2018. április 13., péntek

Hétvégi Olvasónapló (143) Mikor úgy megyek könyvtárba, hogy semmit nem hozok ki...

A hétvégi olvasónapló egy hetente jelentkező rovat, amelyben az elmúlt heti olvasmányaimat összegzem, valamint megosztom a következő heti terveimet. Emellett simán szövegelek mindenről benne.






Annyira pörgős héten vagyok túl, így el sem hiszem, hogy ma egy totálisan nyugis nappal lazulhatok (legalábbis, remélem). Egy hét múlva pont a fordítottja fog történni, mert Könyvfesztiváááááál! *-*

A héten megkezdődött a fagyiszezon a városunkban, amit meg is ünnepeltem. Megkóstoltam a sós karamellát az élről leszorító paradicsomos mozzarellát fagyit (igen, rosszabb, mint a sós karamella, pedig attól is kirázott a hideg. Ezt meg sem tudtam enni). De meg kellett kóstolni, mert mi a szösz?
Tegnap ettem végre levendulás fagyit, ami tökéletes volt, és szerintem a jövőben is maradok ennél a fagyizónál. Az a jó, hogy pont a kedvenc kávézómmal szemben van, úgyhogy arany élet. :)

És mindkettő a könyvtár közelében. Igen, könyvtárban jártam. Tisztában vagyok vele, hogy rengeteg könyvem vár olvasásra, és mindegyiket azonnal olvasni is akarom, és ezért azt terveztem, hogy 1-2 könyvet hozok ki maximum. Ha véletlenül bent találtam volna Nevil Shute: Az utolsó partot.

Erre felmentem az ifjúsági könyves részre, és már ott borult minden. Nem csupán A vörös piramis volt bent Rick Riordantől, hanem a folytatása, a Tűztrónus is! Mi a szösszenet?! Ráadásul ott volt a Percy Jackson és a görög istenek, amit szintén magammal hoztam, csak beleolvastam utána, és inkább úgy döntöttem, hogy kihagyom.

Lent pedig végigsétáltam az SFF részlegen. Ray Bradburytől muszáj volt kihoznom valamit, így a választásom a Gyógyír búskomorságra esett.
Kihoztam az utolsó olvasatlan Neil Gaiman könyvemet is, az Anansi fiúkat.
Egyébként olyan szinten vissza tudtam fogni magam, hogy megint rengeteg könyv bent volt, amit olvasni akarnék, de mégsem hoztam ki, mert tudtam, hogy nem kerülne rájuk sor.

A változatosság kedvéért ellátogattam a szépirodalmi részlegre is, ahol John Steinbeck: Egerek és emberek könyvét választottam ki. Sajnos a drága Eredet elspoilerezte a végét, amiért mai napig haragszom rá, de attól még kíváncsi vagyok rá, miként jutunk el oda.

Egyetlen könyv volt csak, aminek a szerzőjétől még nem olvastam, mégpedig Han Kang: Növényevője, amire Vicky hívta fel a figyelmemet.

6 könyv... de legalább a Rick Riordan könyvek kivételével kis vékonykák, úgyhogy végül is, nem annyira vészes ez a szám. Ugye? UGYE?

A héten olvastam



Nem igazán olvastam a héten, de így is sikerült befejeznem egy könyvet - mégpedig Ursula K. Le Guin: Valós és valótlan I. - Valahol a Földön novelláskötetét. Nagyon tetszett, bár akadt 1-2 novella, ami kicsit kevésbé nyerte el a tetszésem. Viszont jó pár új abszolút kedvenc novellát is arathattam - például A rózsa naplóját, ami a kedvencem volt abból a kötetből.

Aktuális olvasmányok


      

 Wow, sikerült a héten csak olyan könyvekkel haladnom, amiket most kezdtem el. De hát, ha ehhez volt kedvem... nem örülök persze, hogy 6 már megint az aktuális olvasmányaim száma, azonban azzal sem vagyok előrébb, ha olyat olvasok, amihez semmi kedvem az adott pillanatban.

Ursula K. Le Guin: Valós és valótlan II. - Az űr odakint, a világ idebent
Haladás: 90. oldal (+90 oldal)

Ez a kötet lenyűgöző! Eddig minden egyes novella, amit elolvastam, bekerült a kedvencek listájába. Most épp Az első kapcsolatfelvétel a gorgonidokkal-t olvasom, ahol remélem, csinálnak valamit a férfival, mert fejbevágnám egy péklapáttal.
De az előző két novella! A kilenc élet és az Útvesztők! Egyszerűen nem találok rájuk szavakat, annyira szívettépően gyönyörűek voltak.
Ez a kötet érte el nálam azt, hogy a Könyvfesztiválon megvegyem a két novelláskötetet.

Rick Riordan: The House of Hades
Haladás: 96. oldal (+96 oldal)

Berántott a Rick Riordan read-a-thon, így neki is álltam az első jelöltemnek. Azt kell mondjam, eddig ez a rész a legjobb - legalábbis nekem ez legalább annyira tetszik, mint a Percy Jackson és az olimposziak sorozat. Millió érzelem, akció, komoly döntések... egyszerűen nagyszerű élmény, ráadásul nagyon olvastatja magát.

Rick Riordan: A vörös piramis
Haladás: 112. oldal (+112 oldal)

Tegnap kölcsönöztem ki A vörös piramist, azonban úgy voltam vele, hogy bele kéne olvasni, hogy valóban bele akarok-e kezdeni ebbe a sorozatba.
50 oldallal később eszméltem fel, hogy egy kicsit túlságosan is elmerültem a sztoriban. Tetszik egyébként a történet, de még nincs meg a nagy szerelem. Bár tény, hogy már érkezik, mert egyre jobban és jobban kötődöm a szereplőkhöz, és egyre jobban izgat, hogy mi is fog történni.
És igen, megtörtént, Rick Riordant is felvettem a kedvenc szerzőim közé. 8 (+2 aktuális) olvasmány után már talán ideje volt.

Tervek


Érdemes egyáltalán terveket gyártanom? Na jó, igen, mert élvezem őket!
Most, hogy ezt elhatároztam, nem is tudom, mit akarok olvasok.
Úgy könyvet nem akarok felvenni a listámra, mert van elég. Aminek örülnék, ha 2 könyvet be tudnék fejezni a 6 aktuális olvasmányom közül.

A Projekt


Sajnos ezen a héten nem voltam elég kitartó - bár az is igaz, hogy néha annyira kimerült voltam, hogy elalvás előtti pillanatokban jutott eszembe, hogy nem olvastam németül ma.
Viszont most összeszedem magam, és ismét haladni fogok a könyvemmel!

A héten így ezeket a meséket olvastam el:

♡ Die drei Männlein im Walde (Kicsit emlékeztetett a Holle anyóra)
♡ Die drei Spinnerinnen
♡ Hänsel und Gretel (Ami nagyon hosszú mese volt.)

Új szavak tekintetében most csak kettő van:

r Stiefel - csizma
verlassen - elhagy / otthagy

Most pedig irány dolgozni, aztán vissza Rick Riordanhez! *-*

1 megjegyzés:

  1. Jajj, az Egerek és emberekre készítsd fel magad és kérek majd közvetítést is!

    VálaszTörlés