Helló Dearies!
A mai bejegyzés igencsak rendhagyó lesz - pláne, mert könyvek még elvétve sem lesznek benne.
Arra gondoltam, hogy kicsit írok egy nagy szerelmemről, a zenékről.
Ha valaki megkérdezi, hogy milyen típusú zenét hallgatok, általában leegyszerűsítem a dolgot, s azt felelem, hogy rockot. Ami nagyrészt igaz is, de emellett még rengeteg műfajban vannak kedvenceim. (Ezt mindjárt láthatjátok ti is.) Amikor zenehallgatásról van szó, nálam a legfontosabb dalszöveg. Persze, én is szeretem a dallamos zenéket, de csak azokhoz térek vissza akár évekkel később is, amelyeknek a szövege is maradandó nyomot hagyott bennem.
A kedvenceim listájáról úgy gondolom, hogy egy igen személyes dolog, hiszen tükrözi a lelkivilágomat, valamilyen szinten pedig a személyiségemet is. Nem mondom, hogy "ez vagyok én teljesen", de szerintem egy részem ezekben a dalokban él.
Úgyhogy nézzük is meg, melyek azok a dalok, amelyeket "kedvencnek" mondhatok.
Vigyázat, ez tényleg nagyon személyes lista lesz, úgyhogy ha nem szeretnél ennyire megismerni, találkozunk a következő bejegyzésben. :)
Vigyázat, ez tényleg nagyon személyes lista lesz, úgyhogy ha nem szeretnél ennyire megismerni, találkozunk a következő bejegyzésben. :)
Republic: Erdő közepében és Született
A Republic együttessel nőttem fel, ugyanis ők voltak Anyukám kedvencei. Sokáig a kedvenc dalom tőlük a Gurul a kő (Rád gondoltam) volt, amit még gyerekként fedeztem fel.
Az Erdő közepében-t az egyetemi éveim elején értékeltem fel, mikor volt egy kisebb törés az életemben, s elveszettnek éreztem magam. Szerencsére ez az időszak elmúlt
A Született azon a lemezen van, amin a legelső kedvenc Republic dalom is, viszont ez a dalt is az egyetemi évek alatt értékeltem fel. Általában vizsgák reggelén szoktam meghallgatni, hogy megnyugodjak, és tiszta fejjel menjek be.
Az elmúlt két évben nem sokat hallgattam, de most újrahallgatva ismét átjár a nyugalom.
Köteles Leander munkásságát már jó pár éve követem, s 1-2 dal kivételével mindent szeretek, amit alkotott. A dalszövegei gyönyörűek, szívig hatolnak.
A kedvencem a Madár, amely mindig más érzelmet vált ki belőle - attól függ, hogy a hangulatom miatt melyik részére figyelek jobban.
A Shinedown a kedvenc együttesem, ezt milliószor elmondtam már a hétvégi olvasónaplókban (csak kicsit beszélek róluk sokat, ugye?). Viszont a kedvenc dalomat évekig nem találtam meg tőlük - nagyjából három évvel ezelőttig. Akkor hallgattam meg újra egy nagyobb kihagyást követően, s annyira átéreztem a benne lévő érzelmeket. Brent hangja pedig csak még teljesebbé teszi az egészet.
Igaz ugyan, hogy csak két hónapja hallgatom aktívan a Shinedown új albumát, de a Creatures az, amelyikhez folyamatosan visszatérek. (Amit láthattatok a hétvégi olvasónaplóban szintén, hiszen jó párszor linkeltem ki).
Már az első sor is libabőrt vált ki belőlem, de a dal mondanivalója az, ami ad egyfajta megerősítést, de még inkább motivációt. Ugyan mindig azt idézem belőle, hogy "We're creatures of habit, we don't have to answer to anyone", de nem csak ennyi a dal. "Never again, never give in."
A Twenty One Pilots nem az az együttes, amiről túl sokat beszélek, de imádom őket. A kedvenc dalom pedig pont az, amivel csak óvatosan szabad bánnom, mert képes lerántani egy pillanat alatt. A dalszöveg mindent elárul, úgyhogy menjünk is tovább.
Amúgy gyönyörű dal.
Ismét egy nem nagyon említett együttes, viszont ez a dal annyira letisztult, csontig hatoló, és ami még ennyi év után is képes gombócot növeszteni a torkomba. Annyi minden benne van ebben a dalban, bár számomra másképp jelenik meg a dal üzenete kissé, sokkal általánosabban.
Újabb idei felfedezésem Ermal Meta tavaly megjelent remekműve, a Vietato Morire, amely Ermal gyerekkorából merített ihletet. Ez az első dal, ahol a dalból áradó erő az, ami magával ragadott, hogy az énekes mit át nem élt.
Ezzel együtt a dal minden sora igaz, és az üzenete rengeteget jelent számomra.
Imagine Dragons-t ennek a dalnak köszönhetően szerettem meg. Emlékszem, akkor hallgattam meg először, mikor kijött az It's Time, és azóta is ez az a dal, amely a legtöbb érzelmet kiváltja belőle.
Habár a szöveg másról szól, számomra ez a dal a nyugalomról szól. Ez az a dal, amelyet éjszaka szoktam hallgatni, mikor jöttem haza a munkából, és senki más nem volt az utcákon. Az egész élmény együtt olyan jó hatással van rám még mindig - és semmi "antiszociális" érzet nincs benne, egyszerűen csak olyan, mintha egy pillanatra megállna a világ, és csak én lennék Adammel a fejemben.
A Losing My Religion az egyetemi éveim elején volt a Kedvenc dalom, azóta nagyon-nagyon ritkán hallgatom csak meg. Már nem váltja ki azokat az érzelmeket, mint akkor, így most már csak a dalt értékelem nagyra.
Legyünk őszinték, gyakorlatilag bármit berakhattam volna a Queentől, mert minden daluk egy kincs, de ez az, amit a legtöbbször meghallgattam életem során. És végül is - The show must go on!
Végszóra egy kis Aerosmith is megérkezett. Nagyon szeretem pár dalukat, de ennek a szövege magával ragadott - "Dream on, dream until your dreams come true."
Nos, ezek lennének a kedvenc dalaim! Természetesen a lista nem teljes, rengeteg dal van még, de valahol meg kellett húznom a határt. :)
Az Erdő közepében-t az egyetemi éveim elején értékeltem fel, mikor volt egy kisebb törés az életemben, s elveszettnek éreztem magam. Szerencsére ez az időszak elmúlt
Az elmúlt két évben nem sokat hallgattam, de most újrahallgatva ismét átjár a nyugalom.
Leander Kills: Madár
A kedvencem a Madár, amely mindig más érzelmet vált ki belőle - attól függ, hogy a hangulatom miatt melyik részére figyelek jobban.
Shinedown: Through the Ghost és Creatures
A Shinedown a kedvenc együttesem, ezt milliószor elmondtam már a hétvégi olvasónaplókban (csak kicsit beszélek róluk sokat, ugye?). Viszont a kedvenc dalomat évekig nem találtam meg tőlük - nagyjából három évvel ezelőttig. Akkor hallgattam meg újra egy nagyobb kihagyást követően, s annyira átéreztem a benne lévő érzelmeket. Brent hangja pedig csak még teljesebbé teszi az egészet.
Már az első sor is libabőrt vált ki belőlem, de a dal mondanivalója az, ami ad egyfajta megerősítést, de még inkább motivációt. Ugyan mindig azt idézem belőle, hogy "We're creatures of habit, we don't have to answer to anyone", de nem csak ennyi a dal. "Never again, never give in."
Twenty One Pilots: Friend, Please
Amúgy gyönyörű dal.
Switchfoot: Sing It Out
Ermal Meta: Vietato Morire
Ezzel együtt a dal minden sora igaz, és az üzenete rengeteget jelent számomra.
Imagine Dragons: Demons
Saint Asonia: Trying to Catch Up with the World
R.E.M.: Losing My Religion
Queen: The Show Must Go On
Aerosmith: Dream On
Nos, ezek lennének a kedvenc dalaim! Természetesen a lista nem teljes, rengeteg dal van még, de valahol meg kellett húznom a határt. :)
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése