A Leltár minden hónap első napján jelentkező rovat, amelyben megemlékezem az előző havi történésekről, számot vetek az olvasmányaimról, ill. tervezgetek. Ez utóbbit kissé naivan.
Helló Dearies!
Megvagyok, megvagyok! A november kissé elfoglalt volt (főleg szakmai okokból). Így sem a blogra, sem az olvasásra nem volt igazán időm. Egyetlen értékelés került fel a blogra, aminek a megírása a hónap mélypontja volt számomra. Emiatt nem is írtam bejegyzést, nem akartam olyan írást közzétenni, amivel nem vagyok megfelelőképpen elégedett.
Viszont itt a december, tele új lehetőséggel! Úgyhogy kezdjük is egy kis visszaemlékezéssel!
Novemberben
✩ Megírtam a pedagógus minősítésre a portfóliómat! Holnap jár le a határidőm, de múlt hét szombaton véglegesítettem.
✩ Az igazgató és az idegen nyelvi munkaközösség vezetője bejöttek megnézni a tanórámat. Az órán nagyon ügyesek voltak a diákjaim, büszke voltam rájuk.
✩ Szabadságon voltam a hónap elején (4 napot), de a diákjaim úgy viselkedtek, mintha egy örökkévalóság telt volna el. Hihetetlenül aranyosak voltak!
✩ Majdnem megríkattak a diákjaim (boldogságtól). Nagyon kimerült voltam, nem aludtam egész héten a portfólió miatt, így egyik nap úgy mentem be az egyik osztályba, hogy azt sem tudtam, hol vagyok. Erre rám néztek, és egyből azt kérdezték, mi történt? Miért vagyok szomorú? Ki bántott? Ők megverik, ha kell, ha bárki bántani mer. Nagyon sokára hitték el, hogy csak a kimerültség. Nagyon megható pillanat volt.
✩ Kértem a diákjaimtól visszajelzést a tanóráimmal kapcsolatban. Korábban féltem ilyet kérni, mert tartottam, hogy valójában utálják az óráimat, stb. Viszont úgy döntöttem, hogy nem halogathatom, az ő érdekük az elsődleges, sooo... Nem számítottam ennyi pozitívumra, amit kaptam.
✩ Szakmai napok voltak az iskolánkban, ahol a cukrászmestereink annyira finom süteményeket és bonbonokat csináltak!
✩ Elhatároztam, hogy elmegyek én is cukrász szakképesítésre - nagyon inspiráló látni a cukrászokat az iskolánkban. Igazi művészetté teszik a cukrászatot.
✩ Megvettük a karácsonyfát (dec.22-én hozzák).
✩ Havazott.
✩ Esztivel elhatároztuk, hogy végigkóstoljuk az itteni éttermeket. Az első helyszín mondjuk csalódás volt - de talán a többi!
Novemberben olvastam
Ahogy fentebb írtam is, novemberben nem igazán jutott időm az olvasásra. Összesen négy könyvet sikerült befejeznem a hónap során.
Novembert Paul Tremblay: The Cabin at the End of the World regényével kezdtem, amit akkor intenzíven nem kedveltem. (Mostanra enyhült az érzés, de továbbra is csalódott vagyok.) Egyáltalán nem volt meg mindaz, ami a Szellemek a fejbent annyira különleges élménnyé tette. Az írásmód borzalmas volt, logikai hibák tarkították a művet, ráadásul egyszerre volt túlírt és kidolgozatlan. Hogy tud egy könyv ilyet csinálni?
A következő olvasmányom szerencsére feledtette velem Kleinheincz Csilla és Roboz Gábor szerkesztette Az év magyar science fiction és fantasynovellái 2018 különleges élmény volt! Olvashattam a kedvenc magyar szerzőimtől, és felfedeztem néhány új nevet is, akiktől szeretnék még többet olvasni a jövőben is. A cím mondjuk kicsit félrevezető, mert sokkal több fantasynovella került a kötetbe, de ez nem panasz: a szívem mélyén mindig is a fantasy lesz az, ami a legjobban szeretek. :)
A következő olvasmányomról bejegyzés is készült: Tomi Adeyemi: Vér és csont gyermekei az idei év egyik legnépszerűbb debütáló regénye, és nem is ok nélkül. Bár elég sok klisés felvonultat, olyan kidolgozott, jól működő világot alkotott, mintha mindig is ezzel foglalkozott volna. Egyedül a romantika és pár cselekményelem vont le az élvezeti értékéből.
A hónap utolsó olvasmánya Ray Bradbury: Villamos testet énekelem lett, amely elég gyengén kezdett, és nagyon ütős véget ért. Több idei kedvenc novellámat is megtaláltam ebben a kötetben; például a címadó történetet, az Éjszakai hívások, Az újratemetés napja vagy a Muszklis. Jövőre tényleg szeretném elolvasni az összes novelláját tartalmazó gyűjteményeimet!
Aktuális olvasmányok
Anthony Ryan: A láng légiója
Haladás: 373. oldal (+213 oldal)
A jelenlegi fő olvasmányom! A hónap utolsó hetén kezdtem bele újfent A láng légiója olvasásába, és végre végre megjött a kedvem hozzá! Azóta csak úgy hasítok ezzel a kötettel, még munkába is vittem magammal, hogy a buszon olvashassam. Imádom ezt a második részt, folyamatosan pörögnek az események! Tegnap már elő is rendeltem a sorozat utolsó részét, mert januárban olvasni akarom!
Kim Stanley Robinson: Vörös hold
Haladás: 64. oldal (+2 oldal)
A hónap közepén egyszer elvittem magammal munkába, hogy majd olvasom. Viszont olyan fáradt voltam, hogy egyetlen szót se értettem abból, ami le volt írva. Emiatt november hátralévő részében pihentettem a könyvet, s majd kipihentem folytatom.
N. K. Jemisin: Az obeliszkkapu
Haladás: 74. oldal (+74 oldal)
Annyi év után végre nekiálltam Az összetört föld sorozat második részének! Az írónő pedig hozzá a formáját - lebilincselő, megterhelő, egyszerűen brutális olvasási élmény. Jemisin ismét bővíti a világát, én pedig csak hagyom, hogy ismét teljese elvarázsoljon.
Tervek
Decemberre nagy terveim vannak. Kilenc könyvet akarok összesen befejezni, amely közül háromról már olvashattatok is. Most pedig nézzük a maradék hatot!
Az egyik legfontosabb olvasmány decemberre Simon Tamás: Vérmacskája. Hagyományosan karácsonykor olvasom ezt a könyvet, mivel 2011-ben karácsonyra kaptam meg... én és a fura szokásaim. Viszont, különleges alkalom lesz a mostani, ugyanis most fogom ötödszörre elolvasni ezt a regényt! (Igen, a kedvenc könyvemet, Catherynne M. Valente: A lány, aki körülhajózta Tündérföldet is ötször olvastam eddig.) Egyszerűen imádom Alfiékat, s annyira várom, hogy ismét eltöltsek egy kis időt vele és Szőrivel.
A következő négy jelölt novemberi beszerzés. Először is itt van nekem Art Spiegelman: A teljes Maus képregénye. Ennek az első felét már olvastam korábban, és nagyon mély nyomot hagyott bennem. A vége pedig még most is összeszorítja a szívem, akárhányszor eszembe jut. Úgyhogy jó lesz újraolvasni azt a részt, és megtudni, hogy mi történik a második részben.
J. D. Barker: A negyedik majom családi kedvenc nálunk, úgyhogy izgatott vagyok, mi történik a folytatásban! Mondjuk meglepő volt, hogy ez a kötet vaskosabb az előzőnél. Legalább tovább élvezhetem az olvasását. Amikor megkaptam, már beleolvastam az elejébe, és tudnom kell, hogy miként történt meg.
Decemberben egy újabb klasszikus sci-fi szerzővel, Stanislaw Lemmel, szeretnék megismerkedni. Az úr hangja november elején jelent meg, és be kell valljam, nem emlékszem, miről szól. Viszont így legalább elvárások nélkül vághatok bele az olvasásába.
Romsics Ignác az egyik kedvenc történészem, így mindig öröm, mikor újabb könyve jelenik meg. A nagy háború és az 1918-1919-es magyarországi forradalmak az elmúlt években született tanulmányainak gyűjteménye. Emellett az egyik általam sokat olvasott korszakot mutatja be, ami csak még tovább növeli az érdeklődésemet.
Az utolsó jelöltem az egyetlen, ami télies hangulatot ébreszt bennem. R. M. Romero Karolinája (The Dollmaker of Krakow) a II. világháború időszakába repít vissza minket, ahol egy babakészítő és Karolina baba sorsának összefonódását követhetjük nyomon. Lem könyvéhez hasonlóan erről sem tudok túl sokat, de közkedvelt műről van szó, úgyhogy reménykedem, hogy engem is elbűvöl.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése