2015. augusztus 15., szombat

Anthony Ryan: A várúr

"Egyszer szép történet lesz belőlünk, nem gondolod?"

Sorozat: Hollóárnyék trilógia #2
Megrendelés | Beleolvasó

Hazatérése után Vaelint az új király kinevezi az Északi Végek várurának. A megfáradt harcos azt reméli, végre békére lelhet ezen a kietlen, fagyos vidéken, távol a királyság hazugságaitól és intrikáitól. Ám a vér énekével megáldottak nem élhetnek csendes életet.
Sok ellenség elhullott Janus király háborúiban, de nem minden legyőzött halt meg, így Vaelin célponttá válik, nem csak azoknak, akik bosszúra szomjaznak, hanem azok számára is, akik tudják, mire képes.
A Hit alapjai megrendültek, a királyságban egyre többen beszélnek nyíltan uralkodóváltásról. A vér éneke felbecsülhetetlen segítőtárs az ilyen vészterhes időkben, de használója az igazi hatalom töredékét birtokolja csak azokhoz képest, akik ismerik titkait. Valami ugyanis a királyság ellen vonul, valami, ami szörnyű erőknek parancsol, és Vaelinnek rá kell ébrednie: a végső megsemmisüléssel szembenézve még a legkelletlenebb kéz is kész kardot rántani.



Ezúttal ismét messzire kalauzolunk titeket. Meg sem állunk egészen az Egységes királyságig. Emlékeztek még Vaelin Al Sornára? Kedvenc testvérünk a Hatodik Rendből visszatért. Tartsatok velünk augusztus 11-étől a három állomásos miniturnén, és megtudhatjátok, milyen kalandokba keveredett ezúttal Vaelin A várúrban! A Fumax kiadó jóvoltából pedig még nyerhettek is!

Anthony Ryan: A vér éneke könyv különleges helyet foglal el a szívemben. Ez volt ugyanis az a regény, ami úgy igazán felkeltette az érdeklődésem a high fantasy iránt (bár még mindig nem tudom megmondani a különbséget a high és az epic fantasy közt… előfordul az ilyen). Nagyon megszerettem azt a regényt, már az első oldalaktól beszippantott, és élveztem minden egyes oldalát. (Blogposzt is készült róla.)

Éppen ezért nagyon vártam, hogy megjelenjen a folytatás, én pedig megfelelő hangulatba kerüljek ahhoz, hogy olvassam is. A jó hír, hogy nem csalódtam az íróban, mert A várúr is fantasztikus volt; a rossz hír viszont, hogy most legalább egy-két hónapig nem hiszem, hogy képes leszek ebben a műfajban olvasni (pedig lenne mit – ráadásul láttátok, milyen szuper könyveket hoz ki a Fumax ősszel? Remélem, addigra elmúlik ez az érzésem).

A várúr számomra nagyon más élmény volt, mint A vér éneke, ami meglepett (mégiscsak egy sorozatról beszélünk). Az első kötet inkább fókuszált Vaelinra, és az ő karakterfejlődésének történetére (sok-sok izgalommal együtt), míg ebben a részben jobban kitágult a könyv fókusza, új karaktereket ismerhettünk meg, többet megtudhattunk a világról, stb. Nem mondanám, hogy ez rosszat tett a könyvnek, de összességében nekem az előző rész jobban tetszett.

De haladjunk lépésről lépésre. Az író már az előző kötetben is egy komplex világot alkotott meg, ebben a kötetben pedig ezeket az ismereteinket bővítette és mélyítette el. Imádtam minden egyes ilyen részt. Nekem külön tetszett, hogy a vallás is ismételten szerepet játszott, pontosabban a „vallási fanatikus” és az ateista közti ellentét (Vaelin és Ezra a könyv elején). Olyan érdekes volt, hogy mennyire eltérő a dolgokhoz való hozzáállásuk, pedig maguk a gondolataik igenis hasonlóak. Ez azért is különösen elgondolkodtató volt számomra, mert az életemben is van valaki, akivel ennyire eltérő véleményen vagyunk hit kérdésében (bár nem tartozom a vallási fanatikus kategóriába).

A történet végig fenntartotta az érdeklődésem, bár valamiképp úgy éreztem, kevésbé volt intenzív, mint az első részben? Kezdem úgy érezni, hogy nekem a kiképzős fantasy könyvek jönnek be leginkább. Ne értsetek félre, ebben a részben is bőven kijutott az izgalmakból – ráadásul még több szálon, mint az előző kötet esetében.

Úgy érzem, nagyon hűséges típus vagyok, ugyanis továbbra is a két kedvenc karakterem Verniers és Vaelin. Annyira jó volt, hogy mindkettejüknek egy újabb arcát ismerhettem meg ebben a részben, ezzel is tovább mélyítve az irántuk érzett szeretetemet. Vaelin most már nem a tanonc, hanem az érett férfi szerepében küzd. Komolyan mondom, nagyszerű látni, hogy mennyire kiegyensúlyozott, kiválóan alátámasztott karakterfejlődésen vitte/viszi keresztül az író.
Mellettük több új karaktert is megismerhettem, illetve az eddigi mellékszereplők közül egy-kettőről több mindent is megtudhattunk. Úgy érzem, bátor húzás volt rögtön egy új szereplő szemszögével indítani az első fejezetet (természetesen a prológus Verniers elbeszélésével indul, akárcsak A vér énekénél), de nekem tetszett. Ezra igazi badass kategória, akivel nem lehet szórakozni – a benne dúló érzések illetve a hozzáállása bizonyos morálisan elítélhető tettekhez, abszolút lenyűgözött. Úgy érzem, ha az Üvegtrón főszereplője legalább feleannyira belevaló lett volna, sokkal hitelesebb lett volna az a regény.

A lényeg, ezt általánosítva is írhatom, hogy mindegyik szereplő különleges, önálló, erős és sebzett valamiképpen. Imádom ezt a szereplőgárdát, a köztük lévő interakciókat, gyakorlatilag mindent, ami hozzájuk vagy a kidolgozottságukhoz köthető.

Ezt a sorozatot minden high fantasy (vagy epic fantasy) rajongónak ajánlom, mert részletesen felépített, érdekfeszítő világot fedezhetnek fel, a karakterek alaposan kidolgozottak, illetve jelentős fejlődésen mennek keresztül a sorozat folyamán; és mert a nagysága ellenére pillekönnyű. Örök hálám a Fumaxnak, hogy könnyedén tudtam magammal cipelgetni. Nekem továbbra is az egyik kedvenc sorozatom maradt, a folytatás pedig határozottan a minőségi kategóriába tartozik.





Könyv adatai
Eredeti cím: Tower Lord (2014)
Kiadó: Fumax (2015)
Oldalszám: 710

Nyereményjáték


Anthony Ryan nagy erőssége a karakterekben rejlik. Elrejtettük kedvenceink nevét a bejegyzéseinkben, találjátok meg, írjátok be a rafflecopter megfelelő sorába, és máris esélyetek van megnyerni A várúr egy példányát!
Figyelem! A kiadó csak magyarországi címre tud postázni. A nyertesnek 72 órája van, hogy válaszoljon a kiküldött e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk.




További állomások


08/11. Bibliotheca Fummie
08/13. Könyvszeretet
08/15. Always Love a Wild Book

Related Posts:

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése