A Leltár minden hónap első napján jelentkező rovat, amelyben megemlékezem az előző havi történésekről, számot vetek az olvasmányaimról, ill. tervezgetek. Ez utóbbit kissé naivan.
Nagyon élem ezt a tavaszt! Minden csodaszép odakint, a tulipánjaim, a tulipánfám (magnólia) és az összes gyümölcsfám virágzik, és egyszerűen imádok odakint lenni, még ha ez leginkább abból áll, hogy vetegetek vagy gazolok valamit. Külön bónusz, hogy így még több időt tölthetek a kutyáimmal is, hiszen extra időt töltök odakint.
Emellett a munkahelyi feladatok is felhalmozódtak, de még nem vészes a dolog, és mindenre + mindenkire marad időm.
Április pedig csak még izgalmasabb lesz a Könyvfesztivállal együtt! Már megvettem a helyjegyet az IC-re és készülődik a vásárlási és programlistám. Röviden: alig várom április 22-ét. :)
Mielőtt rátérnék arra, miket is olvastam márciusban, vessünk egy pillantást a fogadalomlistára.
1. 65 db könyv elolvasása - 23/65
2. 18 sorozat folytatása - 7/18
3. 5 sorozat befejezése - 5/5
4. 3 db 500+ oldalas könyv olvasása 4/3
5. 70% a saját könyveim olvasása (jelenleg 64%) - 66%/70%
6. 168 -nál kevesebb olvasatlan könyv a polcomon -172/168
7. TBR listám 270 alá csökkentése (jelenleg 308) - 282/270
8. Elolvasni minden idei beszerzést (ami nem ajándék) - 20/35
9. 5 db 2012-ben a TBR listámhoz adott könyv elolvasása - 4/5
10. 50 db könyvről írok bejegyzést a blogon - 14/50
Márciusi olvasmányok
Ez volt az eddigi legjobb hónapom olvasást tekintve - nem mennyiségileg, ugyanis februárhoz hasonlóan, ismét 8 könyvet fejeztem be, hanem minőségre. Oké, volt 2 kötet, amely nem igazán nyerte el a tetszésemet, de azon kívül! Annyira jól belenyúltam most - 3 könyv landolt is az idei kedvencek listámon (amin mostanra 6 kötet van... úgyhogy ha így folytatódik a helyzet, szanálnom kell - nem mintha bánnám).
A hónapot rögtön az egyik kedvenc sorozatom folytatásával indítottam. Robert Jackson Bennett: Pengék városa hozta az első rész szintjét, sőt meg is ugrotta azt. Olvasás közben végig arra gondoltam, hogy "te jó ég, ez mennyire jó. Hogy lehet ez ennyire jó?". Nem csoda, hogy úgy éreztem, nem lesz semmi, ami felülmúlhatná ezt a kötetet ebben a hónapban. Ráadásul ennél a kötetnél akadt az a dilemmám, hogy gyorsan vagy lassan haladjak vele. Konkrétan azon agonizáltam, hogy ha gyorsan elolvasom, akkor sokat kell várnom. De ha lassan olvasom, azt nem bírom, mert tudnom kell, mi lesz. Végül azért kicsit elhúztam, de annyira nehéz volt visszafognom magam. :) (2017. február 22. → 2017. március 5.)
Ezt a drágaságomat egy újabb fantasy követte, amellyel sajnos nem alakult ki annyira csodálatos kapcsolatom. Sebastien de Castell: Az áruló pengéje az a kötet, amit mindenki imád idehaza és külföldön is, én azonban különcködöm újfent. Nagyon szerettem volna szeretni, de nem ragadott magával - repetitív volt, néha túl kényelmesen oldottak meg egy-egy problémát a szereplők, és olyan információkivágások voltak, amik zavarták az élményt. Persze, miután elolvastam a hónap legrosszabb olvasmányát, legszívesebben jobb értékelést adtam volna ennek, de önmagában még mindig nem lett kedvenc. (2017. március 5. → 2017. március 7.)
Kicsit kedveszegettnek éreztem magam, komolyan aggódtam, hogy a Pengék városa tönkretett, és most már mindent utálni fogok. Azonban érkezett a megmentőm, Cinda Williams Chima: The Exiled Queen kötete, ami bizonyította, hogy nincs semmi baj velem, nem veszett oda minden.
Ez az a regény, amely bebiztosította Chima és a sorozat helyét is a kedvenceim között. Komolyan úgy gondolom (főleg a harmadik rész ismeretével együtt), hogy ez a sorozat részről-részre jobbá válik. A bonyodalmak egyre komolyabbak, a karakterek pedig egyre kiforrottabbak. Csak az bánt, hogy hamarosan vége a sorozatnak, és azon kívül már csak a Lángvető kötetem van meg tőle, ami ebben a világban játszódik. Tragédia. :) (2017. február 27. → 2017. március 10.)
Chimát követte a sorozatmaratonom márciusi felvonása. Richelle Mead: The Indigo Spell regénye hozta a szintet. Remekül szórakoztam olvasás közben, ami igencsak kellett azok után, hogy előtte hagytam félbe Schwab könyvét. Sydney és Adrian szerethető páros, és nem tagadom, ők az egyik fő oka annak, hogy ennyire bele vagyok bolondulva ebbe a sorozatba. (2017. március 13. → 2017. március 17.)
A hónapban visszatértem egy méltatlanul elhanyagolt olvasmányomhoz, Robin Hobb: Az orgyilkos tanítványához. Emlékeztek, hogy azt írtam Bennettnél, hogy azt hittem, nem lesz még egy olyan könyv, mint az? Itt dőlt meg az az elméletem. Annyira, de annyira imádtam ezt a könyvet. Gyakorlatilag kényszerítenem kellett magam, hogy lerakjam, és azon a hétvégén el is olvastam. Belevesztem a világba, a rejtélyekbe, az írónő stílusába - röviden szólva, mindenbe. Ha nálam lett volna a folytatása, biztos, hogy nekiálltam volna. Sajnos erre még kicsit várnom kell, de ami késik... (2017. február 8. → 2017. március 19.)
Aztán végre elértem egy nagyon kedves sorozatom utolsó kötetéhez. Ransom Riggs: Lelkek könyvtárával kicsit nehézkésen indult a kapcsolatunk, amely abból is fakadt, hogy nem nagyon emlékeztem a szereplőkre, ráadásul ez a lassú víz partot mos kategóriába sorolható könyv (ahogy remélem a legutóbbi hétvégi olvasónaplóban, mikor még kicsit "szenvedtem" az átlagosságával). El kellett telnie a könyv harmadának ahhoz, hogy behúzzon ez a világ. Viszont miután sikerült, ismét átélhettem azt a nagy szeretetet, amit az első résznél is éreztem. Akárcsak a hiányt, amit most érzek. (2017. március 19. → 2017. március 25.)
Azon a szombat estén egész jó hangulatban voltam, úgyhogy gondoltam, neki is állok a következő olvasmányomnak, Gerencsér János: Kósza utak legendája - Kalászkirálynak. Gyakorlatilag egy ültő helyemben elolvastam. Ez jól hangzana, ha nem azért olvastam volna ilyen gyorsan, hogy szabaduljak innen. Így belenyúlni, mint ebbe a regénybe... úgy érzem, egy felsőbb könyvmolyság sújtott vele, amiért annyi jó könyvet olvastam mostanában. Nem mondom, hogy utáltam, de nem fogom mégegyszer a kezembe venni ezt a kötetet, az is biztos. (2017. március 25. → 2017. március 26.)
Az utolsó olvasmányom szintén viszonylag gyors olvasás lett, ezúttal viszont a jó indokok miatt. Megismerkedtem ugyanis John Scalzival! Tegnapelőtt kaptam meg Az összeomló birodalom könyvét, amit, ha már úgyis dolgozni indultam, magammal vittem. Oda-visszaúton majdnem a feléig eljutottam, és még a buszmegállóból a hazáig vezető úton is azt olvastam.
Teljesen a rabja lettem - a világ izgalmas volt, a történet lebilincselő, a karakterek pedig lazán vitték a prímet. Annyira életteli, valódi egyéniség volt mindenki, kész élvezet volt olvasni róluk. Komolyan, ha nem lett volna semmi története, ezek a szereplők magukban elérték volna, hogy ne unatkozzam egy percet sem.
Az egyetlen megmaradt problémám az, hogy egy évet kell várnom, mire kijön a folytatása. Remélem, hogy csak egy évet. (2017. március 30. → 2017. március 31.)
Azt hiszem ezek után érthető, hogy miért vagyok ennyire elégedett a márciusi olvasási hónapommal.
A kedvenc olvasmányom
Na persze, majd választok azon két könyv között, amelyek mindegyike felkerült a minden idők top10-es kedvencek listájára. Bizonyára.
Ahogy írtam fentebb és az értékelésekben is, Robert Jackson Bennett: Pengék városa és Robin Hobb: Az orgyilkos tanítványa is kiemelkedő regény, amely tudott valami egyedit alkotni. Ezeknél a könyveknél valahogy minden klappolt - a világ, a történet, a stílus, a szereplők. Röviden: minden.
Aktuális olvasmányok
Az aktuális olvasmányaimat történt egy kisebb vérfrissítés a múlt havi listát tekintve, egyedül a kis szakirodalmam maradt a múlt hónapról.
Sajnos nem pont az a könyv került elolvasásra, amit eredetileg kijelöltem az újakhoz, így már ebben a kategóriában akad csúszó könyvem.
Jó lenne sort keríteni Nina LaCour: We Are Okay könyvére, hiszen elég kis rövidke, valószínűleg hamar meglenne, de nem tudom, be tudom-e csempészni az olvasmányaim közé. Főleg, hogy áprilisi frissként Laini Taylor regényét szeretném befejezni.
Új sorozat
Márciusi listáról sikerült elolvasnom Az áruló pengéjét, viszont Erika Johansen: Tear királynője ismét csúszott. Most kissé előkelőbb helyen szerepel az áprilisi listámon - Mead könyve után tervezek nekiállni (azt pedig tudjátok, hogy úgyis olvasni fogom ebben a hónapban).
A másik új sorozatkezdője Cinda Williams Chima: Lángvető könyve lesz, amely márciusi közepén jelent meg idehaza. Egyetlen oka van annak, hogy eddig nem daráltam le: elvileg elspoilerezi a Seven Realms sorozatot, amit érthető okokból nem szeretnék.
Sorozatfolytatások
Sorozatfolytatásokat tekintve 2 könyvet szedhettem le a listáról - Mead könyvét elolvastam, Chimáét pedig most olvasom. Úgyhogy áprilisra két újabb könyv került fel.
Robin Hobb: A király orgyilkosa kötetet Húsvétkor kapom meg, és remélhetőleg minél hamarabb lehetőségem lesz elolvasni. Hiányzik már a világ és a karakterek - még ha el is spoilereztem valamit véletlenül.
Áprilisban jöhet Richelle Mead: The Fiery Heart könyve is - annyira furcsa, hogy már csak 3 rész maradt a sorozatból, és hamarosan vége lesz. Ugyanakkor örülök, hogy végigmaratonozom a sorozatot, így teljes egészében élvezhetem.
A 2 másik jelöltemet pedig korábbi hónapokról hoztam tovább... szerintem a Kill Ordernek nincs sok esélye arra, hogy elolvassam áprilisban, de ki tudja? Lehet egyszer csak feltámad a harci kedv? Jelenleg a TBR-om végén leledzik.
A sorozatzárók
Ez az a kategória, ahonnan egy könyvet elolvastam, és a maradék három csúszott tovább. Ugyanakkor Ally Carter kivételével biztos, hogy mindegyiket elolvasom. Carter sajnos a Kill Orderhez hasonlóan a TBR-om második felében van. Remélhetőleg azért nem húzom már túl sokáig az olvasását - ennyit még nem halogattam könyvet az írónőtől.
Önálló kötetek
Végre lekerült Neal Stephenson könyve erről a listáról! Ez az átka amúgy, hogy annyi mindent akarok olvasni - a bőség zavara. Aztán ebből adódnak azok a jelenségek, mikor egy-egy regény hónapokig a TBR listám élén tanyázik, de nem kerül olvasásra.
Annak örömére, hogy 1 db könyv lekerült a listáról, felraktam mindjárt 2 másikat, mert ez így logikus. Egyfelől egy nagyon szeretett podcast (WTNV) regényváltozatával tervezek ismerkedni - viszonylag egész hamar, a The Gray Wolf Throne elolvasása után következne (kis szünetként a Chimák között. :)).
Emellett megkezdődik a Philip K. Dick 2017-es évad számomra, mégpedig a tavalyi szülinapi ajándékommal, Az ember a fellegvárban-nal, amit Ryanito választott ki nekem erre a hónapra.
Robin Wasserman könyvét pedig viszem tovább márciusról. Most az vette át Stephenson helyét.
Ez szép hosszú leltár lett ismételten! Most pedig ideje belevetni magam az új olvasmányokba, és nem hagyni, hogy ismét millió aktuális olvasmányom legyen!
Márciusi olvasmányok
Ez volt az eddigi legjobb hónapom olvasást tekintve - nem mennyiségileg, ugyanis februárhoz hasonlóan, ismét 8 könyvet fejeztem be, hanem minőségre. Oké, volt 2 kötet, amely nem igazán nyerte el a tetszésemet, de azon kívül! Annyira jól belenyúltam most - 3 könyv landolt is az idei kedvencek listámon (amin mostanra 6 kötet van... úgyhogy ha így folytatódik a helyzet, szanálnom kell - nem mintha bánnám).
A hónapot rögtön az egyik kedvenc sorozatom folytatásával indítottam. Robert Jackson Bennett: Pengék városa hozta az első rész szintjét, sőt meg is ugrotta azt. Olvasás közben végig arra gondoltam, hogy "te jó ég, ez mennyire jó. Hogy lehet ez ennyire jó?". Nem csoda, hogy úgy éreztem, nem lesz semmi, ami felülmúlhatná ezt a kötetet ebben a hónapban. Ráadásul ennél a kötetnél akadt az a dilemmám, hogy gyorsan vagy lassan haladjak vele. Konkrétan azon agonizáltam, hogy ha gyorsan elolvasom, akkor sokat kell várnom. De ha lassan olvasom, azt nem bírom, mert tudnom kell, mi lesz. Végül azért kicsit elhúztam, de annyira nehéz volt visszafognom magam. :) (2017. február 22. → 2017. március 5.)
Ezt a drágaságomat egy újabb fantasy követte, amellyel sajnos nem alakult ki annyira csodálatos kapcsolatom. Sebastien de Castell: Az áruló pengéje az a kötet, amit mindenki imád idehaza és külföldön is, én azonban különcködöm újfent. Nagyon szerettem volna szeretni, de nem ragadott magával - repetitív volt, néha túl kényelmesen oldottak meg egy-egy problémát a szereplők, és olyan információkivágások voltak, amik zavarták az élményt. Persze, miután elolvastam a hónap legrosszabb olvasmányát, legszívesebben jobb értékelést adtam volna ennek, de önmagában még mindig nem lett kedvenc. (2017. március 5. → 2017. március 7.)
Ez az a regény, amely bebiztosította Chima és a sorozat helyét is a kedvenceim között. Komolyan úgy gondolom (főleg a harmadik rész ismeretével együtt), hogy ez a sorozat részről-részre jobbá válik. A bonyodalmak egyre komolyabbak, a karakterek pedig egyre kiforrottabbak. Csak az bánt, hogy hamarosan vége a sorozatnak, és azon kívül már csak a Lángvető kötetem van meg tőle, ami ebben a világban játszódik. Tragédia. :) (2017. február 27. → 2017. március 10.)
Chimát követte a sorozatmaratonom márciusi felvonása. Richelle Mead: The Indigo Spell regénye hozta a szintet. Remekül szórakoztam olvasás közben, ami igencsak kellett azok után, hogy előtte hagytam félbe Schwab könyvét. Sydney és Adrian szerethető páros, és nem tagadom, ők az egyik fő oka annak, hogy ennyire bele vagyok bolondulva ebbe a sorozatba. (2017. március 13. → 2017. március 17.)
A hónapban visszatértem egy méltatlanul elhanyagolt olvasmányomhoz, Robin Hobb: Az orgyilkos tanítványához. Emlékeztek, hogy azt írtam Bennettnél, hogy azt hittem, nem lesz még egy olyan könyv, mint az? Itt dőlt meg az az elméletem. Annyira, de annyira imádtam ezt a könyvet. Gyakorlatilag kényszerítenem kellett magam, hogy lerakjam, és azon a hétvégén el is olvastam. Belevesztem a világba, a rejtélyekbe, az írónő stílusába - röviden szólva, mindenbe. Ha nálam lett volna a folytatása, biztos, hogy nekiálltam volna. Sajnos erre még kicsit várnom kell, de ami késik... (2017. február 8. → 2017. március 19.)
Aztán végre elértem egy nagyon kedves sorozatom utolsó kötetéhez. Ransom Riggs: Lelkek könyvtárával kicsit nehézkésen indult a kapcsolatunk, amely abból is fakadt, hogy nem nagyon emlékeztem a szereplőkre, ráadásul ez a lassú víz partot mos kategóriába sorolható könyv (ahogy remélem a legutóbbi hétvégi olvasónaplóban, mikor még kicsit "szenvedtem" az átlagosságával). El kellett telnie a könyv harmadának ahhoz, hogy behúzzon ez a világ. Viszont miután sikerült, ismét átélhettem azt a nagy szeretetet, amit az első résznél is éreztem. Akárcsak a hiányt, amit most érzek. (2017. március 19. → 2017. március 25.)
Azon a szombat estén egész jó hangulatban voltam, úgyhogy gondoltam, neki is állok a következő olvasmányomnak, Gerencsér János: Kósza utak legendája - Kalászkirálynak. Gyakorlatilag egy ültő helyemben elolvastam. Ez jól hangzana, ha nem azért olvastam volna ilyen gyorsan, hogy szabaduljak innen. Így belenyúlni, mint ebbe a regénybe... úgy érzem, egy felsőbb könyvmolyság sújtott vele, amiért annyi jó könyvet olvastam mostanában. Nem mondom, hogy utáltam, de nem fogom mégegyszer a kezembe venni ezt a kötetet, az is biztos. (2017. március 25. → 2017. március 26.)
Az utolsó olvasmányom szintén viszonylag gyors olvasás lett, ezúttal viszont a jó indokok miatt. Megismerkedtem ugyanis John Scalzival! Tegnapelőtt kaptam meg Az összeomló birodalom könyvét, amit, ha már úgyis dolgozni indultam, magammal vittem. Oda-visszaúton majdnem a feléig eljutottam, és még a buszmegállóból a hazáig vezető úton is azt olvastam.Teljesen a rabja lettem - a világ izgalmas volt, a történet lebilincselő, a karakterek pedig lazán vitték a prímet. Annyira életteli, valódi egyéniség volt mindenki, kész élvezet volt olvasni róluk. Komolyan, ha nem lett volna semmi története, ezek a szereplők magukban elérték volna, hogy ne unatkozzam egy percet sem.
Az egyetlen megmaradt problémám az, hogy egy évet kell várnom, mire kijön a folytatása. Remélem, hogy csak egy évet. (2017. március 30. → 2017. március 31.)
Azt hiszem ezek után érthető, hogy miért vagyok ennyire elégedett a márciusi olvasási hónapommal.
A kedvenc olvasmányom
Na persze, majd választok azon két könyv között, amelyek mindegyike felkerült a minden idők top10-es kedvencek listájára. Bizonyára.
Ahogy írtam fentebb és az értékelésekben is, Robert Jackson Bennett: Pengék városa és Robin Hobb: Az orgyilkos tanítványa is kiemelkedő regény, amely tudott valami egyedit alkotni. Ezeknél a könyveknél valahogy minden klappolt - a világ, a történet, a stílus, a szereplők. Röviden: minden.
Aktuális olvasmányok
Az aktuális olvasmányaimat történt egy kisebb vérfrissítés a múlt havi listát tekintve, egyedül a kis szakirodalmam maradt a múlt hónapról.
Simon Sebag Montefiore: The Romanovs
Haladás: 82. oldal
Lassan, de biztosan haladok ezzel a könyvvel. Ezen a héten nem olvastam, de jövő héten ismét felveszem a fonalat a Romanovok történetében - nem szeretném, ha felejteni kezdenék, és nem látnám át teljesen a kapcsolati hálót, ami itt épülget.
Cinda Williams Chima: The Gray Wolf Throne
Haladás: 100. oldal
Ó egek... nem számítottam arra, hogy ilyen irányt vesz a történet ebben a részben, de nincs panaszom. Nagyon szeretem Chimát, és bár még csak két könyvet olvastam tőle, már most automatikusan várólistára dobálom az összes regényét, amit ír(t). Persze azért még kíváncsi leszek arra, miként old meg egy jelenetet, ami felé elkerülhetetlenül közeledünk.
Neal Stephenson: A hét Éva
Haladás: 168. oldal
Csak elkezdtem végre ezt a könyvet is! Már ideje volt... Kicsit nehezen vágtam bele ismét ebbe az utazásba, tekintve, hogy nem egy röpke olvasmány. Most épp a 80. napnál vagyok, de kíváncsi vagyok, miként lesz vége - pláne, mert drága barátom nonstop "piszkál" vele. Muszáj lesz minél előbb kiderítenem.
Laini Taylor: Strange the Dreamer
Haladás: 16. oldal
Én nem akartam, csak aztán megérkezett a kicsikém, én pedig gondoltam, elolvasom az első mondatot. Meg az azt követő 16 oldalnyi szöveget. Úgyhogy ez a regény is az aktuális olvasmányaim listát gyarapítja.
Mivel elég régen olvastam Laini Taylortól, ismét elcsodálkozhattam, milyen lírikusan, milyen gyönyörűen fogalmaz. Szinte életre kelnek a szavak a regényében. Egyelőre ennél többet nem tudok nyilatkozni, de ha így folytatódik, nagyon szép kapcsolatunk lesz.
Tervek
Úgy érzem, márciusban egész jól teljesítettem a terveimet - persze maradt jó pár, de legalább haladást értem el. A Nancy-s kihívást tekintve sikerült elolvasnom egy régi (pl. Robin Hobb: Az orgyilkos tanítványa) és egy új (John Scalzi: Az összeomló birodalom) kötetet is. Pedig azt hittem, ezt a hónapot bukom - aztán tessék, kettő újdonsághoz is volt... nos, részben, szerencsém.
Sajnos nem pont az a könyv került elolvasásra, amit eredetileg kijelöltem az újakhoz, így már ebben a kategóriában akad csúszó könyvem.
Jó lenne sort keríteni Nina LaCour: We Are Okay könyvére, hiszen elég kis rövidke, valószínűleg hamar meglenne, de nem tudom, be tudom-e csempészni az olvasmányaim közé. Főleg, hogy áprilisi frissként Laini Taylor regényét szeretném befejezni.
Új sorozat
Márciusi listáról sikerült elolvasnom Az áruló pengéjét, viszont Erika Johansen: Tear királynője ismét csúszott. Most kissé előkelőbb helyen szerepel az áprilisi listámon - Mead könyve után tervezek nekiállni (azt pedig tudjátok, hogy úgyis olvasni fogom ebben a hónapban).
A másik új sorozatkezdője Cinda Williams Chima: Lángvető könyve lesz, amely márciusi közepén jelent meg idehaza. Egyetlen oka van annak, hogy eddig nem daráltam le: elvileg elspoilerezi a Seven Realms sorozatot, amit érthető okokból nem szeretnék.
Sorozatfolytatások
Sorozatfolytatásokat tekintve 2 könyvet szedhettem le a listáról - Mead könyvét elolvastam, Chimáét pedig most olvasom. Úgyhogy áprilisra két újabb könyv került fel.
Robin Hobb: A király orgyilkosa kötetet Húsvétkor kapom meg, és remélhetőleg minél hamarabb lehetőségem lesz elolvasni. Hiányzik már a világ és a karakterek - még ha el is spoilereztem valamit véletlenül.
Áprilisban jöhet Richelle Mead: The Fiery Heart könyve is - annyira furcsa, hogy már csak 3 rész maradt a sorozatból, és hamarosan vége lesz. Ugyanakkor örülök, hogy végigmaratonozom a sorozatot, így teljes egészében élvezhetem.
A 2 másik jelöltemet pedig korábbi hónapokról hoztam tovább... szerintem a Kill Ordernek nincs sok esélye arra, hogy elolvassam áprilisban, de ki tudja? Lehet egyszer csak feltámad a harci kedv? Jelenleg a TBR-om végén leledzik.
A sorozatzárók
Ez az a kategória, ahonnan egy könyvet elolvastam, és a maradék három csúszott tovább. Ugyanakkor Ally Carter kivételével biztos, hogy mindegyiket elolvasom. Carter sajnos a Kill Orderhez hasonlóan a TBR-om második felében van. Remélhetőleg azért nem húzom már túl sokáig az olvasását - ennyit még nem halogattam könyvet az írónőtől.
Önálló kötetek
Végre lekerült Neal Stephenson könyve erről a listáról! Ez az átka amúgy, hogy annyi mindent akarok olvasni - a bőség zavara. Aztán ebből adódnak azok a jelenségek, mikor egy-egy regény hónapokig a TBR listám élén tanyázik, de nem kerül olvasásra.
Annak örömére, hogy 1 db könyv lekerült a listáról, felraktam mindjárt 2 másikat, mert ez így logikus. Egyfelől egy nagyon szeretett podcast (WTNV) regényváltozatával tervezek ismerkedni - viszonylag egész hamar, a The Gray Wolf Throne elolvasása után következne (kis szünetként a Chimák között. :)).
Emellett megkezdődik a Philip K. Dick 2017-es évad számomra, mégpedig a tavalyi szülinapi ajándékommal, Az ember a fellegvárban-nal, amit Ryanito választott ki nekem erre a hónapra.
Robin Wasserman könyvét pedig viszem tovább márciusról. Most az vette át Stephenson helyét.
Ez szép hosszú leltár lett ismételten! Most pedig ideje belevetni magam az új olvasmányokba, és nem hagyni, hogy ismét millió aktuális olvasmányom legyen!
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése