A Leltár minden hónap első napján jelentkező rovat, amelyben megemlékezem az előző havi történésekről, számot vetek az olvasmányaimról, ill. tervezgetek. Ez utóbbit kissé naivan.
Helló Dearies! Mielőtt belekezdenél az olvasásba, nyugodtan készülj elő egy háromfogásos menüvel, mert azt hiszem, egy végtelen hosszúságú leltárnak leszel részese! A július ugyanis könyves szempontból igencsak intenzív volt.
Először viszont nézzük át, mi minden történt júliusban!
Júliusban...
✩ A blog az ötödik szülinapját ünnepelte! És a kezdetek óta mi minden változott! Nem hiszed? Íme az első leltáram. Sok víz lefolyt azóta a Dunán.
✩ Elmentem nyaralni a Balatonra.
✩ Ismét elugrottunk a Florida fagyizóba, ahol a legjobb fagyit adják. Én gesztenye-napraforgót ettem, és fenséges volt.
✩ Rengetegszer volt részem hullámfürdőben, ami a legjobb, de csak egyszer kapott el a vihar a parton.
✩ Felutaztunk Budapestre, ahol életemben utoljára metróztam.
✩ Megnéztük az Országház egy részét egy 50 perces túra keretein belül.
✩ Végigsétáltunk a Halászbástyán, ami gyönyörű!
✩ Sok-sok apróság történt, ami számomra sokat jelent, de túl személyes. :)
Júliusban olvastam
A július olvasás szempontjából kiemelkedően jól sikerült, ugyanis 18 könyvet fejeztem be. Nem csalás, nem ámítás, megvolt a kedv és az idő is az olvasáshoz!
A hónapot John Steinbeck: Egerek és emberekkel indítottam, amelynek bár tudtam a végét (köszi Dan Brown), mégis nagyon megviselt. Sőt, így még jobban, mert láttam, hogy hova fog az egész kifutni. Steinbeck annyira csodás író, nagyon szeretek tőle olvasni!
Ezután Ben Aaronovitch: London folyóit fejeztem be. Szórakoztató kis könyv volt, még shipet is sikerült találnom magamnak, de nem viseli jól az idő múlását. Hiába volt jó olvasmány, nem érzem a vágyat, hogy azonnal olvasni akarjam tovább vagy hogy egyáltalán visszatérjek ebbe a világba a közeljövőben.
Nem úgy a következő könyv esetében! J. D. Barker: A negyedik majom mondhatni közönségsiker volt, ugyanis az egész család elolvasta a hónapban, s imádta. Nagyon olvastatta magát a könyv, és bár a nagy csavart ki lehet találni idő előtt, mégis annyi más dolog miatt lehetett izgulni.
Ezt követően Rick Riordan-napok voltak, ugyanis egymás után elolvastam a The Blood of Olympust és A kígyó árnyékát. Sajnos egyik sem volt olyan ütős sorozatzáró. Jó volt, és ez nem biztos, hogy egy pozitív vélemény róluk.
Következett a megváltás, ugyanis végre végre elolvastam Naomi Alderman: A hatalom könyvét. Még Könyvfesztiválon vettem meg a kötetet, de elhalasztottam az olvasását kicsit. De jaj, annyira fantasztikus volt! És az utolsó mondat a legjobb a világon!
Jöhet a vastaps, ugyanis befejeztem a legrégebbi aktuális olvasmányomat is, James S. A. Corey: Kalibán háborúját, és szidtam magam, hogy miért nem vittem magammal a folytatást. Szuper volt ez a kötet, végig pörgős, izgalmas, drámai és olyan függővége van, hogy kész voltam.
Philip K. Dick: Egy megcsúszott lélek vallomásai megjárta a poklot, és vele együtt én is. Idegesítő volt olvasni a kötetet, aminek eredményeként, mikor befejeztem, egy csillagot akartam adni rá; másnap már kettőt, és végül három mellett döntöttem, mert végiggondoltam a mondanivalót, s abból a szempontból viszont fantasztikus volt. Csak magát a történetet volt nehéz túlélni.
Hét évvel ezelőtt, az angol megjelenéskor, olvastam Laini Taylor: Daughter of Smoke and Bone könyvét, s egészen idáig kellett várni, hogy nekiálljak a Days of Blood and Starlight-nak. Szerencsére Laini Taylor könyvei időtállók, és bár eleinte kellett idő a romantika miatt, de a végére teljesen belevesztem a történetbe és az érzelmekbe. Hamarosan folytatom is a sorozatot, mert kíváncsi vagyok, miként ér véget!
Nova Ren Suma az egyik legszebben író YA írónő, akit sajnos itthon nem ismernek sokan, pedig... Tőle korábban az Imaginary Girls-t olvastam (hét éve szintén), most azonban végre elolvastam a 17 & Gone-t, ami egy érzelmileg megterhelő komoly témával foglalkozó YA kötet. Gyönyörű volt, imádtam.
A kis YA kitérő után egyik kedvenc szerzőmet, John Scalzit vettem elő, s elolvastam a Bezárt elméket és a Fejvesztvét is. Nem véletlen, hogy Scalzi kedvenc, minden könyve remek szórakozást nyúlt, és mindig van benne valami extra, ami feldobja az egészet.
Egy újabb régen elkezdett sorozatot folytattam következőnek, Beth Revis: A Million Suns - Milliónyi csillagot, ami egész jó volt... megállás nélkül olvastam el az egészet, mert annyira kíváncsi voltam, mi történik. Sajnos tényleg nem tökéletes, de egynek elment.
Idén is elolvastam Catherynne M. Valente: A lány, aki körülhajózta Tündérföldet, vagyis a kedvenc könyvemet. A Kedvenc könyvemet (csak, hogy hangsúlyozzam). Ez volt az ötödik alkalom, de még mindig találok új gondolatot benne, amitől újnak hat - pedig már lassan idézni fogok belőle.
De nem csak ezt a részt olvastam el, hanem a sorozat negyedik kötetét is, a The Boy Who Lost Fairylandet, amely nagyon sötét és szomorú volt, és Tündérföld egy másik arcát mutatta meg. Bár hiányzott Szeptember, nagyon szerettem.
A két Valente könyv közt sort kerítettem Jeaniene Frost: One Grave at a Time-ra. Az ötödik rész csalódás volt, ez a kötet viszont visszahozta a rajongásomat a sorozat iránt! Kissé elszomorító, hogy már csak egy rész van hátra a sorozatból.
A nyaralás után még két könyvet fejeztem be a hónapban. Az első rögtön kedvenc lett, ugyanis Dan Simmons: Terrorról van szó. Hosszú út volt, de megérte minden egyes pillanatát. Lehetne, hogy Dan Simmons írjon még pár hasonló történelmi rejtélyről? Please Dan?
A másik könyv pedig a Trianon arcai lett, amelynél még mindig nem tudom, ki a célközönség. De majd a posztban kitérek erre hosszabban.
Júliusban jó pár aktuális olvasmányomat befejeztem - olyannyira, hogy csak egy maradt júniusból! Bár így is négy könyvet olvasok már megint - pedig volt ez kettő is nem olyan régen!
Lőrinczy Judit: Elveszett Gondvána
Haladás: 150. oldal (+138 oldal)
Az egyetlen könyv, amit még június végén kezdtem el olvasni. Szerintem ez egy nagyon hangulatkönyv és igényli a figyelmet, úgyhogy elég lassan haladok vele.
Nekem egyébként az eleje tetszett, most viszont kicsit vegyesebbek az érzelmeim, mert a különböző szálak csak úgy lebegnek a szélben. Mindenesetre várom nagyon, hogy meglássam, milyen a kinti világ, mert ez a benti nem tartja fent az érdeklődésem.
Margaret Atwood: Guvat és Gazella
Haladás: 125. oldal (+125 oldal)
Júliusban kaptam meg ezt a könyvet, s el is kezdtem abban a pillanatban. Szintén egy hangulatkönyv, lassú folyású, de hasonlóan az írónő többi regényéhez, elgondolkodtató és különleges élmény.
Anthony Ryan: A láng légiója
Haladás: 37. oldal (+37 oldal)
Eljött az idő, és be is vallhatom, hogy mennyire bánom, amiért ilyen sokáig halogattam ennek a regénynek az elkezdését. Habár nem sokat haladtam vele, de nagyon tetszik, amit eddig olvastam.
Rick Riordan: The Hidden Oracle
Haladás: 136. oldal (+136 oldal)
Jelenleg ez a fő olvasmányom, amit elég hirtelen felindulásból kezdtem el olvasni. Furcsa érzés, de ettől a könyvtől sem vagyok úgy elragadtatva eddig. Jó-jó, de nem igazán érzem úgy, hogy megújult volna ez a világ.
Oké, Apollo is idegesítő... de ez elfogadható, hiszen ilyen karakternek ismertem már meg korábban. Furcsa lett volna, ha most hirtelen máshogy jelenik meg előttem.
Mindenesetre egész gyorsan lehet vele haladni, olvastatja magát nagyon.
Egész jól sikerültek a júliusi terveimet megvalósítani, csak egy könyv van, amit nem kezdtem még el. Azon kívül pedig még öt könyvet tettem az augusztusi tbr listámra.
Van egy privát kihívásom, amelynek célja, hogy december 31-e előtt elolvassam azokat a regényeket, amelyek 2012-ben kerültek rá a Goodreads TBR-ra. Ebből a listából még öt van hátra, és közülük kettőt szeretnék elolvasni augusztusban.
Marissa Meyer: Cress könyve miatt aggódom picit, mert nem tudom, miként állok a sorozathoz - érdekel még egyáltalán? Kell nekem ez egyáltalán? De remélem, úgy járok, mint Laini Taylorral, és újraéled a sorozat iránti rajongásom.
Jeaniene Frost: Up from the Grave könyve miatt nem aggódom - a hatodik részt most olvastam, imádtam, úgyhogy lelkesen várom, hogy befejezhessem a sorozatot.
De nem csak ezt a részt olvastam el, hanem a sorozat negyedik kötetét is, a The Boy Who Lost Fairylandet, amely nagyon sötét és szomorú volt, és Tündérföld egy másik arcát mutatta meg. Bár hiányzott Szeptember, nagyon szerettem.
A két Valente könyv közt sort kerítettem Jeaniene Frost: One Grave at a Time-ra. Az ötödik rész csalódás volt, ez a kötet viszont visszahozta a rajongásomat a sorozat iránt! Kissé elszomorító, hogy már csak egy rész van hátra a sorozatból.
A nyaralás után még két könyvet fejeztem be a hónapban. Az első rögtön kedvenc lett, ugyanis Dan Simmons: Terrorról van szó. Hosszú út volt, de megérte minden egyes pillanatát. Lehetne, hogy Dan Simmons írjon még pár hasonló történelmi rejtélyről? Please Dan?
A másik könyv pedig a Trianon arcai lett, amelynél még mindig nem tudom, ki a célközönség. De majd a posztban kitérek erre hosszabban.
Aktuális olvasmányok
Júliusban jó pár aktuális olvasmányomat befejeztem - olyannyira, hogy csak egy maradt júniusból! Bár így is négy könyvet olvasok már megint - pedig volt ez kettő is nem olyan régen!
Lőrinczy Judit: Elveszett Gondvána
Haladás: 150. oldal (+138 oldal)
Az egyetlen könyv, amit még június végén kezdtem el olvasni. Szerintem ez egy nagyon hangulatkönyv és igényli a figyelmet, úgyhogy elég lassan haladok vele.
Nekem egyébként az eleje tetszett, most viszont kicsit vegyesebbek az érzelmeim, mert a különböző szálak csak úgy lebegnek a szélben. Mindenesetre várom nagyon, hogy meglássam, milyen a kinti világ, mert ez a benti nem tartja fent az érdeklődésem.
Margaret Atwood: Guvat és Gazella
Haladás: 125. oldal (+125 oldal)
Júliusban kaptam meg ezt a könyvet, s el is kezdtem abban a pillanatban. Szintén egy hangulatkönyv, lassú folyású, de hasonlóan az írónő többi regényéhez, elgondolkodtató és különleges élmény.
Anthony Ryan: A láng légiója
Haladás: 37. oldal (+37 oldal)
Eljött az idő, és be is vallhatom, hogy mennyire bánom, amiért ilyen sokáig halogattam ennek a regénynek az elkezdését. Habár nem sokat haladtam vele, de nagyon tetszik, amit eddig olvastam.
Rick Riordan: The Hidden Oracle
Haladás: 136. oldal (+136 oldal)
Jelenleg ez a fő olvasmányom, amit elég hirtelen felindulásból kezdtem el olvasni. Furcsa érzés, de ettől a könyvtől sem vagyok úgy elragadtatva eddig. Jó-jó, de nem igazán érzem úgy, hogy megújult volna ez a világ.
Oké, Apollo is idegesítő... de ez elfogadható, hiszen ilyen karakternek ismertem már meg korábban. Furcsa lett volna, ha most hirtelen máshogy jelenik meg előttem.
Mindenesetre egész gyorsan lehet vele haladni, olvastatja magát nagyon.
Tervek
Egész jól sikerültek a júliusi terveimet megvalósítani, csak egy könyv van, amit nem kezdtem még el. Azon kívül pedig még öt könyvet tettem az augusztusi tbr listámra.
Philip K. Dick: Jones kezében a világ és Ray Bradbury: Gyógyír búskomorságra a héten fog megérkezni (remélem!). Július elején rendeltem elő PKD-t és Jemisint, majd hozzáválasztottam két Bradbury kötetet még 590Ft-ért, és ez a nagy várakozás csak még tovább növelte a kíváncsiságomat. Szerintem azonnal nekiállok PKD-nek, amint megérkezik!
N. K. Jemisin Összetört Föld sorozatának zárókötete holnap jelenik meg, úgyhogy épp itt az ideje, hogy újraolvassam Az ötödik évszakot, s végre folytassam a sorozatot. Az ötödik évszak az egyik évben a legjobb olvasmányom volt, úgyhogy örülök, hogy végre visszatérhetek a világba.
Van egy privát kihívásom, amelynek célja, hogy december 31-e előtt elolvassam azokat a regényeket, amelyek 2012-ben kerültek rá a Goodreads TBR-ra. Ebből a listából még öt van hátra, és közülük kettőt szeretnék elolvasni augusztusban.
Marissa Meyer: Cress könyve miatt aggódom picit, mert nem tudom, miként állok a sorozathoz - érdekel még egyáltalán? Kell nekem ez egyáltalán? De remélem, úgy járok, mint Laini Taylorral, és újraéled a sorozat iránti rajongásom.
Jeaniene Frost: Up from the Grave könyve miatt nem aggódom - a hatodik részt most olvastam, imádtam, úgyhogy lelkesen várom, hogy befejezhessem a sorozatot.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése