Mindee Arnett: The Nightmare Dilemma - A Rémálom-dilemma ~ Always Love a Wild Book

"Eli-nak igaza van: Paullal veszélyes egyedül maradni.
Az ép elmém miatt."

Sorozat: Akkordél Akadémia sorozat #2
Beleolvasás | Megrendelés

Porka Evergím talán meg tudja jósolni a jövőt szerelme, Eli Booker álmai által, de ettől az élete távolról sem lesz egyszerű. Mikor egyik sellő barátnőjét gonosz támadás éri, és halálos sérülésekkel magára hagyják, ráadásul az iskola tréfamesterét, Lance Rathbone-t vádolják a bűnténnyel, Porka ugyanúgy megdöbben, mint mindenki más. Lance-nak szüksége van Porkára, hogy az igazi támadót megtalálva bizonyítsa az ártatlanságát, de a kérését nem olyan könnyű teljesíteni. Eli álmai sem segítenek: inkább rémálmok, mint jóslatok.
Hogy még rosszabb legyen a helyzet, Porka ex-barátját éppen felmentik az összeesküvés vádja alól, és mikor újra feltűnik az iskolában, Porkába bevillan, miért zúgott bele annak idején. A Mágusok Szenátusának szüksége van Porkára, hogy Paul közelébe kerüljön, és feltárja valódi motivációját. De ez a parancs dühíti Elit, aki már maga is kampányt indított Porka szívéért.
Porka mindkét ügyet magára vállalja, és hamarosan gyanítani kezdi, hogy valami…

Porka és Eli visszatér, folytatódik a nagy sikerű Akkordél Akadémia sorozat! Az új kötetben újabb nyomozás vár Porkára, és újabb izgalmak, rejtélyek, ráadásul egy sötét terv is körvonalazódik főhőseink ellen…
Tartsatok velünk a blogturnén, ismerjétek meg a könyvet és nyerjétek meg a három nyeremény példány egyikét!

Mindee Arnett Akkordél Akadémia sorozatát hirtelen felindulásból kezdtem el. Nem igazán voltak elvárásaim, úgyhogy nagy meglepetésben volt részem, amikor elolvastam az első részt. Ugyanis igencsak elnyerte a tetszésemet, és a klisésséget leszámítva teljesen meg voltam elégedve vele. A második részt ezért nagyon vártam – olyannyira, hogy az lett a 2016-os évem első olvasmánya. Ráadásul még jobban is tetszett ez a könyv, mint az első kötet!

A Rémálom-dilemma központi témája a rasszizmus, amely a különböző fajtájú lények közt jelenik meg, és egyre hangsúlyosabbá válik a könyv előrehaladtával. Érdekes volt, ahogy az írónő felépítette: eleinte csak egy-egy megnyilvánulás, amelyek verbális szinten maradnak, viszont később már tettlegességig jutnak el egyes karakterek. Mikro-szinten játszódott ugyan, de többször is megjegyzik, hogy a felsőbb körökben is hasonló helyzet alakult ki. Előkerült a kérdés is, hogy a fajtához való hűség vagy a személyes kapcsolat fontosabb az egyén számára? Habár ezt a részét annyira nem feszegették a regényben, engem mégis elgondolkodtatott (ami vicces, mert ez tényleg elég apró aspektusa volt a könyvnek). Nem tudom eldönteni, mennyire oldódott fel ez a konfliktus a könyv végén, ugyanis pont ezt az egyet nem említette meg az írónő.

Örültem, hogy előkerült Atlantisz és több irodalmi mű is. Olyan érdekes volt, ahogy az írónő átvariálta az általunk ismert történeteket, és a saját világába illesztette őket. A világ ezen kívül nem túl sokat növekedett, igazából két nagyon fontos elemét ismertük meg. Jó lenne, ha többet megtudhatnék a különböző lényekről, szokásokról, stb. Talán az utolsó részben még tanulhatok újat erről a világról.

A mostani rész legnagyobb erőssége a történet volt. Említettem feljebb, hogy az első rész elég kliséhalom volt, ami valamelyest csökkentette az élvezeti értékét, itt azonban az írónő levetkőzte ezt a szokását, és egészen egyedi történettel állt elő. Több szálon futnak az események, ráadásul Mindee Arnett több váratlan csavart is beletett, amivel alaposan meglepett. Annyira lekötött a cselekmény, hogy hiába fogadtam meg, hogy egy fejezetet olvasok el, csak jóval később vettem észre, hogy ez nem egy volt. Teljesen beleéltem magam, végig fenntartotta a figyelmemet és az érdeklődésemet, úgyhogy nagyon meg vagyok elégedve.

Mondjuk bekerült egy olyan elem, amin egy icipicit morgolódom, de az inkább a „miért pont ő” kategóriába esik. Nem érzem úgy, hogy ebbe a történetbe nagyon kellene a kiválasztottság érzése, azonban sajnos mégis megjelenik benne. Egyedül ez nem tetszett annyira, de ez már tényleg minimális aspektus volt.

Nem is tudom, melyik szál tetszett leginkább – több rejtélyen dolgoznak egyszerre a szereplők, ráadásul magánéleti válság is van a köbön. Ez utóbbi szintén több részre osztható, ugyanis mondhatni, mindenkinek van valami baja éppen. Ami természetesen csak még tovább fokozza a rejtélyek számát. Egyáltalán nem éreztem soknak, hogy ennyi titkolózás és misztérium került a regénybe, sőt így csak még izgalmasabb volt az egész nyomozósdi. Azt hiszem egyébként, a kezdőkérdésre visszatérve, hogy Porka és Eli rémálmai voltak a legjobb pontjai ennek a szerteágazó cselekményhálónak. Az egészet fekete-fehérben képzeltem el valamiért, pedig az írónő nagy részletgazdagsággal írta le ezeket a képeket. Imádtam minden jelenetet, amely a két karakter álmaiban játszódott!

A karaktereket nagyon bírom. Még mindig úgy érzem kissé, hogy nem teljesen van kidolgozva a személyiségük, viszont egyre jobban ismerem meg így is őket – elsősorban a tetteik és az egymással szembeni viselkedésük alapján. Sőt, úgy gondolom, hogy a társas interakcióik determinálják leginkább a személyiségüket. Értékeltem még azt is, hogy a szereplők életkoruknak megfelelőn viselkedtek (bár tudom, ez egyéni differencia, de általánosítsunk egy kicsit), ugyanakkor nem voltak irracionálisok a tettei.

Porkában azt kedveltem nagyon, hogy szarkasztikus, lázadó, ám mégis tele van érzelmekkel. Ó, igen, ez volt a másik problémám. Többször írt az írónő arról, hogy miként éreznek az egyes szereplők, de ez megmaradt tényközlés szintjén, nem jöttek át annyira az érzelmek hosszabb távon. De Porkára visszatérve – úgy gondolom, nagyon szórakoztató karakter. Mostanában elég sok komoly problémával szenvedő főszereplőről olvastam, mellettük a lány könnyed felüdülésnek számít.

Eli egy idióta néha, és legszívesebben megcsapkodnám. De egyébként elvagyok vele is, mert többször is megmosolyogtatott – csak, amikor elhúzódott többször is, éreztem úgy, hogy megverném. Amikor néha bevágta a durcit, az sem tette épp a szívem csücskévé, mert a tipikus alfahím szerep nagyon nem illett hozzá.

És végül maradt a romantika, ami a főszereplő számára ugyan központi kérdés, ám egyáltalán nem süllyedt a könyv rózsaszín ködbe, hanem inkább a flörtölésnek adott teret. Egek, mennyi pillanat volt Porka és Eli között, amin hangosan felnevettem! Ugyanakkor van egy csavar a történetükben, ami nagyon érdekes harmadik kötetet vetít előre.

Muszáj megemlítenem Pault és Porkát is. Hallgassatok meg! Tudom, Paul egy utolsó, áruló mocsok, de jaj, a közös pillanatai Porkával, kicsit megszakadt a szívem érte/értük. Nem érdemli meg, hogy a lány ismét összejöjjön vele, már csak a bizalom hiánya miatt sem, de úgy érzem, nagyon érdekes ez a páros is, és annyi potenciál lenne bennük. Igen, shippelem őket, és igen, tudom, hogy racionálisan semmi esélyük (de mióta racionális tevékenység a shippelés?)

Mindent összevetve ez a rész jobban tetszett, mint az előző. Vannak még hibái, de remekül szórakoztam olvasás közben. Végig lekötötte a figyelmemet, és rengeteget izgulhattam rajta. A könyv nagy erőssége a történet, amely több szálból és szép mennyiségű csavarból tevődik össze. A sorozatot azoknak ajánlom, akik szeretik a paranormális, sulis könyveket, amelyben humoros és szeretnivaló karaktereket ismerhetnek meg.

Könyv adatai

Eredeti cím: The Nightmare Dilemma (2014)

Kiadó: Könyvmolyképző (2015)

Oldalszám: 408

Nyereményjáték

Az Akkordél Akadémia újabb kötetében már nagyobb szerephez jut Porka legjobb barátnője, a gyönyörű sellő lány. A sellők már évszázadok óta szolgálnak inspirációként a nagy művészeink számára, így most mi is hódoljunk a csodás festők munkái előtt. Minden állomáson egy híres festményt láttok, és a festmény, vagy a festő nevét kell a rafflecopter doboz megfelelő sorába írni. (Bármelyiket elfogadjuk).
A nyeremény három példány a regényből. A győzteseket e-mailben értesítjük, ha 72 órán belül nem jön válasz, sajnos újra kell sorsolnunk. A kiadó csak magyarországi címre tudja kiszállítani a könyveket.