A hétvégi olvasónapló egy hetente jelentkező rovat, amelyben az elmúlt heti olvasmányaimat összegzem, valamint megosztom a következő heti terveimet. Emellett simán szövegelek mindenről benne.
VÉGE! A mai napon 1. vége lett a vizsgáztatási időszaknak (tegnap vizsgáztattam utoljára) 2. vége lett a félévnek! Mintha egy mázsás súlyt dobtak volna le rólam.
Úgyhogy ennek örömére összegyűjtöttem néhány benyomásomat:
Félév:
- Sose fog változni az, hogy mindenki az utolsó pillanatban akar javítani. Sőt, még azt is megéltem, hogy a bónusz feleltetés után e-mailt írjon valaki, hogy nem lehetne, hogy mégsem buktassam meg?
- Nem szeretek buktatni, és igyekszem mindenkinek megadni az esélyt, de a semmire nehéz jobbat adni.
- Már most hallottam a fogadalmakat, hogy "majd következő félévben jobb leszek". Jaj, kicsim. Nagyon reménykedem persze, és támogatom ezeket a törekvéseket, de tudjuk hogy ez sokszor meddig tart.
- Legnagyobb öröm dicséretet osztani (aki színötös volt a félévben és aktívan részt vett az órákon, ők kaptak), annyira örülnek a diákjaim. Ez a legjobb motiváció.
Vizsgáztatás:
- Ha vizsgázol, és van még időd gondolkodni a tételed felett, ne gyere ki. Ha már leírtál mindent, amit tudsz, akkor rendszerezd - gondold végig, hogy miként építed fel a tételt.
- Nem néz ki jól, ha tételmondás közben közlöd, hogy "jaj, összevissza írtam", és a "nem tudok semmit". Egyértelműen az izgatottság váltja ki ezt az emberből, de nem tesz jó benyomást.
- A tanár nem kérdezhet addig, amíg nem ér a diák a tétel végére (ezt most megszegtem mondjuk párszor), csak akkor, ha totál tévúton indult el, vagy nem tud semmit.
- A kérdések amúgy nem az ördögtől valók. Nem mindig jelentik azt, hogy elrontottál valamit, és hogy emiatt rosszabb lesz a jegy, az esetek többségében inkább csak pontosításért, vagy jobb jegyért kérdezek.
- Egyébként rájöttem, hogy mennyivel könnyebb az asztal másik oldalán ülni. Mármint izgultam a diákjaimért, hogy nehogy az utolsó napon bukjanak el, de az semmiség a diák izgalmához képest.
- Amúgy örülök, hogy vannak ezek az évközi vizsgák, mert a diákok (és én is) rutint szerezhetnek benne, és nem az érettségin találják magukat először vizsgahelyzetben.
- Bár voltak mélypontok (betegségem, buktatnom kellett, egy diák elsírta magát előttem), de összességében hasznos élménynek tekintem ezt. Ráadásul az ellenőr adott tippeket is, és megosztotta a saját benyomásait. Nem mindenben volt ugyan igaza (hiszen nem ismeri a diákokat), de sok tanácsát megfogadom, és a jövőben hasznosítom.
Mi más történt a héten?
Voltam könyvtárban végre!
És, és, és, éééés! A tegnapi délután csodákat hozott (a vizsgáztatás letudásán kívül).
Először is kijött a Three Days Grace: The Mountain c. dala, és megtudtam, hogy március 9-én jön az új album. Igen, már tudom a dalszövegét. :)
A másik pedig, hogy Bookdepositoryn leakciózták Cinda Williams Chima: Seven Realms sorozatának díszdobos verzióját! 7500Ft-ért tudtam beszerezni, és erre már nem tudtam nemet mondani. Arwennek hála találtam rá erre az akcióra, úgyhogy örök hálám neki érte! *-*
Már csak meg kell várnom, hogy ideérjen - remélhetőleg kiváló állapotban.
Jaj, de végre meglesz a teljes sorozat egységes kiadásban! Odáig vagyok meg vissza! Már csak az Heir sorozatának 2-4.kötetét kell beszereznem, és meglesz a teljes Chima életmű!
De váltsunk is az olvasmányokra!
A héten olvastam
A héten csak egyetlen könyvet tudtam befejezni (kis visszaesés a múltheti felturbózott olvasáshoz képest). Holly Black - Cassandra Clare: Az ezüstmaszkját még péntek éjszaka fejeztem be. Voltak elemei, amik tetszettek, és önmagában nézve "okés" könyv volt, de számomra ez volt a sorozat leggyengébb darabja.
Annak ellenére, hogy csak egy könyvet fejeztem be, a héten azért viszonylag sokat olvastam. Legalábbis úgy érződött.
Tudjátok, ez mit jelent.
Igen, már megint tele vagyok aktuális olvasmányokkal.
Aktuális olvasmányok
Robin Hobb kivételével minden könyvemmel haladtam (és elkezdtem újakat is természetesen).
Brian Moynahan: The Russian Century
Haladás: 171. oldal (+39 oldal)
Ezzel a könyvvel nem tudok csak úgy száguldozni. Hiába van tele képekkel, azért bőségesen van benne szöveg is. Azonban annyira megrázó a könyv tartalma. Most olvastam a '30-as évek éhínségéhez, és borzalmas volt. Pedig tanultam erről, és mégis ugyanannyira szíven ütött.
Ráadásul lassan elérkezek a II. világháborúhoz, ami tudom, hogy még inkább hatással lesz rám.
Marko Kloos: Felderítők
Haladás: 93. oldal (+66 oldal)
Annyival jobban szeretem ezt a részt az előzőnél! Egyre inkább kialakul a szerző saját stílusa, ráadásul egyre komfortosabban mozgunk ebben a világban. Ráadásul most már a családi és romantikus aspektus is gördülékenyen működött. Az anyukájával töltött kis részen annyira meghatódtam, értékelem az ilyen pillanatokat.
Ha végzek PKD-vel, ismét visszatérek ebbe a világba, és várom a "180 nappal később" pillanatot.
Richard Morgan: A végzet barlangja
Haladás: 18. oldal (+18 oldal)
Elkezdtem olvasni végre. Igen, igen, eljött az ideje. A legnagyobb gondom az, hogy nem mindenre emlékszem az előző kötetből, így a hetet inkább kutakodással töltöttem, hogy helyükre illeszkedjenek a darabok. Remélem, ismét bele tudok majd veszni ebbe a kötetbe!
Philip K. Dick: Kizökkent idő
Haladás: 64. oldal (+64 oldal)
Az egész úgy kezdődött, hogy valaki megkérdezte molyon, hogy mit olvasson - Philip K. Dicket vagy Kim Stanley Robinsont. Nekem pedig eszembe jutott, hogy olyan régen olvastam a kedvenc írómtól (A Valist ősszel). Elhatároztam, hogy megjelenési sorrendben fogom olvasni a könyveit, így került elő a Kizökkent idő.
Nem hiszem, hogy ez lesz a kedvenc PKD könyvem, mert akad benne 1-2 olyan elem, ami nem igazán tetszik (pl. June karakterének kezelése). De a történetre kíváncsi leszek - vannak elméleteim természetesen, úgyhogy meglátjuk, igazam volt-e.
Tervek
Ismét szükségem van egy mini read-a-thonra, hogy csökkentsem az aktuális olvasmányaim számát. Nem adok meg konkrét mennyiséget, de szeretném, ha max. 3 aktuális olvasmányom maradna a február 1-jére.
A másik nagy célom, hogy haladjak a hosszabb regényeimmel is, mert valahogy mindig háttérbe kerülnek. Bár ennek az az oka, hogy főleg munkába menet olvasok, és nem épp táskabarát megoldás egyik sem. De majd Richard Morgant befogom, annak még esélye is van, hogy elférjen.
A mini read-a-thon eredményét pedig a Leltárban láthatjátok majd! :)
Legyen szép hétvégétek, pihenjetek és olvassatok sokat!
Ó, és nézzétek ti is A dal-t! *-*
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése