A könyvtárban jártam (rovat) az alábbi okból készül:
Mert nincs elég olvasatlan könyv itthon. Mindig kell még legalább 10 másik olvasatlan...
A mostani fejezet címe nem véletlenül lett hiú ábrándok. Ugyanis, mikor leadtam a táskámat a ruhatárban, és beszélgettünk a ruhatáros bácsival, megjegyeztem, hogy "most nem fogok sokat vinni - remélhetőleg". Valamennyi racionalitás maradt bennem, de nagyon kis naiv voltam.
Van magyarázatom erre azért! Egyrészt van elég olvasatlanom itthon, de nem is az - csak múltkor nem találtam bent valami sok könyvet.
Na most kárpótolt a könyvtár!
Úgy gondolom, SFF rajongóként igen szerencsés helyzetben vagyok, ugyanis a könyvtárunk úgy van felosztva, hogy van egy külön, történelmi, krimi, romantikus és! Sci-fi / fantasy részleg!
Vajon, hova vezet az első utam, mi?
Nos, ez alkalommal nem is vezetett máshova, ugyanis ott helyben elértem a maximálisan kölcsönözhető mennyiséget. Sőt...
Először Ted Chiang: Életed történetét szúrtam ki, amelyre Fummie hívta fel a figyelmemet. Az Érkezésből láttam a filmváltozatot, de nagyon kíváncsi vagyok, az miként jelenik meg könyv formátumban.
A következő áldozat Nick Cutter lett, tőle A falka volt egyedül bent, arra le is csaptam. Sok jót hallottam róla, de igazán Nancy lelkesedése ragadt át rám is. Egy próbát mindenképp megér!
Ezután megtaláltam a Papírmágust, A varázslókat és A nyolcadik sziget császárát is, de ezeket vissza kellett később raknom.
Igen, a legszörnyűbb élmény volt ott válogatnom, hogy melyik könyvet ne vigyem haza magammal. Kész tortúra volt. (Nem mintha, nem lehetne később kikölcsönözni - hörcsög komplexus.)
Na de! Útközben belefutottam Marko Kloos: Frontvonalakba is. John Scalzinak hála kialakult bennem egy igen komoly érdeklődés az SFF sci-fi oldalának irányába is. Oké, ez látszik is a kikölcsönzött könyveken is.
A Frontvonalaknak pedig megtetszett a leírása molyon, és ha már ott volt, miért ne?
Aztán elértem John Scalzihoz, és képtelen voltam ott hagyni a Vének háborúja sorozat maradék részeit. Pedig gondolkodtam, hogy csak a 3-4. részt hozom el, de hamar lemondtam erről. Nagyon ráfüggtem most a Vének háborújára, így pedig olvashatom, amikor akarom*.
*Amikor akarom = már elkezdtem Az utolsó gyarmatot.
Így jutottam el végül is a szanáláshoz, és nagy elégedetten elkezdtem gyakorlatilag menekülni a erről a részről a kölcsönző pulthoz, mikor is a frissen visszahozott könyvek közt megláttam Ray Braybury: Fahrenheit 451-t.
Elvesztem. Nem tudtam ott hagyni.
Nos, Dearies. Így történt, hogy 9 könyvvel megpakolva hagytam magam mögött a könyvtárat - és ez az oka, hogy augusztusi TBR listámnak annyi.
De na! A könyvtár az a hely, ahol minden könyvgyűjtögető hajlamodat kiélheted bűntudat nélkül.
A Frontvonalaknak pedig megtetszett a leírása molyon, és ha már ott volt, miért ne?
Aztán elértem John Scalzihoz, és képtelen voltam ott hagyni a Vének háborúja sorozat maradék részeit. Pedig gondolkodtam, hogy csak a 3-4. részt hozom el, de hamar lemondtam erről. Nagyon ráfüggtem most a Vének háborújára, így pedig olvashatom, amikor akarom*.
*Amikor akarom = már elkezdtem Az utolsó gyarmatot.
Így jutottam el végül is a szanáláshoz, és nagy elégedetten elkezdtem gyakorlatilag menekülni a erről a részről a kölcsönző pulthoz, mikor is a frissen visszahozott könyvek közt megláttam Ray Braybury: Fahrenheit 451-t.
Elvesztem. Nem tudtam ott hagyni.
Nos, Dearies. Így történt, hogy 9 könyvvel megpakolva hagytam magam mögött a könyvtárat - és ez az oka, hogy augusztusi TBR listámnak annyi.
De na! A könyvtár az a hely, ahol minden könyvgyűjtögető hajlamodat kiélheted bűntudat nélkül.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése