2017. április 23., vasárnap

Azt hitted, megúszod? Édes., avagy beszámoló a 2017-es Könyvfesztiválról

Vannak dolgok, amik nem változnak:
- Az izgatottság a Könyvfesztivál miatt
- Az öröm, hogy találkozhatok Nancykével
- A könyvek
- A fogadalmaim, miszerint idén nem költekezek annyit.
- A valóság, hogy de.



Idén tudatosan készültem a Könyvfesztiválra - folyamatosan raktam félre, hogy megvehessek minden könyvet, amit csak kicsi szívem megkíván. Ennek ellenére a Könyvfesztivál előtt már összegyűjtöttem a jelöltjeim, illetve magamban még 1-2 "talán" regényt hozzácsaptam. 

Szombaton 5.22-kor kipattant a szemem, és alig vártam, hogy útnak indulhassak. Maga az utazás viszonylag gyorsan eltelt, 10.15-kor pedig a Déliben vártam Nancykére. A vonaljegyvásárlás után első utunk a Starbucksba vezetett, ahol mindketten elcsábultunk 1-1 caramel macchiato-ra.
Így sétáltunk át a Millenárisra, ahol hosszas töprengés után végül a D épület felé indultunk el.

Az első állomás a Menő könyvek voltak, ahol elhoztam Morgan Rhodes: Falling Kingdoms - Királyok harca könyvét, amely vékonyabb volt, mint képzeltem. Itt történt az első kínos pillanatom is (mert tudjátok, abból minden évre tartogatok legalább egyet), ezúttal viszont inkább nem osztanám meg. 

Következőnek meglátogattuk a Főnix könyvműhelyet, hogy átvegyem az előrendelt Dan Krokos: Hamis jövő regénykémet. Szokás szerint Zoli nagyon kedves volt, ráadásul megtudtam, hogy nem indított rosszul a könyv (aminek nagyon örülök - igazán minőségi darab). Sőt, meglepett a sorozat első és második részével is, így most egységesen - és gyönyörűen - van meg az egész sorozat!

Ezt követően rávettük magunkat, hogy megpróbáljuk bejutni a B épületbe, ahol rengetegen voltak. Azért végül sikert arattunk, én pedig megrohamozhattam a Gabo kiadó standját. Megfogadtam, hogy nem ferdítek a blogomon, úgyhogy most sem teszem azt - csalódott vagyok. Év elején Veronica Roth új regényénél is panaszkodtak páran, hogy a borító túl keskeny... ezt most élőben is láthattam, ugyanis a két új(abb) megjelenésnél ugyanez volt a helyzet. Az meg, hogy alig találtam olyan példányt, aminek ne lett volna meggyűrődve a gerince/felgyűrődve a fólia a borítóján... (mármint azokból a könyvekből, amik engem érdekeltek). Egyedül a Koboldcsászárom van tökéletes állapotban, mert azt nem a pultról kaptam meg (az ott lévőt nem akartam elvinni, olyan állapotban volt szintén). Az eladók kedvesek voltak, de ez nem teszi szebbé a könyvek miatt érzett csalódottságomat.

Ezután sétáltunk kicsit, Nancy is megvette a regényeket, amik érdekelték (ő sokkal mértékletesebben vásárolt, mint én), majd felkerestük az Agave standját, hogy bemutatkozzunk Bertának, a kiadó kapcsolattartójának. Nagyon örülök, hogy személyesen is megismerhettük őt, valódi tünemény - és jó arcot társítani hozzá. :)

Mellettük volt a Kossuth kiadó, ahol eredetileg a Különlegesek regéit néztem ki magamnak. Volt is kint egy csomó, szépségesen feltornyozva, de végül nem hoztam belőle. Mivel pedig már közeledett az SFF beszélgetés ideje, elindultunk megkeresni a termet... még jó, hogy jött Fummie, különben az életben nem jutottam volna oda. A beszélgetésen gyakorlatilag mini-BTK tali volt, ugyanis Fummie mellett Deszy és Kelly is eljöttek. 
Maga a beszélgetés érdekes volt, jó érzés volt SFF rajongókkal körülvéve lenni. Plusz extrán örülök Fummienak, akivel tudtunk fangirlködni pár új megjelentés végett. 

Az SFF beszélgetés végére már éhen akartam halni, így megkerestem Nancyt, és elugrottunk ebédelni. Majd újabb beszerző túrára indultunk, amely során átvettem Fumaxnál a Puha, boldog puffancsot, s felkerestük az Európa kiadót. Itt viszont hatalmas meglepetésben volt részem, ugyanis megjelent Sztálin utolsó napjai kötet, amit nagyon szerettem volna. 
Mivel pénteken eldöntöttem, hogy nem veszem meg az egyik kinézett könyvet a kiadónál (amiket olvastam róla, örülök is ennek), így bűntudat nélkül csaptam le rá, illetve az alapból kiválasztott új Szvetlana Alekszijevics kötetnek.

Annak örömére, hogy elvileg mindent megvettem, Nancyvel kiültünk, és elolvastuk (nagyrészt) a Puha, boldog puffancsot. 16.45-re volt érkezésünk, akkor kellett átadnom a frissen eladott könyvemet, úgyhogy sokadszorra is a KMK standjánál kötöttünk ki. Mióta a kiadó elkezdte kiadni új borítóval a Percy Jackson és az Olimposziak sorozatot, vágytam rá, hogy nekem is meglegyen. 
Így rávettem magam, hogy itt a tökéletes időpont az első két rész beszerzésére... majd a harmadik-negyedik rész megvételének is. Bár ez utóbbit végül elintéztem, hogy névnapi ajándékként kapjam meg később. (De tényleg ne beszéljünk arról az eszmefuttatásról, amíg pro-kontra érveket gyűjtöttem).

Aztán ennyi is volt a Könyvfesztivál. Szerintem idén szombaton kevesebben voltak, mint tavaly - persze így is voltak elakadások, de valahogy én kevesebbnek éreztem ezt az embertömeget. Megállapíthattam emellett újfent, hogy a kiadók fantasztikusan, közvetlenek és segítőkészek. És, ami a legjobb, hogy minden évben itt újabb okokat találok az olvasás és blogolás szeretetére.

Végezetül pedig íme a teljes beszerzési listám a sok-sok új gyönyörűségemmel!


És jelentem, egész jó vagyok, mert erről a listáról csak 4 könyvet nem olvastam - azokból pedig egyet már el is kezdtem. :) 

6 megjegyzés:

  1. A poszt tökéletes, amit az is jól alátámaszt, hogy olvasás közben láttam magam előtt a leírt jeleneteket. Az biztos, hogy idén is jó pár emlékezetes pillanattal lettünk gazdagabbak. ��

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Most jut eszembe a legelső mondat, amit hallottunk feszten, az "ez csak irodalom" komment. :D

      Törlés
  2. De jó lett volna Nancy-vel is találkozni! Dan Krokost én is beszerzem így egyben, nagyon szép! Jó kis tornyod lett a végére :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Remélhetőleg ennek köszönhetően a Könyvhetet olcsóbban megúszom. Most beszereztem mindent.
      Jövőre biztos összejön a találkozó vele is. :)

      Törlés
  3. Micsoda szép zsákmány! :) Bocsi, hogy csak futtában köszöntem rád, de éppen viharzottam a Pamuk dedikálásra, ahol tartotta valaki a helyemet egy mosdószünet erejéig. :)
    Nekem is volt kínos pillanatom, ha ez megnyugtat. :D Bár inkább rettentő bosszantó volt, de inkább hagyjuk is. :)
    A Sztálinos könyvvel én is szemeztem, talán majd legközelebb. Jónak tűnik. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Megértem az izgalmat, az fontos volt! :) Azért az megnyugtató, hogy nem csak én járok így a feszten. A Sztálinos könyvet remélhetőleg hamar olvasni tudom, csak hát elég sok szakirodalmam van még. Mert töriből sosem elég. *.*

      Törlés