Nem is olyan rég láttam az Agymanók filmet, ami egyszerűen lenyűgözött.
Igazából minél több idő telik el, azóta, hogy láttam, annál jobban kedvelem. Így igazán nagy öröm volt, mikor Pupilla megalkotta ezt a taget, és engem is jelölt benne. :)
A tag az öt főszereplő érzelmet veszi elő, ehhez társít különböző könyves kérdéseket. Essünk is neki!
Derű - harsány hahota, vagy kecses kuncogás: egy vicces, vidám, derűs könyv, amiken jókat somolyogtál.
Szégyen és gyalázat, de gyakrabban olvasok drámai könyveket, úgyhogy ezen alaposan el kellett gondolkodnom. Először Bridget Jones jutott eszembe, de ő inkább a kínos, de ismerős kategóriába tartozik. Úgyhogy legyen Ally Carter: All Fall Down. Ebben is van szomorkásabb rész, de sokszor megmosolyogtatott.
Undor - torz arcfintorok, homlokráncolás és elfordított tekintet: egy könyv, amitől undorodtál, amiben szörnyű tettek, ocsmány lények, antipatikus karakterek voltak.
Az a gond, ha egy könyvtől undorodom, azt nem fejezem be. Úgyhogy mondjuk az antipatikus karakterekre fókuszálva hozom Elizabeth Chandler angyalos sorozatát. Bár ott is inkább csak nevettem az egészen.
Bánat - lefelé görbülő száj, krokodilkönnyek, bánatos nosztalgia: egy szomorú könyv, ami akár könnyeket is csalt a szemedbe.
Ez a lista végtelen... hozhatnám ide Markus Zusak: Könyvtolvaj könyvét, ahol az utolsó oldalaknál már könnyeztem. Illetve még ott van Elizabeth Wein: Fedőneve Verity regénye, ahol nem csak az utolsó oldalaknál sírtam, hanem a bejegyzés írása közben is.
Harag - dühkitörés, csapkodás, felbőszült mégismivoltez?-ek kiáltozása: egy könyv, amit a sarokba hajigáltál, még ha csak képletesen is, ami felmérgelt és haragszol rá.
Van egy nagyon friss élményem, ami tökéletesen illik ebbe a kategóriába: Jennifer L. Armentrout: Opposition regénye, amely az egyik kedvenc sorozatom zárókötete volt. Kész gyötrelem volt végigolvasni, és közben ráébredni, hogy semmi nem maradt meg abból a sorozatból, amibe eredetileg beleszerettem. Azt hiszem csak az 1-3. részeket fogom újraolvasni, és ott úgy teszek, mintha véget érne a sorozat.
Majré - c-c-c-c-cidri, lapulás, kislámpával alvás: egy könyv, ami olyan félelmetes volt, olyan ijesztő, hogy akár még rémálmaid is voltak tőle.
Ritkán ijedek meg regényeken, talán egy-kettő olyan van, aminél megrémültem. Az egyik ilyen az egyik kedvenc regényem, Stephen King: Állattemető. Valószínűleg írtam már korábban, hogy miután befejeztem, féltem napokig sötétben közlekedni. Ennek ellenére évek óta szeretném újraolvasni. :)
Ennyi lett volna az Agymanók könyves tag. Öt embert hívnék ki erre a kihívásra (a meglepetés ereje sokkoló lesz): Nancy , Ryanito , Gigusz , Rileey és Patrícia.
Szégyen és gyalázat, de gyakrabban olvasok drámai könyveket, úgyhogy ezen alaposan el kellett gondolkodnom. Először Bridget Jones jutott eszembe, de ő inkább a kínos, de ismerős kategóriába tartozik. Úgyhogy legyen Ally Carter: All Fall Down. Ebben is van szomorkásabb rész, de sokszor megmosolyogtatott.
Undor - torz arcfintorok, homlokráncolás és elfordított tekintet: egy könyv, amitől undorodtál, amiben szörnyű tettek, ocsmány lények, antipatikus karakterek voltak.
Az a gond, ha egy könyvtől undorodom, azt nem fejezem be. Úgyhogy mondjuk az antipatikus karakterekre fókuszálva hozom Elizabeth Chandler angyalos sorozatát. Bár ott is inkább csak nevettem az egészen.
Bánat - lefelé görbülő száj, krokodilkönnyek, bánatos nosztalgia: egy szomorú könyv, ami akár könnyeket is csalt a szemedbe.
Ez a lista végtelen... hozhatnám ide Markus Zusak: Könyvtolvaj könyvét, ahol az utolsó oldalaknál már könnyeztem. Illetve még ott van Elizabeth Wein: Fedőneve Verity regénye, ahol nem csak az utolsó oldalaknál sírtam, hanem a bejegyzés írása közben is.
Harag - dühkitörés, csapkodás, felbőszült mégismivoltez?-ek kiáltozása: egy könyv, amit a sarokba hajigáltál, még ha csak képletesen is, ami felmérgelt és haragszol rá.
Van egy nagyon friss élményem, ami tökéletesen illik ebbe a kategóriába: Jennifer L. Armentrout: Opposition regénye, amely az egyik kedvenc sorozatom zárókötete volt. Kész gyötrelem volt végigolvasni, és közben ráébredni, hogy semmi nem maradt meg abból a sorozatból, amibe eredetileg beleszerettem. Azt hiszem csak az 1-3. részeket fogom újraolvasni, és ott úgy teszek, mintha véget érne a sorozat.
Majré - c-c-c-c-cidri, lapulás, kislámpával alvás: egy könyv, ami olyan félelmetes volt, olyan ijesztő, hogy akár még rémálmaid is voltak tőle.
Ritkán ijedek meg regényeken, talán egy-kettő olyan van, aminél megrémültem. Az egyik ilyen az egyik kedvenc regényem, Stephen King: Állattemető. Valószínűleg írtam már korábban, hogy miután befejeztem, féltem napokig sötétben közlekedni. Ennek ellenére évek óta szeretném újraolvasni. :)
Ennyi lett volna az Agymanók könyves tag. Öt embert hívnék ki erre a kihívásra (a meglepetés ereje sokkoló lesz): Nancy , Ryanito , Gigusz , Rileey és Patrícia.
de jó! tetszik ez a Tag :)
VálaszTörlésKöszönöm a jelölést, jövő héten ki is töltögetem ^^
Köszike a jelölést! :)) Jövő hétre beütemezem.
VálaszTörlésA meglepetés ereje sokkoló lesz, haha! Köszi, én is töltöm. :)
VálaszTörlésKöszi, hogy kitöltötted! :D én is sokat gondolok azóta is az Agymanókra, nagyon szupi kis animációs film lett. :)))
VálaszTörlésTetszenek a gifek :)
Meg a válaszok is persze :DDD Kingtől én is tudok cidrizni :S
VálaszTörlésA Fedőneve: Verityt annyian dicsérik, hogy már engem is érdekel. :)
Csajok - jó szórakozást, és alig várom, hogy megleshessem a válaszaitokat!
VálaszTörlésPupi, csak ajánlani tudom a Code Name Verityt, úgyhogy igen, igen, csak olvasd! *-*