2015. október 5., hétfő

Claire North: Harry August csodálatos élete

"Az ember egy idő után képessé válik egyfajta semlegességre, egyfajta közönyre, mintegy elkopik az éle, mert szakadatlan ismétlődés hatására kezdi felfogni, hogy valójában nem is érte sérelem, és az a bizonyos szerelem csak káprázat volt."

Harry August a halálos ágyán fekszik. Már megint.
Bármit tesz, bárhogy dönt, ha eljön a halál, Harry mindig visszatér oda, ahonnan elindult: újra gyerek lesz, de olyan gyerek, akinek birtokában van az immár jó néhányszor leélt életére vonatkozó összes tudás. E téren soha nem változik semmi.
Egészen mostanáig. Ugyanis a tizenegyedik élete végéhez közeledő Harry ágya mellett fölbukkan egy kislány: „Kis híján lekéstem magát, dr. August” – mondja. „Küldenem kell egy üzenetet.”
A könyv annak történetét meséli el, hogy mit tesz Harry ez után, mit tett előtte, és hogyan próbálja megmenteni a múltat, amelyen nem változtathat, illetve a jövőt, amelyet nem hagyhat bekövetkezni.




Harry Augustnak nem akármilyen sors jutott, erre pedig első haláláig rá sem jött. Jól hallottátok, első haláláig - ugyanis Harry minden egyes halála után újrakezdi életét.
Most mi is elindulunk vele életeinek útján, és meséin keresztül fedezhetjük fel sok-sok életének változásait, nagy áttöréseit, boldog, meglepő, megmosolygtató vagy éppen szomorú élményeit.
Vajon milyen lehet, amikor tudod, mi jön másnap? Tarts velünk október 1-je és 5-e között, hogy megtudd!
Ha ügyesen játszol, még akár te magad is csatlakozhatsz Harryhez, ha megnyered a könyvet!

Claire North regényével nem sokkal a külföldi megjelenés után ismerkedtem meg. Már a témája is felkeltette az érdeklődésemet; a pozitív kritikák sorozata pedig csak megerősített abban az elhatározásomban, hogy ezt a regényt olvasnom kell. Bevallom, elsőre kicsit megijesztett, mennyire hosszú is lesz a könyv, de amint elkezdtem, elkapott a gépszíj, és nehezemre esett lerakni.

Amikor ennyire beszippant egy regény, általában utólag elgondolkodom azon, mi is az, ami ilyen hatást váltott ki belőlem. Ezúttal ezzel nem volt gondom, a lelkesedésem oka a könyvben felvetett kérdések. A történészek játéka a „mi lett volna, ha”, ill. a „mit tennél, ha” kezdetű hipotetikus gondolatok.

Mi lett volna, ha Hitlert nem menti meg az a katona az I. világháború idején; mi lett volna, ha az ipari forradalom előbb bekövetkezik, stb. stb. Mind olyan esemény, amely jelentősen átírnák a ma ismert történelmet. Imádok ilyenekkel foglalkozni, mert az ehhez hasonló hipotézisekből látszik leginkább, mennyire komoly ok-okozati viszony áll fent a történelmi események közt. Még olyanok közt is, amelyekből elsőre nem is gondolná az ember lánya. Ezért is szerettem annyira ezt a könyvet, mert az is pontosan ezeket a lehetőségeket vizsgálja meg többek közt. Persze alapvetően inkább elítélve jelennek meg az Istent játszó kálacsakrák, és nagyon komoly büntetésben részesül az, aki megpróbál az idővel játszani. Én itt egyébként kissé elvesztettem a fonalat, mert nem értettem, mikor megváltoztatta a történelmet, majd újjászületett, akkor nem vált az egész semmissé? Azt hiszem, egyébként itt adtam fel, hogy teljes mélységében belegondoljak az egész kálacsakra lét mechanikájába. Ez persze nem jelenti, hogy emiatt nem tudtam teljes egészében élvezni a könyvet.

A másik ilyen kérdés a „mit tennél, ha” kezdetű volt. Engem ez felettébb foglalkoztatott már Harry második életénél. Bár én elég banális kérdésként indítottam, miszerint újraolvasnám-e azokat a könyveket, amiket olvastam előző életemben, vagy csak jelölgetném molyon utólag. Igen, prioritások, tényleg. Viszont nagyon érdekes felvetés, hogyha sokszor újraélhetném az életem, változtatnék-e rajta, és ha igen, mennyiben. Képes lennék-e belemenni újra olyan kapcsolatokba, amelyek, bár rengeteg boldogságot hoztak, mégis fájdalmas véget értek, és olyan sebet hagytak maguk után, amit a mai napig érzek? Ismét ugyanazt a szakot jelölném meg egyetemen? Ugyanazt a szakmát választanám-e, ugyanazokat a barátokat szerezném-e? Meghoznám-e azokat a döntéseket, amelyeket az első életemben meghoztam? És ezeken felül felmerült bennem a közöny kérdése is, hiszen az írónő egy ponton leírja, hogy ha sokszor megismétlődik egy elkerülhetetlen, nagy intenzitású esemény, akkor kialakul bennük egyféle közöny. Igen, itt arra gondoltam, képes lennék-e közönnyel figyelni, ahogy elveszítek egy számomra fontos embert? Nem fájna-e ez minden egyes életemben ugyanannyira? Vagy igyekeznék felkészülni lélekben? Fel tudnék-e egyáltalán készülni? Mint látjátok, rengeteg kérdés merült fel bennem (és ez még csak a jéghegy csúcsa), de ezekre nem sikerült választ kapnom. Még mindig nem tisztultak le bennem ezek a felvetések.

A történet számomra másodrendű szerepet töltött be ezen felmerülő kérdések mögött. Természetesen nagyon érdekelt, miként oldja meg Harry a rejtélyt, és mit tesz, ha eljut oda, de az is beleolvadt a filozófiai részbe. Egyáltalán nem bántam, mert lehet egy nagyon pörgős történet nem illett volna ahhoz a hangulathoz, amit az írónő megteremtett. Mármint úgy éreztem, itt az általános életérzés a „ráér”, mert soha nem ér véget az élet. Mindenesetre a történet mindentől függetlenül lekötötte a figyelmemet, különösen, mikor a különböző életeiről beszélt Harry. Bár, ismét csak volt egy-két bekezdés, mikor hirtelen azt sem tudtam, melyik életbe kerültünk. Arra készüljetek fel, hogy nem lineárisan haladunk Harry életeivel, hanem az az élet kerül elő, amelyik éppen releváns arra nézve, amit mondani akar a narrátor.

És ha már Harry. A könyvben elég sok szereplőt ismerhetünk meg, de úgy igazán Harry August az egyetlen, akinél a könyv végére kialakul egy komplex személyiség előttünk. Imádtam, ahogy az írónő megformálta a személyiségét. Nincsenek konkrét leírások, Harry karaktere minden életében formálódik; új tulajdonságokkal bővül, ráadásul egyféle közönyt is felvesz, amitől kissé távolinak érződött a jelenlegi életére. Mindenesetre a lényeg, hogy az írónő finoman, a tapasztalatain és tettein keresztül mutatja be nekünk Harryt, anélkül, hogy egyetlen tulajdonságot is konkrétan megnevezne.

Ezt a könyvet annak ajánlom, akik valami egyedire, különlegesre és elgondolkodtatóra vágynak. Az írónő nagyon komplex rendszert épített ki, amely bár megterhelő lehet, ha jobban belegondolunk, de olyan kérdéseket vet fel az olvasóban, amelyekre választ találni csak önmagában tud. A történet jól átgondolt és kidolgozott, Harry karaktere pedig eszméletlenül kiválóan megalkotott. Csak dicsérni tudom ezt a könyvet, igazán minőségi alkotás.



Könyv adatai
Eredeti cím: The First Fifteen Lives of Harry August (2014)
Kiadó: Athenaeum (2015)
Oldalszám: 460

Nyereményjáték

Harry August 1919-ben született, így volt szerencséje, vagy épp balszerencséje végigélni rengeteg olyan eseményt, amely számunkra már szó szerint történelem. Ő újra meg újra átélte, mi pedig iskolapadban tanulunk róla.
De vajon Ti mennyire emlékeztek Harry korának nagy mérföldköveire?
A mostani nyereményjátékban olyan történelmi eseményeket gyűjtöttünk csokorba, melyeket Harry August végigélt és meg is említ a könyvben. Minden turnéállomáson egy feladvány. Kitaláljátok őket?

A mai történelmi esemény:

Hidegháborús esemény, amely során a világ legközelebb került a III. világháború kitöréséhez. Végül békés lezárással, a szovjet-amerikai kapcsolatok javulásával és a vörös telefon bevezetésével ért véget.





További állomások


10/01. Deszy könyvajánlója
10/03. Szembetűnő
10/05. Always Love a Wild Book

Related Posts:

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése