A Leltár minden hónap elején jelentkező rovat, amelyben megemlékezem az előző havi történésekről, számot vetek az olvasmányaimról, ill. tervezgetek. Ez utóbbit kissé naivan.
Kicsit megkésve, de végre eljutottam oda, hogy megírjam a márciusi leltáramat! A hónap eleji betegségemből kigyógyulva belevetettem magam a munkába (munkahelyibe és kertibe is). Ezt követően pedig csak úgy repült az idő, és máris itt vagyunk április elején.
Márciusban 5 könyvet sikerült befejeznem, ami első ránézésre nem tűnik valami soknak, de számomra jelenleg rengetegnek tűnik. Emellett egész jó olvasási hónapom volt, ugyanis két kedvencet is avathattam.
Először is Mark Lawrence: Tövisek királyát fejeztem be, amivel kapcsolatban kissé vegyes érzelmeim vannak. Az utolsó 100 oldal nagyszerű volt, kész élvezet volt olvasni. A könyv közepe azonban lapos volt. Úgy érzem, hogy nagyon sekélyesen kidolgozott a világ, a történet és a karakterek is, és ez ebben a kötetben vált igazán nyilvánvalóvá számomra. Nem tudom, mit várok az utolsó kötettel kapcsolatban, remélem, jobban fog tetszeni ennél a kötetnél.
Februárban teljesen levett a lábamról Arthur C. Clarke A gyermekkor vége című regényével, így márciusban folytattam is a szerző életművével való ismerkedést; mégpedig a 2001 – Űrodisszeiával. A második közös kalandunk is sikeres volt, élvezettel olvastam a szerző részletes leírását a Naprendszerről, az egyre fokozódó feszültséget, és természetesen a mondanivalót (ami ismételten csak erőssége a műnek).
Egyik péntek délután egy barátnőmmel elmentünk vásárolgatni, s hát útba esett a Libri is, ahova be is mentünk. Hosszas nézelődés után pedig megláttam Hans Christian Andersen: Mesék könyvét, amiért anno a karácsonyi akcióban majd elepedtem. Nem volt kérdés, hogy abban a pillanatban meg is vásároltam, s el is olvastam. A mesék kissé sötétebbek voltak, mint ahogy emlékeimben éltem, viszont több kedvenc történeteim is helyet kapott ebben a gyűjteményben – köztük a legszomorúbb A kis gyufaárus lány is. Nosztalgikus élmény volt, s ennél többet nem is vártam ettől a kötettől.
Következő olvasmányomról, Moskát Anita: Bábel fiai regényéről még bejegyzést is írtam, így itt nem szólnék róla újfent. Mindenesetre jó alapot ad ahhoz, hogy az írónő rajongóivá váljunk.
Az utolsó olvasmányomról, bár szintén írtam róla, nem mehetek el szó nélkül. Octavia E. Butler: Hajnal című regénye ugyanis olyan mély benyomást tett rám, hogy a legnagyobb kedvenceim közé repítette magát. A mű fő vonzóereje a mondanivalóban és a szövevényes írásmódban rejlik. Még most is elárasztanak az érzelmek, amikor eszembe jut 1-1 jelenet vagy mondat. Rég éreztem már így egy regény iránt, s most lubickolok az érzelmekben.
Ursula K. Le Guin: The Books of Earthsea
Haladás: 141. oldal (+116 oldal)
Bármennyire szerettem volna több időt eltölteni az Earthsea világában, nem adódott rá lehetőségem. Szerencsére így is sikerült elolvasnom a sorozat 1. részét, ami Ged életútját mutatja be a kezdetektől felnőttkora kezdetéig. A mű egyértelműen fejlődésregény, azon belül viszont sokkal nagyobb hangsúly helyeződik a belső fejlődésre, mint a kalandokra, amikbe a főszereplő kényszerül.
Sokat hozzátesz ehhez a regényhez is az írónő prózája, ami mint mindig, most is lebilincselően gyönyörű – mégsem túl sok.
Majtényi György – Mikó Zsuzsanna – Szabó Csaba (szerk.): Kommunista kiskirályok
Haladás: Befejezve április 4-én
Az utazós olvasmányom a Kommunista kiskirályok, emiatt haladtam csak vele viszonylag lassabban. A mondanivalója viszont nagyon érdekes, rengeteg új információval bővült a tudástáram. Ez a könyv egyébként elvár egy bizonyos szintű alaptudást a bemutatott korszakkal kapcsolatban, viszont nagyban támogatja az olvasást azzal, hogy az egyes történeteket nagyobb kontextusba helyezi.
I. Saját könyvek
Maradt a listámon ismételten Ursula K. Le Guin: A megtalált és az elveszett II. kötete. Mivel azonban sikerült elolvasnom az első regényt a sorozatból, következhet ez a gyűjtemény is! Sőt, ez lesz az aktuális olvasmányom.
Listára került Philip K. Dick Az elektromos Lincoln kötete, azaz ismét előrébb lépek kicsit az életmű-olvasásban. A regény elég alacsony százalékon áll molyon, ennek ellenére bizakodom, hogy nekem pozitív élmény lesz.
Folytatom Moskát Anita műveinek olvasását, aminek következő állomása a Horgonyhely lesz. Ezt a regényt már olvastam korábban, de szinte semmire nem emlékszem, így jó lesz újra visszatérni ebbe a világba. (Ezek után pedig májusban jöhet az Irha és bőr!)
Az utolsó saját könyvem is újraolvasás lesz, mégpedig a legelső John Scalzi élményemet, Az összeomló birodalmat fogom újrázni, hogy frissen vághassak bele a Könyvfesztiválon megjelenő folytatásba!
(Ezek után már csak el kellene döntenem, hogy felmegyek-e egyáltalán Könyvfesztiválra... igencsak ideje lenne meghoznom ezt a döntést.)
II. Könyvtári könyvek
Áprilisban elég sok könyvtári könyvet tervezek olvasni, viszont ezt követően kicsit visszaveszek a könyvtári kölcsönzésből, mivel áprilisban viszonylag nagyobb mennyiségű könyvet tervezek beszerezni (s szeretném őket minél hamarabb elolvasni).
Csak nem megint Arthur C. Clarke regényt látni a TBR listámon? De bizony, alaposan ráfüggtem a szerző munkásságára. Ennek köszönhetően áprilisban két regényét is szeretném elolvasni, mégpedig az Űrodisszeia 2-3.részét! A 2. rész előszavát már olvastam, s úgy kellett kényszerítenem magam, hogy lerakjam.
Végre sort kerítek egy újabb "alapműre", mégpedig Daniel Keyes: Virágot Algernonnak című regényére. Bevallom, semmit nem tudok erről a kötetről, s nagyon szeretnék vakon belevágni ebbe a történetbe. Az írótól már olvastam Az ötödik Sallyt korábban, s nagyon tetszett, így alig várom, hogy ezt is olvassam.
Tom Sweterlitsch Letűnt világok regénye valamilyen szinten kakukktojás itt, ugyanis hirtelen felindulásból történt könyvkölcsönzés eredményeként került a listára. Korábban annyit tudtam róla, hogy nagyon dicsérik, s elvileg mondanivalóval megáldott mű. Meglátjuk, sikerül-e engem is bevonzania.
Az utolsó jelöltem pedig nem más, mint Az év legjobb science fiction és fantasynovellái 2018. A 2017-es verzió pozitív élmény volt, így nagyon reménykedem valami hasonló folytatásban.
Márciusban olvastam
Márciusban 5 könyvet sikerült befejeznem, ami első ránézésre nem tűnik valami soknak, de számomra jelenleg rengetegnek tűnik. Emellett egész jó olvasási hónapom volt, ugyanis két kedvencet is avathattam.
Először is Mark Lawrence: Tövisek királyát fejeztem be, amivel kapcsolatban kissé vegyes érzelmeim vannak. Az utolsó 100 oldal nagyszerű volt, kész élvezet volt olvasni. A könyv közepe azonban lapos volt. Úgy érzem, hogy nagyon sekélyesen kidolgozott a világ, a történet és a karakterek is, és ez ebben a kötetben vált igazán nyilvánvalóvá számomra. Nem tudom, mit várok az utolsó kötettel kapcsolatban, remélem, jobban fog tetszeni ennél a kötetnél.
Februárban teljesen levett a lábamról Arthur C. Clarke A gyermekkor vége című regényével, így márciusban folytattam is a szerző életművével való ismerkedést; mégpedig a 2001 – Űrodisszeiával. A második közös kalandunk is sikeres volt, élvezettel olvastam a szerző részletes leírását a Naprendszerről, az egyre fokozódó feszültséget, és természetesen a mondanivalót (ami ismételten csak erőssége a műnek).
Egyik péntek délután egy barátnőmmel elmentünk vásárolgatni, s hát útba esett a Libri is, ahova be is mentünk. Hosszas nézelődés után pedig megláttam Hans Christian Andersen: Mesék könyvét, amiért anno a karácsonyi akcióban majd elepedtem. Nem volt kérdés, hogy abban a pillanatban meg is vásároltam, s el is olvastam. A mesék kissé sötétebbek voltak, mint ahogy emlékeimben éltem, viszont több kedvenc történeteim is helyet kapott ebben a gyűjteményben – köztük a legszomorúbb A kis gyufaárus lány is. Nosztalgikus élmény volt, s ennél többet nem is vártam ettől a kötettől.
Következő olvasmányomról, Moskát Anita: Bábel fiai regényéről még bejegyzést is írtam, így itt nem szólnék róla újfent. Mindenesetre jó alapot ad ahhoz, hogy az írónő rajongóivá váljunk.
Az utolsó olvasmányomról, bár szintén írtam róla, nem mehetek el szó nélkül. Octavia E. Butler: Hajnal című regénye ugyanis olyan mély benyomást tett rám, hogy a legnagyobb kedvenceim közé repítette magát. A mű fő vonzóereje a mondanivalóban és a szövevényes írásmódban rejlik. Még most is elárasztanak az érzelmek, amikor eszembe jut 1-1 jelenet vagy mondat. Rég éreztem már így egy regény iránt, s most lubickolok az érzelmekben.
Aktuális olvasmányok
Ursula K. Le Guin: The Books of Earthsea
Haladás: 141. oldal (+116 oldal)
Bármennyire szerettem volna több időt eltölteni az Earthsea világában, nem adódott rá lehetőségem. Szerencsére így is sikerült elolvasnom a sorozat 1. részét, ami Ged életútját mutatja be a kezdetektől felnőttkora kezdetéig. A mű egyértelműen fejlődésregény, azon belül viszont sokkal nagyobb hangsúly helyeződik a belső fejlődésre, mint a kalandokra, amikbe a főszereplő kényszerül.
Sokat hozzátesz ehhez a regényhez is az írónő prózája, ami mint mindig, most is lebilincselően gyönyörű – mégsem túl sok.
Majtényi György – Mikó Zsuzsanna – Szabó Csaba (szerk.): Kommunista kiskirályok
Haladás: Befejezve április 4-én
Az utazós olvasmányom a Kommunista kiskirályok, emiatt haladtam csak vele viszonylag lassabban. A mondanivalója viszont nagyon érdekes, rengeteg új információval bővült a tudástáram. Ez a könyv egyébként elvár egy bizonyos szintű alaptudást a bemutatott korszakkal kapcsolatban, viszont nagyban támogatja az olvasást azzal, hogy az egyes történeteket nagyobb kontextusba helyezi.
Tervek
Annak ellenére, hogy csupán 5 könyvet fejeztem be márciusban, igencsak ambiciózus listát állítottam össze áprilisra.I. Saját könyvek
Maradt a listámon ismételten Ursula K. Le Guin: A megtalált és az elveszett II. kötete. Mivel azonban sikerült elolvasnom az első regényt a sorozatból, következhet ez a gyűjtemény is! Sőt, ez lesz az aktuális olvasmányom.
Listára került Philip K. Dick Az elektromos Lincoln kötete, azaz ismét előrébb lépek kicsit az életmű-olvasásban. A regény elég alacsony százalékon áll molyon, ennek ellenére bizakodom, hogy nekem pozitív élmény lesz.
Folytatom Moskát Anita műveinek olvasását, aminek következő állomása a Horgonyhely lesz. Ezt a regényt már olvastam korábban, de szinte semmire nem emlékszem, így jó lesz újra visszatérni ebbe a világba. (Ezek után pedig májusban jöhet az Irha és bőr!)
Az utolsó saját könyvem is újraolvasás lesz, mégpedig a legelső John Scalzi élményemet, Az összeomló birodalmat fogom újrázni, hogy frissen vághassak bele a Könyvfesztiválon megjelenő folytatásba!
(Ezek után már csak el kellene döntenem, hogy felmegyek-e egyáltalán Könyvfesztiválra... igencsak ideje lenne meghoznom ezt a döntést.)
II. Könyvtári könyvek
Áprilisban elég sok könyvtári könyvet tervezek olvasni, viszont ezt követően kicsit visszaveszek a könyvtári kölcsönzésből, mivel áprilisban viszonylag nagyobb mennyiségű könyvet tervezek beszerezni (s szeretném őket minél hamarabb elolvasni).
Csak nem megint Arthur C. Clarke regényt látni a TBR listámon? De bizony, alaposan ráfüggtem a szerző munkásságára. Ennek köszönhetően áprilisban két regényét is szeretném elolvasni, mégpedig az Űrodisszeia 2-3.részét! A 2. rész előszavát már olvastam, s úgy kellett kényszerítenem magam, hogy lerakjam.
Végre sort kerítek egy újabb "alapműre", mégpedig Daniel Keyes: Virágot Algernonnak című regényére. Bevallom, semmit nem tudok erről a kötetről, s nagyon szeretnék vakon belevágni ebbe a történetbe. Az írótól már olvastam Az ötödik Sallyt korábban, s nagyon tetszett, így alig várom, hogy ezt is olvassam.
Tom Sweterlitsch Letűnt világok regénye valamilyen szinten kakukktojás itt, ugyanis hirtelen felindulásból történt könyvkölcsönzés eredményeként került a listára. Korábban annyit tudtam róla, hogy nagyon dicsérik, s elvileg mondanivalóval megáldott mű. Meglátjuk, sikerül-e engem is bevonzania.
Az utolsó jelöltem pedig nem más, mint Az év legjobb science fiction és fantasynovellái 2018. A 2017-es verzió pozitív élmény volt, így nagyon reménykedem valami hasonló folytatásban.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése