Egyszer régen volt a blogon egy rovat, amelyben az adott évszak végén összegyűjtöttem 5 kedvenc olvasmányomat.
Úgy döntöttem, ideje visszahozni a rovatot, és összeszedni, melyik könyvek lopták be magukat a szívemben decemberben, januárban és februárban.
A téli hónapok során összesen 31 könyvet fejeztem be - decemberben 11-et, januárban 7-et és februárban 13-at.
Ezek közül 8 újraolvasás volt, és jelentem, mindegyiket nagyon szerettem másodjára (khm, negyedszerre) is. Viszont még így is maradt 23 könyv, amit 5-re kellene leszűkíteni!
Nem volt könnyű feladat, ugyanis csak az 1. helyezettben voltam biztos.
5. John Corey Whaley: Where Things Come Back
Olvasás: 2018. január 5. → január 12.
John Corey Whaley debütáló regénye hatalmas szerelem lett! Eddig a Kobak volt a kedvencem tőle, azonban ez a regénye komoly kihívást jelent arra nézve.
A történet főszereplője egy kisvárosi fiú, aki végzős éve előtt áll, ám nem tudja még, mihez kezdjen utána. Aztán egy nap eltűnik az öccse. A másik szálon egy egyetemista fiúval találkozunk, aki nagyon konzervatív keresztény nevelést kapott, és akinek az egész életét a szülei - főleg édesapja - elképzelései határozták meg.
A leírás kissé általánosnak tűnhet, azonban a regény sokkal komplexebb, mint amit ennyiből sejthetni lehetne. Ha belegondolok, összeszorul a szívem mindattól az érzelemtől, ami az oldalakból áradt. A gyönyörű, lírai írásmód és szerethető karakterek pedig csak még inkább garantálják, hogy velünk marad a könyv olvasás után is.
4. Philip K. Dick: Elektronikus álmok
Olvasás: 2018. február 5. → február 6.
Nem meglepő, hogy Philip K. Dick legutóbb itthon kiadott novelláskötete is helyet kapott ezen a listán, mert egy kiválóan összeválogatott gyűjtemény lett.
A kötetben 10 novella található, amelyek alapul szolgáltak az Elektronikus álmok 1. évadának részeihez. A sorozatot elkezdtem nézni, de még nem sikerült végignéznem egy részt sem, mert nem tudtam elengedni, hogy a novellákhoz képest miket változtattak. (Anovellajobb)
Mint minden novelláskötetben, itt is akadt 1-1 semlegesebb novella, a többségük viszont tanulságos, elgondolkodtató és izgalmakban gazdag volt. A Mi az ember?, amit már korábban olvastam, másodszor még mélyebb jelentőséggel bírt számomra, és be is került az örök kedvenc novelláim közé.
3. Neil Gaiman: Prelűdök & Noktürnök
Olvasás: 2018. február 26.
Micsoda? Nem szokásom képregényeket olvasni, de a Neil Gaiman életműolvasás keretein belül sort kerítettem a Sandman sorozata 1-4.részére, ami egy új élmény volt számomra.
Annyira imádtam, és elmondhatatlanul sokat jelent számomra ez a képregény-sorozat. Nagyon elgondolkodtatott olvasás közben, és segített néhány dolog elfogadásában, amit eddig nem tudtam teljesen elfogadni magamban.
A történet kissé epizodikus, az álmok hercegét követjük, aki hosszas rabság után szabadul ki. A képregényekben megjelenik megszemélyesítve többek közt a halál is. Ha lehetőségetek van olvasni ezt a művet, mindenképp ajánlom, mert egy rendkívüli képregény.
2. John Steinbeck: Lement a hold
Olvasás: 2018. február 1. → február 2.
Nancytől annyi jót hallottam John Steinbeckről, hogy úgy döntöttem, én is megpróbálkozom az író egy rövidebb művével. A könyvről írt bejegyzésemben és a listán elért helyezésén is látszik, mennyire a hatása alá kerültem.
A kisregény a II. világháború idején játszódik egy skandináv kisvárosban, ami náci megszállás alá került. Az író mindkét oldalról bemutatja az események alakulását, és olyan üzenettel zárul, ami még most is jelentőséggel bír, és erőt ad. Gyönyörű mű, egyszerűen gyönyörű.
1. Ray Bradbury: Októberi vidék
Olvasás: 2017. december 24. → december 28.
"Haljak meg előbb, mint a hangjaim." Ray Bradburyt tavaly fedeztem fel magamnak, és minden egyes műve eddig a kedvencek polcára került (spoiler: a tavaszi listán is találkozhattok majd a nevével). A legnagyobb hatással az Októberi vidék volt, ami egy komoly, tanulságos és sokszor érzelmileg megterhelő történetek gyűjteménye.
Ugyan decemberben olvastam (amint megkaptam, nekiálltam), de még most is teljesen a hatása alatt vagyok.
Bátran kijelenthetem, hogy ez a kedvenc novelláskötetem.
Ennek a listának az összeállítása tanulságos élmény volt. Miért? Mert az 5 kedvenc olvasmányom 5 különböző kategóriából került ki. Talán nem is olvasok annyira egysíkúan, mint néha hiszem.
John Corey Whaley debütáló regénye hatalmas szerelem lett! Eddig a Kobak volt a kedvencem tőle, azonban ez a regénye komoly kihívást jelent arra nézve.
A történet főszereplője egy kisvárosi fiú, aki végzős éve előtt áll, ám nem tudja még, mihez kezdjen utána. Aztán egy nap eltűnik az öccse. A másik szálon egy egyetemista fiúval találkozunk, aki nagyon konzervatív keresztény nevelést kapott, és akinek az egész életét a szülei - főleg édesapja - elképzelései határozták meg.
A leírás kissé általánosnak tűnhet, azonban a regény sokkal komplexebb, mint amit ennyiből sejthetni lehetne. Ha belegondolok, összeszorul a szívem mindattól az érzelemtől, ami az oldalakból áradt. A gyönyörű, lírai írásmód és szerethető karakterek pedig csak még inkább garantálják, hogy velünk marad a könyv olvasás után is.
Olvasás: 2018. február 5. → február 6.
Nem meglepő, hogy Philip K. Dick legutóbb itthon kiadott novelláskötete is helyet kapott ezen a listán, mert egy kiválóan összeválogatott gyűjtemény lett.
A kötetben 10 novella található, amelyek alapul szolgáltak az Elektronikus álmok 1. évadának részeihez. A sorozatot elkezdtem nézni, de még nem sikerült végignéznem egy részt sem, mert nem tudtam elengedni, hogy a novellákhoz képest miket változtattak. (
Mint minden novelláskötetben, itt is akadt 1-1 semlegesebb novella, a többségük viszont tanulságos, elgondolkodtató és izgalmakban gazdag volt. A Mi az ember?, amit már korábban olvastam, másodszor még mélyebb jelentőséggel bírt számomra, és be is került az örök kedvenc novelláim közé.
Olvasás: 2018. február 26.
Micsoda? Nem szokásom képregényeket olvasni, de a Neil Gaiman életműolvasás keretein belül sort kerítettem a Sandman sorozata 1-4.részére, ami egy új élmény volt számomra.
Annyira imádtam, és elmondhatatlanul sokat jelent számomra ez a képregény-sorozat. Nagyon elgondolkodtatott olvasás közben, és segített néhány dolog elfogadásában, amit eddig nem tudtam teljesen elfogadni magamban.
A történet kissé epizodikus, az álmok hercegét követjük, aki hosszas rabság után szabadul ki. A képregényekben megjelenik megszemélyesítve többek közt a halál is. Ha lehetőségetek van olvasni ezt a művet, mindenképp ajánlom, mert egy rendkívüli képregény.
Olvasás: 2018. február 1. → február 2.
Nancytől annyi jót hallottam John Steinbeckről, hogy úgy döntöttem, én is megpróbálkozom az író egy rövidebb művével. A könyvről írt bejegyzésemben és a listán elért helyezésén is látszik, mennyire a hatása alá kerültem.
A kisregény a II. világháború idején játszódik egy skandináv kisvárosban, ami náci megszállás alá került. Az író mindkét oldalról bemutatja az események alakulását, és olyan üzenettel zárul, ami még most is jelentőséggel bír, és erőt ad. Gyönyörű mű, egyszerűen gyönyörű.
Olvasás: 2017. december 24. → december 28.
"Haljak meg előbb, mint a hangjaim." Ray Bradburyt tavaly fedeztem fel magamnak, és minden egyes műve eddig a kedvencek polcára került (spoiler: a tavaszi listán is találkozhattok majd a nevével). A legnagyobb hatással az Októberi vidék volt, ami egy komoly, tanulságos és sokszor érzelmileg megterhelő történetek gyűjteménye.
Ugyan decemberben olvastam (amint megkaptam, nekiálltam), de még most is teljesen a hatása alatt vagyok.
Bátran kijelenthetem, hogy ez a kedvenc novelláskötetem.
Ennek a listának az összeállítása tanulságos élmény volt. Miért? Mert az 5 kedvenc olvasmányom 5 különböző kategóriából került ki. Talán nem is olvasok annyira egysíkúan, mint néha hiszem.
Én pont most kezdtem el az Októberi vidéket, igaz még csak 1 novellát olvastam el, de az nagyon tetszett:)
VálaszTörlésA törpe nagyon jó kezdőnovella volt, jól megalapozza a dolgokat. Figyelni fogom, mit gondolsz majd róla a továbbiakban. *-*
Törlés