"Senki nem tudja, mi a normális, Jim. Csak tesszük, ami tőlünk telik. Néha gondolnunk se kell erre, máskor olyan, mintha a busz után futnánk, ami már félutcányira van tőlünk."
Byron Hemmings hétköznapi reggelre ébred: iskolai egyenruhája a szék hátán hever, a húga veszekszik vele a reggelinél, odalentről hallja anyja cipőjének kopogását a konyhából. Amikor aztán hármasban elindulnak otthonról, és a tavaszi reggel sűrű párája veszi körbe őket, minden megváltozik. Csak egyetlen szörnyű pillanat, és valami olyan váratlan dolog történik, hogy Byron egész élete kizökken. Az édesanyja mintha észre sem venné, de a tizenkét éves Byron érti, hogy attól a pillanattól fogva már semmi nem lehet ugyanaz. Mi történt, és ki az oka? Napok, hetek telnek el, és Byron tökéletes világa megrázkódik. A szüleiben nem bízhat, ezért legjobb barátjával, Jamesszel szövetkezik, és a két fiú tervet kovácsol…
Harold Fry valószínűtlen utazása után a Maxim Kiadó új Rachel Joyce könyvet jelentet meg, mindenki nagy örömére. Természetesen a Blogturné Klub sem maradhatott ki az érzelmes és megható könyvek írónőjének új regényének bemutatásából.
Ismerd meg Rachel Joyce - Ellopott pillanat című regényének főszereplőjét, Byront, aki barátjával James-szel megpróbálja megérteni, hogy a világból eltűnt 2 másodperc okozta-e annak a reggelnek a szörnyű tragédiáját, ami mindent megváltoztatott az életben.
A Maxim Kiadó által felajánlott 3 nyereménykönyv is a Tiéd lehet, ha követed a turné állomásait, ahol az értékelések mellett sok érdekességet megtudhatsz az időről, a szereplőkről és Rachel Joyce írónőről. Tarts velünk szeptember 16-30 között és szerezd vissza Te is az ellopott pillanatokat.
Rachel Joyce-t Nancynek köszönhetően ismertem meg. Még anno mesélt nekem az írónő debütáló regényéről, és felkeltette az érdeklődésemet az írónő iránt. Úgyhogy a Perfect szinte azonnal fel is került a várólistámra Az pedig, hogy megjelenik magyarul emiatt igazán nagy meglepetés volt.
Érdekes módon egyáltalán nem azt kaptam a regénytől, mint amire számítottam. De mit is vártam valójában? Valami mágikus realizmusos könyvet, talán még enyhe sci-fit is reméltem. Határozottan a két másodpercből indultam ki, mikor ilyen vad irányba indultak meg a gondolataim.
Ehelyett egy részben történelmi család- és fejlődésregényt olvashattam. Úgyhogy ismerkedjünk meg közelebbről ezzel a történettel.
A történet két párhuzamos szálon fut, egyik az 1970-es években, a másik pedig napjainkban. Bevallom, eleinte az 1970-es években játszódó rész sokkal jobban érdekelt. És természetesen a bennem élő történelem-rajongót is. Emiatt különös figyelmet fordítottam a regény ezen aspektusára. Tetszett, hogy az írónő végig elrejtett egy-egy utalást a korra, amelyben játszódott: megelevenedett az ír probléma és a bányászsztrájk; megismerhettük a korszakra jellemző ideológiai gondolkodást (ezt a konzervatív jelleget), a továbbra is élesen kirajzolódó társadalmi különbségeket.
Szép volt belefutni ezekbe egy-egy mondat erejéig. Ugyanakkor a gyakran felemlegetett eseményeknek semmilyen hatása nem volt a történtekre, vagy bármire. Ez természetesen nem negatív, hiszen egy fiatal gyermek szemszögéből ismerjük meg a történteket.
A jelenben játszódó részben nagyon megérintő volt Jim helyzete. Nem igazán tudtam ugyan azonosulni vele, mégis meghatott a küzdelme a hétköznapi élettel. Nagyon tetszett, hogy fokozatosan talál kapcsolatot a való élettel. Persze, kérdezhetnénk, hogy miért éppen most? De úgy gondolom, a sors akarta így.
Ez a könyv érzelmileg megrendített. Sikerült úgy leraknom a könyvet, hogy a reményteli vég ellenére is úgy éreztem, minden rossz ebben a világban. Nagyon lehangoló, elkeserítő élmény volt ezt a regényt olvasni, és ezért nem is igazán tudtam megkedvelni. Persze, jó volt olvasni, de mikor újabb és újabb kirakós darab került a helyére, úgy éreztem magam egyre nyomorultabbul. Lehet jónak mondani, hogy milyen nagy hatással volt rám a könyv – de ezek az érzelmek különböztek az általában megszokottól. Hogy is fogalmazzam meg érthetőbben? Olyan érzésem volt, mintha az írónő nem ezeket az érzelmeket akarta volna közölni; nem ezt az üzenetet akarta volna átadni. Bár pozitívumként elmondható, hogy maradandó élmény a könyv.
A történet 1970-es években játszódó szála egy nyár eseményét dolgozza fel. Itt jött ki igazán ennek a könyvnek az erőssége. Ugyanis két síkon játszódik egyszerre az eseménysorozat – van egy felszíni történet, amit Byron mesél el, s egy balesetet dolgoz fel. Van azonban egy másik szál is – egy kevésbé megfogható, amelyet Byron és mi is csak a szemünk sarkából látunk, de egyre jobban magával ragad, megrémiszt. Ez a szál volt a legszebb része ennek a könyvnek. Mesterien írta meg az írónő, és a konklúziója úgy hatott, mint egy vödör jeges víz.
Bár muszáj megemlítenem, hogy volt egy történetelem, amit általában „drámákban” látok, és annyira, de annyira utáltam azt a részt! Persze ezt nem úgy mondom, hogy rosszul volt megírva, csak személy szerint alig vártam, hogy valami történjen, és ne kelljen végigolvasnom, milyen hatással van ez a kedvenc szereplőimre.
A karakterek közül két szereplő nőtt igazán közel a szívemhez – Diana és James Howe. Diana úgy jelent meg a könyv lapjain, mint egy tünékeny teremtés, aki sokkal több egy vidéki nagyházban élő elit nőnél. Végig érezhető volt, hogy mennyire különbözik a többiektől, mennyire kirí környezetéből. Ennek ellenére ő volt az a szereplő, aki a legtöbb szeretetet és törődést adta. Csodáltam a karakterét – valószínűleg olvasás után nem sokan értenének egyet velem ebben, de -, mert törékenysége ellenére sokkal erősebb volt, mint gondolta volna.
Jamesről sajnos nem túl sok mindent tudtam meg, viszont azok az apró információk, amiket véletlenül elmondott, mégis kirajzoltak számára egy olyan gyermekkort, ami nem a boldogságról szólt.
Nagyon tetszett, hogy az írónő Jamest és Byront mennyire különböző életúttal áldotta meg. Szerintem kiválóan érzékeltette, hogy két hasonló tehetséggel megáldott fiú mennyire eltérő végzettel szembesülhet. Ráadásul nem is a saját hibájukból! Egyszerűen lenyűgözőnek találtam ezt a párhuzamot.
Összességében véve elég vegyes érzéseim vannak. Tisztában vagyok a könyv értékével, különlegességével, érzelmi hatásával. Ugyanakkor ki kell mondjam – kikészített. Olvasás után nem tudtam magamhoz térni ebből az élményből. De a története, a mondanivalója és a karakterei miatt értékeltem.
Ismerd meg Rachel Joyce - Ellopott pillanat című regényének főszereplőjét, Byront, aki barátjával James-szel megpróbálja megérteni, hogy a világból eltűnt 2 másodperc okozta-e annak a reggelnek a szörnyű tragédiáját, ami mindent megváltoztatott az életben.
A Maxim Kiadó által felajánlott 3 nyereménykönyv is a Tiéd lehet, ha követed a turné állomásait, ahol az értékelések mellett sok érdekességet megtudhatsz az időről, a szereplőkről és Rachel Joyce írónőről. Tarts velünk szeptember 16-30 között és szerezd vissza Te is az ellopott pillanatokat.
Rachel Joyce-t Nancynek köszönhetően ismertem meg. Még anno mesélt nekem az írónő debütáló regényéről, és felkeltette az érdeklődésemet az írónő iránt. Úgyhogy a Perfect szinte azonnal fel is került a várólistámra Az pedig, hogy megjelenik magyarul emiatt igazán nagy meglepetés volt.
Érdekes módon egyáltalán nem azt kaptam a regénytől, mint amire számítottam. De mit is vártam valójában? Valami mágikus realizmusos könyvet, talán még enyhe sci-fit is reméltem. Határozottan a két másodpercből indultam ki, mikor ilyen vad irányba indultak meg a gondolataim.
Ehelyett egy részben történelmi család- és fejlődésregényt olvashattam. Úgyhogy ismerkedjünk meg közelebbről ezzel a történettel.
A történet két párhuzamos szálon fut, egyik az 1970-es években, a másik pedig napjainkban. Bevallom, eleinte az 1970-es években játszódó rész sokkal jobban érdekelt. És természetesen a bennem élő történelem-rajongót is. Emiatt különös figyelmet fordítottam a regény ezen aspektusára. Tetszett, hogy az írónő végig elrejtett egy-egy utalást a korra, amelyben játszódott: megelevenedett az ír probléma és a bányászsztrájk; megismerhettük a korszakra jellemző ideológiai gondolkodást (ezt a konzervatív jelleget), a továbbra is élesen kirajzolódó társadalmi különbségeket.
Szép volt belefutni ezekbe egy-egy mondat erejéig. Ugyanakkor a gyakran felemlegetett eseményeknek semmilyen hatása nem volt a történtekre, vagy bármire. Ez természetesen nem negatív, hiszen egy fiatal gyermek szemszögéből ismerjük meg a történteket.
A jelenben játszódó részben nagyon megérintő volt Jim helyzete. Nem igazán tudtam ugyan azonosulni vele, mégis meghatott a küzdelme a hétköznapi élettel. Nagyon tetszett, hogy fokozatosan talál kapcsolatot a való élettel. Persze, kérdezhetnénk, hogy miért éppen most? De úgy gondolom, a sors akarta így.
Ez a könyv érzelmileg megrendített. Sikerült úgy leraknom a könyvet, hogy a reményteli vég ellenére is úgy éreztem, minden rossz ebben a világban. Nagyon lehangoló, elkeserítő élmény volt ezt a regényt olvasni, és ezért nem is igazán tudtam megkedvelni. Persze, jó volt olvasni, de mikor újabb és újabb kirakós darab került a helyére, úgy éreztem magam egyre nyomorultabbul. Lehet jónak mondani, hogy milyen nagy hatással volt rám a könyv – de ezek az érzelmek különböztek az általában megszokottól. Hogy is fogalmazzam meg érthetőbben? Olyan érzésem volt, mintha az írónő nem ezeket az érzelmeket akarta volna közölni; nem ezt az üzenetet akarta volna átadni. Bár pozitívumként elmondható, hogy maradandó élmény a könyv.
A történet 1970-es években játszódó szála egy nyár eseményét dolgozza fel. Itt jött ki igazán ennek a könyvnek az erőssége. Ugyanis két síkon játszódik egyszerre az eseménysorozat – van egy felszíni történet, amit Byron mesél el, s egy balesetet dolgoz fel. Van azonban egy másik szál is – egy kevésbé megfogható, amelyet Byron és mi is csak a szemünk sarkából látunk, de egyre jobban magával ragad, megrémiszt. Ez a szál volt a legszebb része ennek a könyvnek. Mesterien írta meg az írónő, és a konklúziója úgy hatott, mint egy vödör jeges víz.
Bár muszáj megemlítenem, hogy volt egy történetelem, amit általában „drámákban” látok, és annyira, de annyira utáltam azt a részt! Persze ezt nem úgy mondom, hogy rosszul volt megírva, csak személy szerint alig vártam, hogy valami történjen, és ne kelljen végigolvasnom, milyen hatással van ez a kedvenc szereplőimre.
A karakterek közül két szereplő nőtt igazán közel a szívemhez – Diana és James Howe. Diana úgy jelent meg a könyv lapjain, mint egy tünékeny teremtés, aki sokkal több egy vidéki nagyházban élő elit nőnél. Végig érezhető volt, hogy mennyire különbözik a többiektől, mennyire kirí környezetéből. Ennek ellenére ő volt az a szereplő, aki a legtöbb szeretetet és törődést adta. Csodáltam a karakterét – valószínűleg olvasás után nem sokan értenének egyet velem ebben, de -, mert törékenysége ellenére sokkal erősebb volt, mint gondolta volna.
Jamesről sajnos nem túl sok mindent tudtam meg, viszont azok az apró információk, amiket véletlenül elmondott, mégis kirajzoltak számára egy olyan gyermekkort, ami nem a boldogságról szólt.
Nagyon tetszett, hogy az írónő Jamest és Byront mennyire különböző életúttal áldotta meg. Szerintem kiválóan érzékeltette, hogy két hasonló tehetséggel megáldott fiú mennyire eltérő végzettel szembesülhet. Ráadásul nem is a saját hibájukból! Egyszerűen lenyűgözőnek találtam ezt a párhuzamot.
Összességében véve elég vegyes érzéseim vannak. Tisztában vagyok a könyv értékével, különlegességével, érzelmi hatásával. Ugyanakkor ki kell mondjam – kikészített. Olvasás után nem tudtam magamhoz térni ebből az élményből. De a története, a mondanivalója és a karakterei miatt értékeltem.
Könyv adatai
Eredeti cím: Perfect (2013)
Kiadó: Maxim (2014)
Oldalszám: 388
Nyereményjáték
Az Ellopott pillanat című regényben nagy szerepe van a másodperceknek, ám ez a feladat megoldáshoz inkább percek kellenek majd. Keresed meg a a turnéban résztvevő blogokon az elbújt képeket. A képek mindegyikén egy-egy betűt találsz majd. Mi az a fogalom, ami szorosan kapcsolódik az időhöz, és a blogokon elrejtett betűkből kirakható?
Azok között, akik kiteszik az összekevert betűkből álló szót és a Rafflecopter dobozba beírják esélyesek arra, hogy megnyerjék a Maxim Kiadó által felajánlott 3 db Rachel Joyce - Ellopott pillanat című könyvének egyikét. Jó keresgélést!
A Kiadó csak magyarországi címre postáz.
További állomások
09/16. Roni olvas
09/18. Zakkant olvas
09/20. Always Love a Wild Book
09/22. Könyvgalaxis
09/24. CBooks
09/26. Deszy Könyvajánlója
09/28. Book Heaven
09/30. Könyvszeretet
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése