Közelmúltunk történelmét, sőt a jelenünket sem lehet megérteni, ha nem ismerjük a Kádár nevével fémjelzett évtizedeket.
Kádár János harminckét éven át állt az ország élén. Ilyen hosszú ideig csak kevés történelmi személyiség határozhatta meg Magyarország sorsát a modern korban. Kádár alakja talán ezért is foglalkoztatja mind a mai napig a közvéleményt, és ezért tartozhat a legnépszerűbb múlt századi magyar politikusok közé. Vannak, akik rajongtak érte, ám legalább ekkora azok tábora, akik véreskezű diktátornak, hazaárulónak tartják.
A kötetet köszönöm a Libri kiadónak!
„Jobb is volt akkor” – mondta papám, mikor elmeséltem neki, hogy egy Kádár-korszakkal foglalkozó könyvet olvastam. A miértre csak megvonta a vállát, s azt felelte: „Akkor lehetett építkezni”, illetve „A kenyér is háromhatvan [három forint hatvan fillér] volt.”
Az elmúlt években egyre gyakrabban hallani az ilyen és ehhez hasonló „bezzeg régen” kezdetű mondatokat, amelyeket gyakran utópisztikus világot sejtető gondolattal zár az illető. Majtényi György az Egy forint a krumplis lángos művében arra vállalkozott, hogy megvizsgálja, miként is nézett ki a Kádár-korszak társadalma, hogyan éltek az emberek abban a bő három tizedes időszakban, amelyet a párt főtitkára, Kádár János, után neveztek el.
Majtényi György a kötetet olvasmány(osabb) stílusban írta, ugyanakkor az olvasótól elvár egy alapfokú (már-már közepes szintű) tudást a vizsgált időszakkal kapcsolatban. Ez számomra nem okozott problémát, viszont azok számára, akik nem vagy régen tanultak erről a periódusról (és nem élték meg személyesen), nem biztos, hogy ismerősek lesznek az olyan témaspecifikus terminusok, mint például a második gazdaság.
A kötet nem csupán a Kádár-korszak társadalmi struktúráját és az egyes osztályok életmódját vizsgálta, hanem az adott csoportok életét befolyásoló tényezőket – a településszerkezet változását, a bürokratikus rendszer virágzását, a technológiai fejlődés hatását a hétköznapokra és a szocialista életszemléletre – is. Ezek mellett nem lehetett elkerülni a demográfia változásokat, a nők, a munkanélküliek (ami elméletben nem, csak a gyakorlatban létezett), a nyugdíjasok és a kisebbség helyzetét sem.
Személy szerint az MSZMP vezető szerepében lévők élményeiről is olvastam volna – egy fejezet, „Egy úr Pannóniából”, foglalkozott a magyar elit helyzetével, de az is elsősorban Gonda György életútját dolgozza fel, s nem általánosságban az elit hétköznapjait és párthoz való hozzáállását prezentálja. (Igaz ugyan, hogy ők a társadalom csak apró százalékát tették ki, de ők is a társadalom részesei voltak.)
A kötet egyik legnagyobb pozitívuma számomra abból fakadt, hogy Majtényi külön fejezeteket szánt annak is, hogy bemutassa, miként lehetett egyáltalán megvalósítani ezt a diktatúrát, amikor olyan események előzték meg, mint az 1956-os forradalom. Ezekben a fejezetekben nagyon érdekes és elgondolkodtató társadalmi jelenségekre világít rá.
Többször találkoztam azzal szakirodalmakban, hogy egy-egy képi vagy írott forrás csak hozzávetőlegesen kapcsolódik a feldolgozott témához (valójában dísznek volt ott), az itteni források azonban a szerves részeit képezték a mondanivalónak. A szerző a fent említett témákat ugyanis egyéni történetek / sorsok bemutatásával tette valóságosabbá az olvasó számára.
Egyetlen fejezet volt csupán, amit nem gondolnék indokoltnak – a „Kádár János azt üzente.” Az első titkár és a történészek, amely a történészek megosztottságát és a korszak bemutatásának különböző módszereit mutatja be. Ha a célközönség az átlag olvasó, annak ez a fejezet nem sokat jelent. Ha már megszületett ez a fejezet, jobban érdekelt volna a szerző másfél soros zárójeles megjegyzésnél bővebb nézőpontja a fejezetben bemutatott kategóriák szemszögéből. Még úgyis, hogy kikövetkeztethető volt.
(Én magam Romsics Ignác nézőpontját érzem legközelebb a sajátoméhoz.)
Összességében az Egy forint a krumplis lángos egy olvasóbarát, sok érdekességet tartalmazó, változatos forrásokat (szakirodalmaktól elkezdve a levelekig) felhasználó, elgondolkodtató mű a Kádár-korszak társadalmáról és mentalitásáról. A kötetet azoknak ajánlanám, akik szeretnék megérteni, miként működött az akkori társadalom (felettébb érdekes következtetéseket levonni belőle); szeretnék látni, hogy milyen volt valójában az az időszak, amelyre szülei/nagyszülei nosztalgiával emlékeznek vissza, vagy éppenséggel maguk is megélték a Kádár-korszakot, s szeretnék látni, milyen a teljes kép.
Az elmúlt években egyre gyakrabban hallani az ilyen és ehhez hasonló „bezzeg régen” kezdetű mondatokat, amelyeket gyakran utópisztikus világot sejtető gondolattal zár az illető. Majtényi György az Egy forint a krumplis lángos művében arra vállalkozott, hogy megvizsgálja, miként is nézett ki a Kádár-korszak társadalma, hogyan éltek az emberek abban a bő három tizedes időszakban, amelyet a párt főtitkára, Kádár János, után neveztek el.
Majtényi György a kötetet olvasmány(osabb) stílusban írta, ugyanakkor az olvasótól elvár egy alapfokú (már-már közepes szintű) tudást a vizsgált időszakkal kapcsolatban. Ez számomra nem okozott problémát, viszont azok számára, akik nem vagy régen tanultak erről a periódusról (és nem élték meg személyesen), nem biztos, hogy ismerősek lesznek az olyan témaspecifikus terminusok, mint például a második gazdaság.
A kötet nem csupán a Kádár-korszak társadalmi struktúráját és az egyes osztályok életmódját vizsgálta, hanem az adott csoportok életét befolyásoló tényezőket – a településszerkezet változását, a bürokratikus rendszer virágzását, a technológiai fejlődés hatását a hétköznapokra és a szocialista életszemléletre – is. Ezek mellett nem lehetett elkerülni a demográfia változásokat, a nők, a munkanélküliek (ami elméletben nem, csak a gyakorlatban létezett), a nyugdíjasok és a kisebbség helyzetét sem.
Személy szerint az MSZMP vezető szerepében lévők élményeiről is olvastam volna – egy fejezet, „Egy úr Pannóniából”, foglalkozott a magyar elit helyzetével, de az is elsősorban Gonda György életútját dolgozza fel, s nem általánosságban az elit hétköznapjait és párthoz való hozzáállását prezentálja. (Igaz ugyan, hogy ők a társadalom csak apró százalékát tették ki, de ők is a társadalom részesei voltak.)
A kötet egyik legnagyobb pozitívuma számomra abból fakadt, hogy Majtényi külön fejezeteket szánt annak is, hogy bemutassa, miként lehetett egyáltalán megvalósítani ezt a diktatúrát, amikor olyan események előzték meg, mint az 1956-os forradalom. Ezekben a fejezetekben nagyon érdekes és elgondolkodtató társadalmi jelenségekre világít rá.
Többször találkoztam azzal szakirodalmakban, hogy egy-egy képi vagy írott forrás csak hozzávetőlegesen kapcsolódik a feldolgozott témához (valójában dísznek volt ott), az itteni források azonban a szerves részeit képezték a mondanivalónak. A szerző a fent említett témákat ugyanis egyéni történetek / sorsok bemutatásával tette valóságosabbá az olvasó számára.
Egyetlen fejezet volt csupán, amit nem gondolnék indokoltnak – a „Kádár János azt üzente.” Az első titkár és a történészek, amely a történészek megosztottságát és a korszak bemutatásának különböző módszereit mutatja be. Ha a célközönség az átlag olvasó, annak ez a fejezet nem sokat jelent. Ha már megszületett ez a fejezet, jobban érdekelt volna a szerző másfél soros zárójeles megjegyzésnél bővebb nézőpontja a fejezetben bemutatott kategóriák szemszögéből. Még úgyis, hogy kikövetkeztethető volt.
(Én magam Romsics Ignác nézőpontját érzem legközelebb a sajátoméhoz.)
Összességében az Egy forint a krumplis lángos egy olvasóbarát, sok érdekességet tartalmazó, változatos forrásokat (szakirodalmaktól elkezdve a levelekig) felhasználó, elgondolkodtató mű a Kádár-korszak társadalmáról és mentalitásáról. A kötetet azoknak ajánlanám, akik szeretnék megérteni, miként működött az akkori társadalom (felettébb érdekes következtetéseket levonni belőle); szeretnék látni, hogy milyen volt valójában az az időszak, amelyre szülei/nagyszülei nosztalgiával emlékeznek vissza, vagy éppenséggel maguk is megélték a Kádár-korszakot, s szeretnék látni, milyen a teljes kép.
Könyv adatai
Eredeti cím: Egy forint a krumplis lángos (2018)
Kiadó: Libri (2018)
Oldalszám: 340
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése