2013. október 6., vasárnap

Kate Bloomfield: Alpha Girl

"Annyira meg akarlak csókolni, Rose. De nem tehetem, és ez megöl."

Sorozat: Wolfling #1

A tizenhét éves Rose Goldman felettébb népszerűtlen otthonában, Halfway-ben. A kiskorában ért "támadás" óta, mind az emberek, mind az állatok rettegtek tőle. Az iskolában folyamatos bántalmazásnak van kitéve, és mindenki csak "vizes kutyának" gúnyolja a szaga miatt. Az életében azonban változás következik be, mikor egy új tanár érkezik a Halfway középiskolába. Mr. Stone, a karizmatikus angoltanár kétszer idősebb Rosenál, azonban az első naptól kezdve megmagyarázhatatlanul vonzódik hozzá. Észérvei ellenére Rose barátkozni kezd Mr. Stone-nal, aki szintén nem bír távol maradni tőle. Mi az, ami vonzza egymáshoz a párost?


Őszinte leszek. Ezt a könyvet még tavasszal olvastam, mikor a záróvizsgámra készültem, és úgy döntöttem, bűnözök egyet. Akkor egyszerűen imádtam - szinte rajongásig. Képtelen voltam lerakni, míg el nem értem a végéig, és 4 csillagot adtam neki.

Viszont most, ahogy nekiálltam a bejegyzésnek, és végiggondoltam a regényt sokkal éberebb és kevésbé stresszes aggyal. És a következő kérdést tettem fel magamnak: hogy adhattam erre a könyvre ilyen magas pontszámot?

De kezdjük az elején. A könyv elején megismerkedhetünk Rose-zal, akit a legtöbben elkerülnek, akik pedig mégsem, azok folyamatosan kigúnyolják őt. A helyzet otthon sem jobb, ahol a baleset szinte teljesen tropára vágta a családot. 
Rose életében ekkor jelenik meg Mr. Stone, aka Tom. Tom egy humoros, vonzó harmincas éveiben járó férfi, és hamarosan a romantika bimbózni kezd a szavannán. Persze nem ilyen gyorsan, hiszen eleinte a lány egyáltalán nem kedveli a férfit, akibe mindenki belezúg. Azonban ahogy egyre jobban megismeri a férfit, úgy növekszik saját vonzalma is iránta. Ez pedig Bonyodalmat eredményez. Főleg, hogy Rose-nak van egy titka: ő ugyanis vérfarkas.
Ez gondolom mindenki számára egyértelmű lehetett, aki ránézett a borítóra vagy csak elolvasta a címet, így nem spoilereztem semmit.

A vérfarkasok megjelenítése ebben a regényben főleg az "alapokból" táplálkozik, vagyis teliholdkor vérengzésbe kezdenek, illetve a bezárás / leláncolás nevű metódust javasolja ezekben az esetekben.
Ezzel kapcsolatban az írónő belevonta a családot is, hiszen ők felelősek azért, hogy a lányuk ne gyilkoljon le minden ártatlan utcára tévedőt.  Engem igazából az zavart, hogy ezt a szálat nem igazán dolgozta ki az írónő, inkább csak, mint kötelező elem szerepel.

A történet igazából egy tiltott szerelem kibontakozásáról és úttöréséről szól. Ezen kívül valójában nem sok történik. De nézzük kicsit közelebbről a semmit:
1. Rose egyedül van.
2. Mr. Stone megjelenés. Mindenki imádja, kivéve Roset.
3. Rose elkezdi jobban megismerni a férfit, és kezd belezúgni.
4. A férfi hasonlóképp.
Innentől spoileresebb!
5. Titkos kapcsolatba kezdenek.
6. Kiderül egy titok.
7. Kiderül még egy titok.
8. Telik az idő.
9. Nagy esemény, a végkifejlet.
Folytatás 2013. november 1-jén.

De ennyi! Nincsen világmegváltás, hatalmas csavarok - van egy, amire annyira számíthattam volna, de nem tettem. 

Mint már írtam, ez egy találjunk egymásra a világban, amely ellenünk van című történet, úgyhogy beszéljünk kicsit bővebben a romantikáról.
Én egyszerűen imádtam Tom és Rose közti kémiát. A kettejük közti párbeszéd alapjaiban véve pörgős, élettel teli és remekül átadja a két karakter közötti vonzalmat. És az olyan megszólalások, mint a kezdőidézet? Teljesen el voltam olvadva tőlük.

Viszont.
Mert sajnos az is van. Egyáltalán nem értékeltem, hogy Rose mennyi illetlen kérdést feltesz a férfinak. Például: Miért bontotta fel az eljegyzését? - Ekkor még "barátok" sem voltak, és már ilyeneket kérdez?
Illetve az írónő szóhasználatától néha érdekesen néztem az olvasómra - ez a testrészek megnevezését takarja egyébként. De még ha egyszer-kétszer használt volna ilyen neveket, mint a "nőiesség" (womanhood), oké, legyen. Viszont itt folyamatosan csak ezt hajtogatta Ms. Bloomfield.

A karakterekről nem sok mindent tudok mondani. Rosen és Tomon kívül mindenki teljesen felejthető volt... olyan, mintha arctalan senkik lettek volna, akik statisztasegédként szolgáltak. Rose személyisége elég változatos volt. Kedveltem, hogy erős és független női karakterként jelent meg a regényben, viszont alkalmanként pillanatok alatt átalakult nyivákoló tinivé. Persze ez nem negatívum, hiszen a lány tizenhét éves, de akkor is, ezekben a helyzetekben megismertettem volna egy kiskanál vízzel.
Tom felettébb semleges szereplő. Mint írtam korábban, az írónő igyekezett karizmatikus, sármos férfinak beállítani, azonban ezt a karakterisztikáját a regény második felére elvesztette, és egy átlagos férfi maradt, aki elcsábított egy fiatalkorút.
De akkor is annyira összeillettek!

Na, még egy megjegyzés, és összesítek is: Az Alpha Girl magánkiadás, ami azt jelenti, hogy szerkesztő nem látta. Érezhető volt ez a hiány.

Összesítésben nagyon ajánlom a regényt, ha nincsenek nagy elvárásaitok, ha csak szeretnétek egy olyan könyvet, amely nem törekszik megváltani a világot. És persze, ha szeretnél olvasni valami jóféle tanár-diák románccal megspékelt vérfarkasos könyvet.

Én nagyon akartam anno.

Könyv adatai
Eredeti cím: Alpha Girl (2013)
Kiadó: magánkiadás
Oldalszám: 212



A folytatásról
Cím: Lone Girl
Sorozat: Wolfling Saga #2
Megjelenés: 2013. november 1.
Goodreads |

Fülszöveg (spoileres!): A 18 éves Rose Goldman együtt menekül korábbi tanárával, Thomas Stone-nal. Elhatározták, hogy együtt maradnak, és elérik, hogy működjön a kapcsolatuk, még ha a törvény is üldözi őket. Rose azonban attól tart, hogy Tom megbánta ezt a döntését, ahogy a férfi rájön, milyen veszélybe is sodorta a lányt.

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése