2015. augusztus 2., vasárnap

Elizabeth Wein: Fedőneve Verity

"Csókolj meg Hardy!"

Sorozat: Fedőneve Verity #1
Megrendelés

1943. október 11. Egy brit kémrepülőgép kényszerleszállást végez a náci megszállás alatt álló Franciaországban. A pilóta és utasa a legjobb barátnők. Egyikük megpróbálja túlélni. A másik már akkor elvesztette a játszmát, amikor még el sem kezdődött.
Gyönyörűen megírt, szívszorító regény egy felejthetetlen barátságról, amely a végtelen gonoszságnak is ellenáll.



Gyönyörűen megírt, szívszorító regény egy felejthetetlen barátságról, amely a végtelen gonoszságnak is ellenáll.
A Blogturné Klub különleges utazásra hív, ismerd meg a Fedőneve Verityt és ha szerencsés vagy, meg is nyerheted a könyvet.

Már nem is emlékszem, miként ismerkedtem meg Elizabeth Wein: Fedőneve Verity könyvével. Viszont tudtam, hogy mikor olvasni fogom, valószínűleg elég komoly érzelmi hatással bír majd. De miért is? II. világháború, nácik által elfogott lány, barátság. Mondjuk arra nem számítottam, hogy nem bírom abbahagyni a zokogást.

Kezdjük a lényeggel, vagyis, hogy már az első oldalaktól magába szippantott a regény, és még most sem ereszt, pedig már napokkal ezelőtt befejeztem a könyvet. Milliónyi érzelmet váltott ki belőlem Julie és Maddie története, bár utólag visszagondolva ez a sírós könyvem lesz. Egyébként csak az írónőt dicséri, hogy habár van benne jó pár megmosolyogtató jelenet visszaemlékezésként, mégis végig éreztem a szomorúságot a kialakult helyzet miatt. Nem tudom eldönteni, hogy a szomorúság vagy a bennem élő remény volt a dominánsabb.

Mivel nagyon kedvelem a XX. századi történelmet, így a II. világháborút feldolgozó könyveket is élvezettel olvasom. Ilyenkor a legnagyobb félelmem, hogy történelmileg hiteltelen lesz. Szerencsére a Fedőneve Veritynél nem éreztem így. Olyan érzés volt, mintha tényleg 1943-t írnának. Az írónő alaposan utánanézett a korszaknak és a témának is, így hitelesen adhatta vissza az időszak sajátos elemeit és eseményeit. Egyedül az angliai csata említése zavart meg, mert nem vagyok biztos abban, hogy három évvel az angliai bombázássorozat után így emlegették, vagy csak később, a történészek által kapta ezt a nevet. (Ugyebár előfordul, hogy egy-egy jelenséget vagy történelmi eseményt a történészek neveznek el utólag – pl. abszolutizmus -, de az is, hogy egy csatáról hadi jelentést készítő ember ad nevet a harcnak – pl. Waterloo-i csata).

A történet szörnyen megviselt. Számíthattam rá, hogy egy ilyen környezetben, ilyen körülmények közt, nem lesz egyszerű, de az írónő még egy lapáttal rá is tett azzal, hogy szembeállította a múlt és jelen történéseit. Annyira hihetetlen volt minderről a szörnyűségről olvasni, pedig tudom, hogy akkoriban mindennaposnak számítottak. Tetszett, hogy az írónő ugyan nem részletezte a különböző kínzásokat, de egy-egy elrejtett utalásból ki lehetett következtetni, min ment keresztül Julie.

Nem könnyű erről a könyvről írni vagy egyáltalán rágondolni. Vannak olyan szavak a mai napig, amelyeket, ha meglátok, összeszorul a szívem.

Ehhez persze a karakterek is kellettek, akiket örökké a szívemben őrzök. Imádtam, hogy egyik szereplő sem tökéletes személyiségileg, de mégis annyira megszerettem őket. (És tessék, már megint sírok, nem igaz.) Sok szereplőről írtam már, hogy mennyire erősek, mennyire bátrak, így már nem tudom, milyen szuperlatívuszokba kellene emelnem ezt a két jelzőt, mikor a lányokra gondolok. Ráadásul, mikor fény derült az igazságra, csak még jobban kidomborította a lányok ezen jelzőjét.

A barátságuk pedig annyira őszinte, annyira szoros és szeretetteljes volt. Nagyon megható volt arról olvasni, ahogy Julie Maddieről ír a vallomásában, amelyben elvileg haditechnikát kellett volna elárulnia. Julieban is felmerült, ami bennem, hogy mi lett volna, ha nem a háborúban ismerkednek meg. Egyáltalán megismerkedtek-e volna. A válasz természetesen igen, és őszintén szólva, csak egyetérteni tudok. Annyira különleges a barátságuk, fájt a szívem értük.

Nem megy, nem tudom összeszedni az érzelmeimet, mert a szívem darabokban van, hogy ezt a regényt olvastam. Viszont ajánlom mindenkinek, aki szeretne olvasni könyvet az igazi barátságról, amely még a legnehezebb időszakokban is kitart. Mindenkinek, akit érdekel egy gyönyörűen megírt, érzelmileg kikészítő regény. Bár én mindenkinek a kezébe nyomnám, hogy olvassa, mert rengeteget adott ez a könyv.



Könyv adatai
Eredeti cím: Code Name Verity (2012)
Kiadó: Könyvmolyképző (2015)
Oldalszám: 385

Extra - Franciaország a II. világháborúban

A Fedőneve Verity Franciaországban játszódik nagyrészt, ezért arra gondoltam, hogy az extrámban bemutatom, Franciaország milyen szerepet játszott a II. világháborúban.

A II. világháború során az első dátum, amit mindannyian megtanulunk, 1939. szeptember 1-je. Ekkor rohanta le Németország Lengyelországot, és innen datáljuk a II. világháború kitörését. Franciaország szempontjából szeptember 3-a az egyik fontos nap, mikor is Angliával együtt hadüzenetet küldtek Németországnak, s ezzel beléptek a háborúba.

A hadüzenetet az úgy nevezett "furcsa háború" követte. De miért furcsa?
Egyfelől a német-francia határon húzódó Maginot-vonal erődítményrendszere passzív védelemre kényszerítette a francia seregeket. A németek pedig nem támadtak, vagy semmilyen harc nem kezdődött a hadüzenetet követő napokban.

A németek, egészen 1940 májusáig nem indultak meg Franciaország felé, akkor viszont a Maginot-vonalat megkerülve, az Ardenneken keresztül érkeztek meg, és rövid idő alatt áttörték a gyengén védett francia vonalakat. Mindössze öt hét kellett ahhoz, hogy Németország megszállja Franciaországot, mely során 1850 hadifoglyot ejtettek és 92,000 angol-francia áldozatot hagytak maguk után.

Felmerülhet bennetek a kérdés, hogy mi vezetett a német seregek elsöprő győzelmére, a francia sereg teljes
összeomlására. Itt megemlíthetjük, hogy a légierő gépei elavultak voltak, a szövetséges erők anyagilag nem voltak megfelelően felkészülve, illetve a parancsnoki rendszer sem működött megfelelőképpen.

A következő fontos dátum 1940. június 17-e, mikor is Pétain marsall fegyverszünetet kér, majd 1940. június 25-én életbe lép a tűzszünet is. De mi állt ebben a szerződésben?
Ezt most pontokba szedem:
* A kormánynak Franciaország területén kell maradnia.
* A francia közigazgatás és rendőrség is megmarad.
* A hajóhad lefegyverzése.
* A megszállásért óriási összeg kifizetése
* Elzász-Lotharingia Németország fennhatósága alá kerül (ez az a terület, amely hol egyik, hol másik ország birtokában volt, és folyamatos konfliktusforrásként szolgált).
* Franciaország férfilakosságát besorozták.

Az ország területén ezután létrejött a Vichy-rendszer, vagy Vichy Köztársaság, amelyről bővebben itt nem írok, de tudni kell róla, hogy a németek felé kedvező politikát folytatott.

Sokan azonban nem fogadták el a fegyverszünetet, amely az ellenállás, vagy Résistance-hoz vezetett. Ennek első jele Charles de Gaulle tábornok 1940. június 18-i rádiófelhívása Londonból. Az ellenállás lángja ténylegesen csak két évvel később, 1942. novemberében, robbant be, mikor is Németország megszállta Franciaország teljes területét.
A mozgalom gyengesége eleinte a szervezetlenség volt, de 1943. májusában megalakul az Ellenállás Nemzeti Tanácsa (CNR), illetve a külső ellenállásnál 1943. júniusában a Francia Nemzeti Felszabadító Bizottság (CFLN). Ez utóbbinak de Gaulle lett a vezetője.
Egyébként ezek az ellenállók jelennek meg a Fedőneve Verity könyvben is.

De ugorjunk egy évet, ugyanis 1944-ben kedvező fordulat következett be Franciaország történetében. 1944. június 6-án, a Normandiai partraszállással megkezdődött Franciaország felszabadítása. Habár kezdetben nehezen ment, hamarosan gyors ütemben haladtak a Ruhr-vidék és a Saar-vidék irányába.
Két hónappal később Dél-Franciaországnál, Province-ban is megindult a felszabadítás. Ezt a programot Dragonwoodnak nevezeték, és inkább taktikai jellegű terv volt. Itt a francia seregek igyekeztek kikerülni a nagyobb harcokat, és mindeközben megosztani a német hadakat.

Az invázió után általános felkelés tört ki; a masquis-k (az ellenállók) Franciaország közepén nagy területeket szabadítottak fel már a reguláris seregek megérkezése előtt.
Újabb fontos esemény Párizs felszabadítása, amelyre 1944. augusztus 19-én került sor.
A felszabadítás vége 1945. februárjára esett, mikor is helyreállt a háború előtti francia határ.

Nyereményjáték


A játék természetesen most sem marad el! A könyvben fontos szerepet kapnak a vadászrepülőgépek, így a feladatotok a következő: ismerjétek fel a leírásból és a képről a repülőgépet, és írjátok be a rafflecopter dobozba, hogy mely ország használta. A google jó barát ;)
Három könyvet sorsolunk, az e-mailre kérjük, hogy 72 órán belül válaszoljatok, különben újra kell sorsolnunk. A kiadó sajnos csak Magyarország területén belül tud postázni.

A mai repülőgéptípusról a következőket lehet tudni:
* együléses
* vadászbombázó
* beceneve: Tiffy
* 1941 közepétől állt szolgálatba
* 1942-től bombákkal, 1943-tól pedig nem irányított rakétákkal szerelték fel.






További állomások


Related Posts:

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése