Jenny Han: A fiúknak, akiket valaha szerettem ~ Always Love a Wild Book

"Honnan kellene tudnom, hogy mi valódi, és mi nem az? Látszólag én vagyok az egyetlen, aki képtelen megkülönböztetni a kettőt."

Sorozat: A fiúknak, akiket valaha szerettem #1
Beleolvasás | Megrendelés

Írás közben egy csöppet sem fogom vissza magam. Úgy fogalmazok, mintha ő soha nem olvasná el. Merthogy nem is olvassa. Minden egyes titkos gondolatomat, gondos megfigyelésemet, mindent, amit eltettem magamban, belesűrítem egy levélbe. Amikor megírtam, lezárom, megcímezem, majd elteszem a pávakék kalapdobozba.

Ezek nem szerelmes levelek a szó legszorosabb értelmében. Akkor íródnak, amikor már nem akarok többé szerelmes lenni. Búcsúlevelek. Mert miután megírtam őket, nem emészt többé a mindent felemésztő szerelem. Onnantól fogva úgy tudom megenni reggel a gabonapelyhet, hogy közben nem azon jár az eszem, vajon ő is banánnal szereti-e a Cheeriost. Úgy éneklem a szerelmes dalokat, hogy már nem neki éneklem. Ha a szerelem olyan, mint a megszállottság, a leveleim olyanok, mint az ördögűzés. Megszabadítanak. Legalábbis azt kéne tenniük.

Tegyük fel, hogy eddigi életed minden plátói szerelmének írtál egy levelet, amolyan búcsúlevelet, amikor lemondtál róla. Aztán a leveleket szépen eltetted, sok más emlékkel együtt. És aztán hopp - egyszer csak minden levelet elküld valaki a címzettnek. Kíííínos.
Nos, pontosan ez történik Lara Jeannel, és a Blogturné Klub 8 tagja vele együtt éli most át, mi történik egy ilyen nagy dráma után! Tarts velünk Te is, hogy megtudd, ki mit szól és mindez hogyan változtatja meg gyökeresen az életét!

Már rengetegszer írtam arról, hogy a hype-s könyvek és én nem vagyunk a legjobb viszonyban, főleg, ha az adott könyvre kizárólag öt csillagos értékelések érkeznek, és mindenki a világ legjobb könyvének tartja. A kivételek nagyon kevesen voltak, úgyhogy továbbra is kissé furcsa a viszonyom az ilyen könyvekkel (mármint még mindig szeretném én is olvasni a legtöbbet, csak sokkal elővigyázatosabb vagyok velük). Nos, Jenny Han könyve is ebbe a kategóriába tartozott. Miután 2014-ben megjelent külföldön, szinte minden BookTubernél találkoztam vele, mindenki csupa szépet és jót mondott róla. Viszont az alapkoncepció annyira érdekesen hangzott, hogy én is várólistára tettem, és idén sorra is került a Könyvmolyképzőnek köszönhetően. Hát, jaj! Egy újabb kivételhez volt ugyanis szerencsém, mert már az első oldalaktól kezdve beszippantott, és alig bírtam lerakni (nem is nagyon sikerült, egy nap alatt elolvastam).

Azt kell mondanom, hogy ez egy nagyon édes, abszolút imádnivaló regény! Olyan szívet melengető, megmosolyogtató (bár néha én égtem a főszereplő helyett) és felvidító könyv. Mondjuk tény, hogy voltak drámai pillanatok, de azok nem a vérmesen komoly, lelkileg kikészítő fajtába tartoznak. Ráadásul tényleg, inkább a könnyed, vidám hangulat jellemző erre a regényre.

A regény a felnövésről szól, amihez a barátok, a család és az első szerelem is hozzátartozik. Imádtam az alapkoncepciót, miszerint a főszereplő leveleket írt a szerelmeinek azért, hogy túltegye magát rajtuk. Sokat gondolkodtam ennek a validitásán, miszerint tényleg hatékony-e. Aztán rájöttem, hogy így legalább kiírhatja magából minden érzését, és talán így, hogy nincsenek felhalmozva benne, könnyebben túllép rajtuk. Eszembe jutott, hogy általában én is úgy járok, hogy csak úgy tudok túllépni valakin, ha beismerem magamban az érzelmeimet (vagy elmondom az illetőnek, de az már egy másik lépcsőfok). Úgyhogy teljesen megértem Lara Jean érzelmeit és okait.

Mikor elkezdtem a regényt olvasni, nagyon gyakran jutott eszembe, hogy mennyire más ez a könyvem, mint a mostanában olvasott többi. Nagyon egyszerű a megfogalmazása, és nincsen benne a teljes könyvön átívelő nagy drámai konfliktus. Olyan felüdülés volt olvasni, mert emiatt nem voltak fejezeteken át tartó duzzogások, hanem minden olyan hamar megoldódott. Lehet ez más esetben zavart volna, de itt nagyon illett a regény stílusához. Ráadásul látszott, hogy maga a könyv sem akar több lenni annál, ami – egy kikapcsolódáshoz kiváló mű. Emiatt egyébként két remek alkalmat említenék, amikor mindenképp érdemes Han könyvét olvasni: 1. kimerültél az iskolától/munkától, és nincs erőd semmihez, 2. nyaraláson vagy.

De beszéljünk kicsit a történetről is. Ez egy fanfic volt, a minőségibb fajtából – legalábbis annyi tipikusan fices jelenettel és fordulattal találkoztam, hogy már ezen is mosolyogtam. Ez természetesen egyáltalán negatív, imádtam minden egyes pillanatot, és totális fangirlködés ment végig. Úgy imádom azt a toposzt, amit bedobott az írónő, mert rengeteg lehetőség van benne. Furcsállom is, hogy könyvben még nem is találkoztam vele, filmben és ficben annál inkább. Mindenesetre imádtam a sztorit minden kiszámíthatósága ellenére.

A szereplők szintén szimpatikusak voltak, pedig úgy féltem, hogy Lara Jean nem lesz az. Viszont imádtam a csajszit – néha kissé hirtelen dönt dolgokról, de azon túl szerintem szerethető karakter, aki nem drámázik mindenen, hanem megteszi (még ha ez kb. a legnagyobb égetés is… jaj, már megint vigyorgok, ahogy eszembe jut).
Zsebi és Lorelei már előrevetítették számomra, hogy a férfi főszereplő, Peter Kavinsky olyan szereplő lesz, akit érdemes szeretni, és mennyire igazuk volt! Sokkal több van abban a gyerekben, mint elsőre tűnik – tudjátok, ez a keményfiú vagyok, de közben van egy gyengédebb oldalam is, amitől el fogsz olvadni, kedves olvasó.

A romantika szintén cuki volt. Nincs rá jobb szavam, egyszerűen csak imádtam erről a két cukorról olvasni: a köztük lévő kémia nyilvánvaló, ráadásul a beszélgetéseik is érdekesek, dinamikusak és természetes hatásúak. Az írónő nagyon jól megírta ezt az aspektusát is a regénynek, úgyhogy abszolút elégedett vagyok.

Mindent összevetve egy igazán hangulatos és remek szórakozást garantáló regényt olvashattam, ami az első oldaltól beszippantott, de még mindig nem ereszt el. Nagyon szeretném olvasni a folytatást, de tudom, hogy akkor megint le sem tenném, és hamar véget érne Lara Jean története. A könyvet azoknak ajánlanám, akik valami könnyedre vágynak, szerethető karakterekkel és szép karakterfejlődési ívvel.

Könyv adatai

Eredeti cím: To All the Boys I've Loved Before (2014)

Kiadó: Könyvmolyképző (2015)

Oldalszám: 360

Nyereményjáték

A történet szerelmes üzenetei minket is megihlettek!

Ebben a játékban számunkra kedves és emlékezetes szerelmes levelekből gyűjtöttünk nektek részleteket. Arra vagyunk kíváncsiak, melyik könyves szerelmes párhoz tartoznak.
(A páros mindkét tagjának nevére kíváncsiak vagyunk, de nem leszünk szigorúak - keresztnév is elég, a lényeg, hogy egyértelmű legyen.)
Ha megvannak a nevek, már csak be kell őket írnotok a Rafflecopter doboz megfelelő sorába, és a tiétek lehet a könyv 3 példányának egyike!
Figyelem! A kiadó csak magyarországi címre postáz. A nyerteseket e-mailben is értesítjük, amennyiben valaki nem jelentkezik 72 órán belül, új nyertest sorsolunk.

“Ha a jövőben, egy új életünkben, valamikor még találkozunk, örömmel rád mosolygok majd, és eszembe jut, milyen is volt az a nyár; amelyet együtt töltöttünk a fák alatt ... amikor tudásban és szerelemben gyarapodtunk. És talán egy pillanatra te is ezt érzed majd, visszamosolyogsz, és gyönyörűséggel őrzöd meg közös emlékeinket.”

a Rafflecopter giveaway