorozat első része, így várom már, hogy megtudjam, mi történik a szereplőkkel a következő felvonásban. Az első kötet nem volt olyan függővéges, de hiányzik az egész világ és a kalandok.
3. Könyvtári könyvek
Jeff VanderMeer: Expedíció (172 oldal)
Ugyan a tervek közt szerepel, de már elkezdtem olvasni a könyvet nemrég. Eddig 50 oldalt olvastam el, és egész jó. NAGYON izgat, hogy mi a csuda folyik itt, és mi lesz a végkimenetele az egésznek. Ugyanakkor van egy kisebb gondom vele, ami miatt nem tudom teljesen átérezni az eseményeket.
Amúgy a film miatt kaptam kedvet a könyvhöz, bár a filmet nem akartam volna megnézni (vannak furcsa dolgaim). Viszont meg kell néznem a filmet, mert wow!
Daryl Gregory: Mind remekül megvagyunk (201 oldal)
Daryl Gregorytől eddig két regényt és egy novellát olvastam, ami alapján még mindig nem tudok dűlőre jutni felette. A novella nem tetszett, az Afterparty jó volt egyszer, a Stony Mayhall pedig nagy szerelem lett (kicsit lagymatag befejezéssel). Úgyhogy újabb próbát teszek az íróval, aztán meglátjuk, hogy sikerül. A könyv sztorija az értékelések alapján bejövős lesz.
Brandon Hackett: Xeno (413 oldal)
Amikor a könyves sors úgy dönt, hogy kisegít. Említettem egy hétvégi olvasónaplóban, hogy a Xeno érdekelne, de bizonytalan vagyok a megvásárlásában, a könyvtárnak viszont nincs meg.
Erre a következő könyvtárlátogatáskor ott találtam!
Mellékes, hogy mögöttem a szakirodalom részen ült egy ember, aki furcsán nézett rám, miután kitört belőlem az öröm. :) Nem tehetek róla, úgy megörültem neki! Alig várom, hogy olvashassam - remélem, találok egy újabb magyar írót, akitől még többet szeretnék majd olvasni a jövőben.
Ray Bradbury: Marsbéli krónikák (205 oldal)
Ezt a könyvet a múltkor már kikölcsönöztem egyszer, de akkor nem volt kedvem elolvasni. Most azonban Neil Gaimannek köszönhetően újra kedvet kaptam hozzá. A Felkavaró tartalomban ugyanis volt egy novella - Aki elfelejtette Ray Bradburyt (egyébként az volt a kedvenc novellám a kötetből) -, amiben erre a művére is utalt a szerző. Bár szívem szerint az Októberi vidéket olvasgatnám újra és újra, azért nem árt még jobban megismerkedni a szerző életművével.
Nos Dearies! El is értünk a Leltár rovat végére. Olvasás szempontjából nagyon jó hónapot zártam, és a márciust is elég erősen indítottam ebből a szempontból.
A hétvégére - ha minden jól megy - két bejegyzést terveztem be: egy book tag-et, amire Zsófi hívott ki, valamint egy fangirlködős, elemzős posztot a Hollófiúk sorozathoz írt új novellához, az Opalhoz.
Remélem, nektek is jól alakult ez a hónapotok, és avattatok új kedvenceket! :)
- Összességében viszont úgy elfáradtam februárban. Nem tudom, miként érzékeltethetném - folyamatosan úgy érzem, hogy összecsuklok. Biztos ilyen tél végi fáradtság vagy nem tudom. Márciusban jobb lesz!
Februárban olvastam
Khm, khm, khm.... képzeljétek el, februárban 13, azaz TIZENHÁROM könyvet fejeztem be. Já, a hónap második felében belehúztam az olvasásba. Persze picit csalóka ez a szám, mert 4 képregény is van közte, de akkor is rengeteg!
Ezután folytattam, és befejeztem Rick Riordan: Percy Jackson és az olimposziak sorozatának újraolvasását. A csata a labirintusban és Az utolsó olimposzi is fantasztikus volt, s újra teljes rajongással imádom a sorozatot.
A két Riordan kötet olvasása közt megérkezett az Agave kiadótól Philip K. Dick: Elektronikus álmok könyve, amibe olyan jó novellák kerültek, hogy alig bírtam lerakni! Nagyszerű válogatás volt, amit bátran ajánlok mindenkinek, aki szeretne megismerkedni a szerzővel.
Következőnek Marko Kloos: Felderítők könyvét fejeztem be, amit még januárban kezdtem el. Minőségben jobb volt az első résznél, azonban olvasási élményt tekintve a Frontvonalakat jobban szerettem. Mindenesetre nagyon várom a következő kötetét!
Ezután befejeztem az idei első történelmi szakirodalmamat, Brian Moynahan: The Russian Century-t, ami jó összefoglalója volt a 20. századi orosz történelemnek. Akadtak kisebb problematikus elemek, de összességében megérte elolvasni - ismét tanultam új dolgokat.
Februárban én is végre sort kerítettem a tavalyi egyik legsikeresebb debütáló magyar szerző regényére. Veres Attila: Odakint sötétebb könyve pozitív csalódás volt, nagyon tetszett, és bár pár apróság miatt nem lett full extázis élmény, az egyik legjobb februári olvasmányaim közt tartom számon.És akkor most megérhetitek, miért is volt Neil Gaimanes februárom. A maradék 6 olvasmányom Neil Gaimantől volt. (Igazából ez a szám 7, de az utolsó Gaimant március 1-jére virradó éjszaka fejeztem be, így az már a következő leltárba kerül.)
Az első Gaiman könyvem a Köztesvilág újraolvasása volt, ami nem annyira tett boldoggá, mint szerettem volna. Jobban kijöttek a hiányosságai, mint első olvasásra, így kicsit csalódás volt.
Ezután villámgyorsasággal olvastam el a Felkavaró tartalmat, amire a könyvtár előtti utolsó napon kaptam kedvet (és már úgyis 1 hetes késésben voltam vele, szóval nem tarthattam magamnál tovább). Sajnos ez is kissé csalódást okozott. Hangulatilag megvolt, de a novellák többsége a felejthető kategóriába került.
Hétfőn viszont kikölcsönöztem az itthon megjelent 4 Sandman képregényt, amiket az utána következő 3 napban el is olvastam. Hatalmas szerelem volt mindegyik, az első rész (és a negyedik is) a kedvencek listájára is felkerült. Úgy örülök, hogy elolvastam őket, s biztos, hogy angolul egy nap folytatni fogom!
Aktuális olvasmányok
Robin Hobb: Az orgyilkos küldetése
Haladás: 329. oldal (+200 oldal)
Februárban sikerült eljutnom a kedvenc sorozatom utolsó részének feléig. Rengeteg érzelmem van ismételten, nagyon sokat gondolkodom a szereplőkön, a történeten és minden máson. A könyvem is tele van cetlikkel a gondolataimmal.
Nem hiszem, hogy ez lesz a kedvenc részem a sorozatból - az mindenképp a második kötet marad, ami... hú. Ne beszéljünk róla. Viszont ezt is imádom, főleg Fitz karakterének ábrázolását és karakterfejlődésének ívét. Egyedül a kedvenc szereplőm hiányzik, aki eddig kb. egy mondat erejéig jelent meg, de azzal is darabokra törte a szívemet.
Richard Morgan: A végzet barlangjai
Haladás: 121. oldal (+99 oldal)
Megszenvedek ezzel a könyvvel rendesen - azonban ez nem azért van, mint amiért hinnétek. Nem rossz ez a regény, sőt! Nagyon tetszik, amikor olvasom. Azonban elég pár nap, amíg nem olvasom, és máris kezdem elfelejteni, hogy mi történt. Annyira furcsa számomra ez a jelenség, még nem tapasztaltam korábban ilyet.
Ez mindenképp hatással lesz a véleményemre, pedig ezen kívül jó kis olvasmánynak tartom.
És akkor jöjjenek a februárban listára került könyvek:
Dan Brown: Eredet
Haladás: 155. oldal (+155 oldal)
Robert Langdon visszatért! Én pedig ismét belevesztem a történetébe. Ezt a sorozatot számomra egyértelműen ő tartja életben. Mert oké, érdekes a történet is, de ugyanazok az elemek jelennek meg minden részben, és ez azért 5 kötet alatt elveszíti az érdeklődésemet.
Mindenesetre most indul be a nyomozás része a dolognak, úgyhogy kíváncsi leszek, mi lesz a megoldás.
Soman Chainani: Jótett helyébe
Haladás: 205. oldal (+205 oldal)
Februárban nekiálltam Soman Chainani Jók és Rosszak Iskolája trilógiájának befejező részének is. Hiányzott már a világ, jó visszatérni ide. Ugyanakkor elég problematikusan ábrázolja a különböző kapcsolatokat az író - kíváncsi leszek, ezt kiemeli-e, és megpróbálnak a szereplők megoldást találni rá. Ha nem, akkor csalódott leszek.
Tervek
A február is egész jól sikerült az akkori TBR-omat elnézve. Egyetlen könyvet nem tudtam elkezdeni, a többit legalább elkezdtem olvasni, még ha nem is értem még a végükre.A kihívásaimat tekintve a Nancys egy régi - egy új kihívásunkban kellett passzolnom, mert bár elkezdtem 27-én egy új könyvet, azt félbe is hagytam azóta, így nem tekinthető eredményesnek. A márciusi új történet viszont már megvolt, úgyhogy könnyedén vagyok.
Az olvasmányaimat ismételten beszerzési alapon osztottam fel.
1. 2018-ban megszerzett könyvek
Ebben a listában két újraolvasás várható és két olyan könyv szerepel, ami még nem érkezett meg.
Cinda Williams Chima: Flamecaster (535 oldal)
A Flamecastert már olvastam tavaly magyar nyelven, azonban úgy döntöttem, hogy váltok angolra - a Seven Realms sorozatot is azon a nyelven olvastam, így célszerűbb, hogy akkor már ezen a nyelven folytassam tovább is. A magyarban úgyis annyi magyarítás volt, hogy kissé elvett az élvezeti értékéből.
Ha nagyon belemerülök a könyvbe és a sorozatba, lehet, hogy a folytatását is sorra veszem még márciusban.
Orson Scott Card: Ender's Game (326 oldal)
2015-ben olvastam a Végjátékot először; akkor még könyvtárból. Azonban mostanában ismét elért a vágy, hogy újraolvassam ezt a kötetet, így, mikor megejtettem az első bevásárlásomat az Awesomebookson, ez volt az egyik kiválasztott. Még nem érkezett meg az a csomag, de amint ideér, valószínűleg ezt fogom először olvasni belőle.
Leslye Walton: The Strange and Beautiful Sorrows of Ava Lavender (320 oldal)
Februárban ért el a vágy, hogy elolvassam ezt a könyvet. Nem tudom, honnan ered, mert eddig még csak várólistán sem volt. Most azonban úgy kedvet kaptam, hogy megismerjem Ava Lavender történetét. Ráadásul keménykötésben sikerült rá lecsapnom, így extrán boldog vagyok. Nagyon várom, hogy megérkezzen ez is a csomagban!
2. Korábban beszerzett saját könyveim
Ebbe a kategóriába ezúttal két Fumaxos könyvem került, amiket decemberben szereztem be.
Anthony Ryan: A láng légiója (601 oldal)
Annyira olvasni akartam ezt a könyvet februárban, azonban nem akartam elkezdeni addig, amíg a Robin Hobb vagy a Richard Morgan könyv végére nem értem, mert akkor már túlságosan sokfelé kellene figyelnem. Nem szeretek kettőnél több high fantasyt olvasni, mert akkor nem tudom teljesen beleélni magam a kötetekbe. Az olvasmányaim pedig megérdemlik a figyelmemet.
James S. A. Corey: Kalibán háborúja (555 oldal)
Tavaly nagyon tetszett a Térség sorozat első része, így várom már, hogy megtudjam, mi történik a szereplőkkel a következő felvonásban. Az első kötet nem volt olyan függővéges, de hiányzik az egész világ és a kalandok.
3. Könyvtári könyvek
Jeff VanderMeer: Expedíció (172 oldal)
Ugyan a tervek közt szerepel, de már elkezdtem olvasni a könyvet nemrég. Eddig 50 oldalt olvastam el, és egész jó. NAGYON izgat, hogy mi a csuda folyik itt, és mi lesz a végkimenetele az egésznek. Ugyanakkor van egy kisebb gondom vele, ami miatt nem tudom teljesen átérezni az eseményeket.
Amúgy a film miatt kaptam kedvet a könyvhöz, bár a filmet nem akartam volna megnézni (vannak furcsa dolgaim). Viszont meg kell néznem a filmet, mert wow!
Daryl Gregory: Mind remekül megvagyunk (201 oldal)
Daryl Gregorytől eddig két regényt és egy novellát olvastam, ami alapján még mindig nem tudok dűlőre jutni felette. A novella nem tetszett, az Afterparty jó volt egyszer, a Stony Mayhall pedig nagy szerelem lett (kicsit lagymatag befejezéssel). Úgyhogy újabb próbát teszek az íróval, aztán meglátjuk, hogy sikerül. A könyv sztorija az értékelések alapján bejövős lesz.
Brandon Hackett: Xeno (413 oldal)
Amikor a könyves sors úgy dönt, hogy kisegít. Említettem egy hétvégi olvasónaplóban, hogy a Xeno érdekelne, de bizonytalan vagyok a megvásárlásában, a könyvtárnak viszont nincs meg.
Erre a következő könyvtárlátogatáskor ott találtam!
Mellékes, hogy mögöttem a szakirodalom részen ült egy ember, aki furcsán nézett rám, miután kitört belőlem az öröm. :) Nem tehetek róla, úgy megörültem neki! Alig várom, hogy olvashassam - remélem, találok egy újabb magyar írót, akitől még többet szeretnék majd olvasni a jövőben.
Ray Bradbury: Marsbéli krónikák (205 oldal)
Ezt a könyvet a múltkor már kikölcsönöztem egyszer, de akkor nem volt kedvem elolvasni. Most azonban Neil Gaimannek köszönhetően újra kedvet kaptam hozzá. A Felkavaró tartalomban ugyanis volt egy novella - Aki elfelejtette Ray Bradburyt (egyébként az volt a kedvenc novellám a kötetből) -, amiben erre a művére is utalt a szerző. Bár szívem szerint az Októberi vidéket olvasgatnám újra és újra, azért nem árt még jobban megismerkedni a szerző életművével.
Nos Dearies! El is értünk a Leltár rovat végére. Olvasás szempontjából nagyon jó hónapot zártam, és a márciust is elég erősen indítottam ebből a szempontból.
A hétvégére - ha minden jól megy - két bejegyzést terveztem be: egy book tag-et, amire Zsófi hívott ki, valamint egy fangirlködős, elemzős posztot a Hollófiúk sorozathoz írt új novellához, az Opalhoz.
Remélem, nektek is jól alakult ez a hónapotok, és avattatok új kedvenceket! :)
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése