2018. január 12., péntek

Hétvégi Olvasónapló (132) Az elsők hete!

A hétvégi olvasónapló egy hetente jelentkező rovat, amelyben az elmúlt heti olvasmányaimat összegzem, valamint megosztom a következő heti terveimet. Emellett simán szövegelek mindenről benne.





Zajlik az élet Dearies! Végre sikerült meggyógyulnom - oké, köhögök és bele akarok halni, de nem vagyok delíriumos állapotban. Aka visszatért a jó kedvem és boldogságom is!
A hét elsősorban a melóról szólt - persze mellette jutott időm olvasásra is. Ami meg is látszik... na nem a befejezett könyvek számán, az aktuális olvasmányokén. (Mert minek befejezni könyvet, mikor halmozni is lehet az élvezeteket, és 100000 könyvet olvasni egyszerre? :))

Térjünk is rá az olvasásokra!

A héten olvastam



Megvan 2018 első olvasmánya! Neil Gaiman: Sosehol könyvébe sikerült belezúgnom - a távolság pedig csak még szebbé teszi az emléket. Ráadásul lett egy új kedvenc szereplőm: Marquis de Carabas. Nem "jó" személy, hiszen tolvaj és gazember, de fénypontja volt a történetnek - és szeretnék vele egy könyvet. Szerencsére készült egy novella az ő főszereplésével, amit hamarosan olvasni is fogok. 

Aktuális olvasmányok


      


Igen, minden elkezdett könyvemmel sikerült haladnom a héten! A hangulat mindhez megvolt. *-*

Brian Maynahan: The Russian Century
Haladás: 132. oldal (+89 oldal)

Ezt a könyvet a fényképek miatt már megéri olvasni. Ugyanakkor az is tény, hogy komoly forráskritikával kell élni vele kapcsolatban. Ne baj, a fényképek miatt vettem meg úgyis a kicsikét.

John Corey Whaley: Where Things Come Back
Haladás: 134. oldal (+130 oldal)

Ennek a haladásnak a nagy részét tegnap éjjel értem el, miután Virág ezt a könyvet választotta nagy döntésképtelenségemen segítve. Még mindig nem tudom, hogy hova fog kifutni a sztori, de azért legalább ötször sikerült a szívemet darabokra törnie.
Most már minden utalást figyelek, és folyamatosan aggódom mindenkiért. Főleg a főszereplőért, aki nem 100%-san megbízható narrátor.
John Corey Whaleyt pedig továbbra is imádom, amiért ilyen fiatalokat tud alkotni.

Robin Hobb: Az orgyilkos küldetése
Haladás: 51. oldal (+51 oldal)

Nem tudom, miért ámítottam magam, hogy ellen tudok majd állni ennek a könyvnek a Top 10 legjobb olvasmány listám megírása után. Egyértelműen elbuktam.
Viszont imádom ezt a kötetet! Annyi gondolatom és érzelmem van ezzel kapcsolatban - gyakorlatilag teleragasztottam post it lapokkal a könyvet.
Azt az egyet tudom, hogy nem fogok sietni a könyvvel, majd lassan, de biztosan kiélvezem ezt az újabb érzelmi hullámvasutat, amire felültetett Robin Hobb.

Dominik Parisian - Navah Wolfe (szerk.): Robots vs. Fairies
Haladás: 90. oldal (+90 oldal)

Éljen, az első 2018-as megjelenésem! Ráadásul olyan, ami tökéletesen összefoglalja a tavalyi évem: fantasy, sci-fi, novella.
Eddig három novellát és a bevezetőt olvastam el, és bejövős! Bár én főleg Team Fairy vagyok, úgyhogy a tündéres (átfogó fogalomként használom) sztorik jobban megfogtak.

Tervek


   

Habár 4 aktuális olvasmányom van, máris beterveztem 2 újabbat.

Holly Black - Cassandra Clare: Az ezüstmaszk

21-én blogturnézom vele, úgyhogy lassan fel kell készülnöm lelkileg erre a körre is. Majd Robin Hobb felkészít. :)

Rick Riordan: A szörnyek tengere

Rájöttem, hogy szükségem lesz egy utazós könyvre, mert 1. nem szeretném vinni az ebook olvasómat, 2. Robin Hobb nem igazán fér el a táskámban. Így került elő az újraolvasási maratonom. Jó lesz visszatérni Percy Jacksonhoz, nagyon-nagyon jó.

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése