2014. március 30., vasárnap

Abigail Roux - Madeleine Urban: Fish & Chips

"- Bárcsak az lennék, akinek hiszel - suttogta. - Bárcsak az lennék, akire szükséged van."

Sorozat: Cut & Run #3

Ty Grady és Zane Garrett különleges ügynökök ismét munkába állnak, mikor személyes és munkahelyi kapcsolatuk egyre szenvedélyesebbé és gyengédebbé válik. A mostani munkájukhoz meg kell személyesíteniük egy meleg házaspárt, akik egy nemzetközi bűnszervezet tagjai. Mint ahogy a főnökük mondja, bizonyosan előbb csókolnák meg a másikat, mint hogy kapjanak egy golyót. Ó, fogalma sincs, mennyire igaza van.
A bűnözők megszemélyesítése bizonyos attitűdbeli változásokat kíván meg Ty-tól és Zane-től is, ez pedig hatással kezd lenne arra, hogy miként bánnak egymással a magánéletükben.



Jaj, Dearies, hogy én mennyire, de mennyire imádtam ezt a részt. Be kell valljam, teljes mértékben függő lettem. Bár nem sajnálom, mert ez a sorozat igazán megérdemli a rajongást. 

De kezdjük az elején - és igen, készüljetek fel, mert lesz bőven Ty/Zane rajongói pillanat.

A történet ismételten nem túl jelentős. A főszereplőinknek le kell leplezniük egy kisebb bűnszövetkezetet, és ehhez be kell épülniük. Ez pedig megannyi humor és dráma forrását is jelentette. Összességében azonban nem nagyon csináltak semmit Ty-ék. Annyi történt, hogy eltelt a regény 80%-a, és akkor gyorsan kb. 50 oldalban megoldották az ügyet, és túl is léptek rajta. 
Nagyon érződött, hogy a történet inkább csak dekoráció, mert valljuk be, ennél sokkal több potenciál volt benne. Viszont be kell valljam, nálam a történet kissé másodlagos elem, a karakterek (és természetesen a romantikus szál) az, amely a vállán cipeli ezt a könyvet.

A karakterekkel kapcsolatban még mindig teljes odaadással tudok nyilatkozni. Különösen Ty-ról, hiszen továbbra is ő a kedvenc karakterem. Ebben a részben ráadásul teljesen idegen személyiséget kellett magára öltenie, amely érdekes módon több mindent is felfedett a valódi énjéből. Úgy érzem, hogy Ty érzékenyebb éne előtérbe került, és be kell valljam, egyszerűen imádtam így. Talán, mert egyébként annyira erősnek mutatja magát, akiből nehéz lenne kinézni egy kis sebezhetőséget.

A Fish & Chips központjába ezúttal viszont Zane került. Igen, Zane, akiről az előző résznél úgy nyilatkoztam, hogy az ő karakterében nincs túl sok, igen egyszerű lélek Tyhoz képest. Pedig, mint kiderült, benne is van valami plusz, ami veszélyessé teszi - hogy is fogalmazzak. Bár igazán "hétköznapinak" tűnik, talán pont ezért döbbenetes néha, mik is járnak a fejében. Ez a rész még komplexebbé és kidolgozottabbá tette számomra Zanet, akit így sikerült is jobban megkedvelnem. Mondjuk, néha igazán megszorongattam volna azért, amit Ty-jal tett.

A többi szereplő mellettük szintén csak kellékként volt jelen, egyiküket sem ismerhettem meg jobban, általánosan egy jellemzőjük volt, amire a karakter maga épült, így igazán sem maradandóak nem voltak, sem az érdeklődésemet nem keltették fel.

A romantika viszont. Ebből igazán csillagos ötöst kell adnom ennek a regénynek. Ebben a részben gyakorlatilag kötelező jelleggel kell nyíltan pózolniuk, és ez annyi lehetőséget nyújtott az írónőknek, hogy eljátszadozzanak az ő és az én érzéseimmel is.
Ebben a részben nagyon sokat fejlődött a kapcsolatuk, bár annyi olyan pillanat volt, melyben a szereplők önmagukat adták, a másikuk pedig nem hitte el, hogy az valóban ő, és nem az általa megszemélyesített bűnöző. Ilyenkor annyira frusztráltnak éreztem magam, mert "miért nem vagytok képesek elhinni, hogy ez igaz?". Aztán voltak olyan esetek, mint a kedvencem, a medencés.
És mivel ez volt számomra az egyik legjobb része a regénynek, muszáj kicsit fangirl-ködnöm rajta. Úgyhogy Romantikus Spoiler(?).
Zane nagyon magára haragítja Ty-t, mikor kb. semmibe veszi több magasrangú bűnöző ellen, és teljes mértékben lekezelően bánik vele - ráadásul ivott is. Eredmény? Ty később lerángatta a medencéhez, belelökte, és addig tartotta bent, míg valamelyest ki nem józanodott. Ezt követően másnap egy igen érzelemdús beszélgetésük volt, amely már csak hab volt a tortán.
Ezt a jelenetet azért imádtam különösen, mert Zane annyira megérdemelte, és attól tartottam, hogy Ty duzzog egy kicsit, vagy valami hasonló, de ehelyett elég érdekes megoldást választott. Nagyon tetszett, hogy nem hagyta magát.
Romantikus Spoiler Vége.

Összesítve, kijelenthetem, hogy a Fish & Chips nem hibátlan, s úgy gondolom, aki nagyon történetközpontú regényt vár, valószínűleg csalódni fog. Viszont két csodálatos karaktert és a románcukat úgy gondolom megéri megismerni. Főleg, mikor az érzésekkel úúúúgy játszadoznak.
Már előre félek, mi fog történni a további kötetekben.

Könyv adatai
Eredeti cím: Fish & Chips (2010)
Kiadó: Dreamspinner
Oldalszám: 314

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése