"Az én forradalmam egy pillanattal és egy döntéssel kezdődött. Egy titkos városban, a két világ határán nyíló virággal."
Sorozat: Csontszüret #2
Megrendelés
Megrendelés
Paige a Csontszüret sorozat első kötetének végén kiszabadul a Sheol I brutális világából, de a bajok csak most kezdődnek: sok szökevény még mindig bujkál, őt pedig mind közül a legveszélyesebbnek nyilvánították… Ahogy a Scion mindent látó szeme Paige után fordul, a mímeslordok és mímeskirálynők bandái számára összehívják az Abnormális Unió tanácsát. Jaxon Hall és a Hét Pecsét vezető szerepre készül, de egy végzetes fenyegetés híre terjed a látók között, és mindenhol sötét titkok sejlenek.
A hazánkban is nagyon népszerű Csontszüret sorozat második része jelenik meg 2015. szeptember 7-én az Athenaeum Kiadó gondozásában, A Mímes Rend címmel. A Blogturnésok öt bloggere alig várta, hogy újra belemerülhessen Paige világába. Itt az alkalom, hogy elmondják a véleményüket a folytatásról, a kedves olvasóknak pedig a játék helyes megfejtéséért esélyük nyílik megnyerni a könyv egy példányát a kiadó felajánlásában.
Nem olyan rég olvastam a Csontszüretet, ami abszolút pozitív csalódás volt, így nagyon vártam, hogy a második részt is megkaparinthassam, és folytathassam Paige és a többiek történetét. Először picit elkerekedett a szemem a regény hosszúságától, nem tudtam elképzelni, az írónő miről fog ilyen hosszan írni (és még öt kötetet keresztül a jövőben), de szerencsére hamar elfeledkeztem a hosszáról, és egyszerűen belefeledkeztem ismételten a könyvbe. Bevallom, volt egy-két pont, ahol nem örvendeztem Paige miatt, de alapjába véve nagyszerű folytatása volt a Csontszüretnek.
Az első részben nem nagyon nyílt alkalma az írónőnek bemutatni a londoni látók árnyéktársadalmának felépítését és politikai struktúráját; ebben a kötetben viszont bőven pótolta ezt. Nagy élvezetet jelentett arról olvasni, milyen hierarchia szerint épül fel ez a társadalom, és milyen viszonyban áll ez a világtalanokéval. Engem leginkább a Kádár-korszak két-háromszög társadalmi struktúrájára emlékeztetett szinte egy az egyben. Az is különös, ugyanakkor egészen mindennapinak is hatott, hogy két módon, egymással azért összefüggésben állva, rendeződnek társadalmi osztályokba a látók. Egyfelől van egy igazgatási jellegű, ahol az alkirály, mímeslordok és királynők uralkodnak, alattuk pedig beosztás szerint a különböző tagok. Ugyanakkor „faji” alapú tagozódás is megfigyelhető, hiszen a látok első három rendje például alacsonyabb rendűnek számít, mint a többi rend; a hályogosok pedig abszolút le vannak nézve. Amúgy bennem felmerült a látók identitástudata is – mármint mennyire tekintik magukat Scion polgárainak. Ha úgy igazán belegondolok, folyton csak arról olvashatunk, hogy a látók milyen rendjébe tartoznak. Csak dicsérni tudom az írónő zsenialitását, amivel megteremtette ezt a világot, hogy a semmiből egy ennyire kiépített, átgondolt társadalmat tudott kreálni.
Be kell vallanom, ez a világ sokkal közelebb állt hozzám, mint a rephaiták uralta Oxford. Nem tudom, az előző kötetben az ő létük volt az egyik fő bajom, és emiatt annyira élvezetes volt A Mímes Rend első része. Persze most már nem bánom, hogy léteznek, mert ők szolgáltatják az egyik fő cselekményszálat, de nélkülük is nagyon jól ellenne ez a sorozat. Mármint, gondoljunk csak bele, mennyi lehetősége van az írónőnek konfliktust generálni ebben a világban.
Témázásnál tartva, ismét előkerült egy olyan emberi tulajdonság, amivel nap mint nap is találkozhatunk: a racionalizálás. Annyira szeretem, amikor ez bekerül a regényekbe – különösen a paranormálisakba. Mert most őszintén belegondolva, ha látnék egy vámpírt, vagy bármi más idegen lényt, ami egyértelműen nem ember, lehet, hogy én is azon gondolkodnék, megőrültem-e, vagy próbálnék rá valami magyarázatot adni, ami nem az, hogy valóban ott egy nem emberi lény. Elég sok könyvben hajlamosak ezt az emberi tulajdonságot az írók elfelejteni, így imádtam, hogy ebben a sorozatban nincs így.
A történet lassan indult be. Mármint kb. a 185. oldal után jött egy nagyobb csavar, és onnantól kezdett el pörögni a cselekmény. Persze engem nem zavart ez a lassú folyású első rész sem, mivel az írónő ott is sikeresen lekötötte a figyelmemet. Viszont miután beindultak az események, ajaj! Volt itt minden, amire csak egy olvasó vágyhat: izgalmas fordulatok, akciódús jelenetek, stb. És természetesen a könyv befejezése után az az üres érzés, amit akkor érzel, mikor nem olvashatod a folytatást még egy bizonytalan ideig. Még nincs is a harmadik résznek címe külföldön! Hogy fogom ezt kibírni?
Karakterek tekintetében szintén csak pozitívan tudok nyilatkozni. Az új szereplők is alaposan átgondoltak és kidolgozottak, a régi szereplők pedig további mélységet és komplexitást kaptak a karakterükhöz. Például nekem óriási örömöt jelentett, hogy Jaxont jobban megismerhettem. Tudom, az első részben egy bunkó volt kb., de egyféle ambivalenciát érzek a személyiségét illetőleg, úgyhogy reménykedtem is, hogy többet megtudhatok róla.
Paige sokat fejlődött ebben a kötetben; ha az előzőhöz hasonlítanám, szinte rá se lehetne ismerni. Erősebb, önállóbb karakterré vált. Tetszett, hogy mennyire igyekezett már a könyv elejétől kezdve a közjóért tenni – naivnak, de bátornak is éreztem. Viszont ne tudjátok meg, hányszor felhúzott némelyik döntésével! Mondanám, hogy ez emberibbé tette őt, de argh… mikor a saját helyzetét figyelmen kívül hagyva hozott döntéseket, nem jól toleráltam. Mintha direkt keresztbe akarna tenni magának, vagy nem tudom. Ezeket persze hamar megbocsátottam neki, mert kedvelem a karakterét.
Még mindig imádom ezt a sorozatot, sőt, egyre jobban és jobban belezúgok a világba és a szereplőgárdába. Úgy gondolom, ez a rész jobban beszippantott, mint az előző (bár ez lehet azért is, mert megszoktam az írónő stílusát). Szinte mindent csak dicsérni tudok, különösen a világot, amit Samantha Shannon kreált, mert az komplex, alaposan kidolgozott és reális (tele látókkal). Imádtam felfedezni, és jobban elmerülni benne.
Könyv adatai
Eredeti cím: The Mime Order (2015)
Kiadó: Athenaeum (2015)
Oldalszám: 560
A Csontszüret sorozat szimbólumait kell kitalálnotok minden állomáson a kiemelt betűk segítségével. Természetesen képeket és egy kis körülírást is kaptok. A megoldásokat a rafflecopter doboz megfelelő sorába írjátok. A játékhoz tartozik még a kiadó facebook oldalának tetszikelése, és már csak a szerencsére kell várni! A kisorsolt nyertesnek 72 óra áll rendelkezésre válaszolni az értesítő levélre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz, ezt kérjük vegyétek figyelembe.
a Rafflecopter giveaway
09/03 Kelly & Lupi olvas
09/04 Deszy könyvajánlója
09/05 Always Love a Wild Book
09/06 Dreamworld
09/07 Zakkant olvas
Nem olyan rég olvastam a Csontszüretet, ami abszolút pozitív csalódás volt, így nagyon vártam, hogy a második részt is megkaparinthassam, és folytathassam Paige és a többiek történetét. Először picit elkerekedett a szemem a regény hosszúságától, nem tudtam elképzelni, az írónő miről fog ilyen hosszan írni (és még öt kötetet keresztül a jövőben), de szerencsére hamar elfeledkeztem a hosszáról, és egyszerűen belefeledkeztem ismételten a könyvbe. Bevallom, volt egy-két pont, ahol nem örvendeztem Paige miatt, de alapjába véve nagyszerű folytatása volt a Csontszüretnek.
Az első részben nem nagyon nyílt alkalma az írónőnek bemutatni a londoni látók árnyéktársadalmának felépítését és politikai struktúráját; ebben a kötetben viszont bőven pótolta ezt. Nagy élvezetet jelentett arról olvasni, milyen hierarchia szerint épül fel ez a társadalom, és milyen viszonyban áll ez a világtalanokéval. Engem leginkább a Kádár-korszak két-háromszög társadalmi struktúrájára emlékeztetett szinte egy az egyben. Az is különös, ugyanakkor egészen mindennapinak is hatott, hogy két módon, egymással azért összefüggésben állva, rendeződnek társadalmi osztályokba a látók. Egyfelől van egy igazgatási jellegű, ahol az alkirály, mímeslordok és királynők uralkodnak, alattuk pedig beosztás szerint a különböző tagok. Ugyanakkor „faji” alapú tagozódás is megfigyelhető, hiszen a látok első három rendje például alacsonyabb rendűnek számít, mint a többi rend; a hályogosok pedig abszolút le vannak nézve. Amúgy bennem felmerült a látók identitástudata is – mármint mennyire tekintik magukat Scion polgárainak. Ha úgy igazán belegondolok, folyton csak arról olvashatunk, hogy a látók milyen rendjébe tartoznak. Csak dicsérni tudom az írónő zsenialitását, amivel megteremtette ezt a világot, hogy a semmiből egy ennyire kiépített, átgondolt társadalmat tudott kreálni.
Be kell vallanom, ez a világ sokkal közelebb állt hozzám, mint a rephaiták uralta Oxford. Nem tudom, az előző kötetben az ő létük volt az egyik fő bajom, és emiatt annyira élvezetes volt A Mímes Rend első része. Persze most már nem bánom, hogy léteznek, mert ők szolgáltatják az egyik fő cselekményszálat, de nélkülük is nagyon jól ellenne ez a sorozat. Mármint, gondoljunk csak bele, mennyi lehetősége van az írónőnek konfliktust generálni ebben a világban.
Témázásnál tartva, ismét előkerült egy olyan emberi tulajdonság, amivel nap mint nap is találkozhatunk: a racionalizálás. Annyira szeretem, amikor ez bekerül a regényekbe – különösen a paranormálisakba. Mert most őszintén belegondolva, ha látnék egy vámpírt, vagy bármi más idegen lényt, ami egyértelműen nem ember, lehet, hogy én is azon gondolkodnék, megőrültem-e, vagy próbálnék rá valami magyarázatot adni, ami nem az, hogy valóban ott egy nem emberi lény. Elég sok könyvben hajlamosak ezt az emberi tulajdonságot az írók elfelejteni, így imádtam, hogy ebben a sorozatban nincs így.
A történet lassan indult be. Mármint kb. a 185. oldal után jött egy nagyobb csavar, és onnantól kezdett el pörögni a cselekmény. Persze engem nem zavart ez a lassú folyású első rész sem, mivel az írónő ott is sikeresen lekötötte a figyelmemet. Viszont miután beindultak az események, ajaj! Volt itt minden, amire csak egy olvasó vágyhat: izgalmas fordulatok, akciódús jelenetek, stb. És természetesen a könyv befejezése után az az üres érzés, amit akkor érzel, mikor nem olvashatod a folytatást még egy bizonytalan ideig. Még nincs is a harmadik résznek címe külföldön! Hogy fogom ezt kibírni?
Karakterek tekintetében szintén csak pozitívan tudok nyilatkozni. Az új szereplők is alaposan átgondoltak és kidolgozottak, a régi szereplők pedig további mélységet és komplexitást kaptak a karakterükhöz. Például nekem óriási örömöt jelentett, hogy Jaxont jobban megismerhettem. Tudom, az első részben egy bunkó volt kb., de egyféle ambivalenciát érzek a személyiségét illetőleg, úgyhogy reménykedtem is, hogy többet megtudhatok róla.
Paige sokat fejlődött ebben a kötetben; ha az előzőhöz hasonlítanám, szinte rá se lehetne ismerni. Erősebb, önállóbb karakterré vált. Tetszett, hogy mennyire igyekezett már a könyv elejétől kezdve a közjóért tenni – naivnak, de bátornak is éreztem. Viszont ne tudjátok meg, hányszor felhúzott némelyik döntésével! Mondanám, hogy ez emberibbé tette őt, de argh… mikor a saját helyzetét figyelmen kívül hagyva hozott döntéseket, nem jól toleráltam. Mintha direkt keresztbe akarna tenni magának, vagy nem tudom. Ezeket persze hamar megbocsátottam neki, mert kedvelem a karakterét.
Még mindig imádom ezt a sorozatot, sőt, egyre jobban és jobban belezúgok a világba és a szereplőgárdába. Úgy gondolom, ez a rész jobban beszippantott, mint az előző (bár ez lehet azért is, mert megszoktam az írónő stílusát). Szinte mindent csak dicsérni tudok, különösen a világot, amit Samantha Shannon kreált, mert az komplex, alaposan kidolgozott és reális (tele látókkal). Imádtam felfedezni, és jobban elmerülni benne.
Könyv adatai
Eredeti cím: The Mime Order (2015)
Kiadó: Athenaeum (2015)
Oldalszám: 560
Nyereményjáték
A Csontszüret sorozat szimbólumait kell kitalálnotok minden állomáson a kiemelt betűk segítségével. Természetesen képeket és egy kis körülírást is kaptok. A megoldásokat a rafflecopter doboz megfelelő sorába írjátok. A játékhoz tartozik még a kiadó facebook oldalának tetszikelése, és már csak a szerencsére kell várni! A kisorsolt nyertesnek 72 óra áll rendelkezésre válaszolni az értesítő levélre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz, ezt kérjük vegyétek figyelembe.
Kulcsfontosságú szimbólum, az első rész borítóján is szerepel.
a Rafflecopter giveaway
További állomások
09/03 Kelly & Lupi olvas
09/04 Deszy könyvajánlója
09/05 Always Love a Wild Book
09/06 Dreamworld
09/07 Zakkant olvas
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése