Kicsit megcsúsztam a hétvégi olvasónaplóval, de egész hétvégén alig voltam itthon.
Viszont mindenképp szerettem volna írni, főleg, mert augusztusban még nem is készítettem, holott elég sokat olvastam.
Ez a hét igencsak eseménydúsra sikeredett, különösen ez az utolsó három nap. Pénteken találkoztam Ryanitoval (TM), ami nagyon jó volt, mert már régen találkoztunk - ráadásul könyvek voltak nála, ami mindig egy bónusz pont. Egyrészt megkaptam a nyereménykönyvemet, a puhakötéses Tövisek hercegét, másrészt két könyvet is kölcsönkaptam: Mira Grant: Parasite-t és George R. R. Martin: Trónok harcát. Igen, eljött az idő, hogy ismét megpróbálkozzam vele, bár nem tudom, mennyire fog tetszeni. Viszont elég kötelező darabnak tűnik, úgyhogy adok neki még egy esélyt.
Ezen kívül a kötelező könyvesboltos látogatást is megejtettük - megvolt a kötelező kedvenc könyvek simogatása, illetve megszemléltem élőben a az újra kiadott Ne érints sorozatot. És képzeljétek, a Libri sikerlistájának első helyét a Titkos kert színező áll - nem gondoltam volna.
A hétvégén egy általam régebb óta ismert együttes új albumát is beszereztem, és most non-stop azt hallgatom. Red: Of Beauty and Rage. Az előző albumukat valamiért nem tudtam annyira megszeretni, de ez most telitalálat. Eddig három kedvenc dalom van róla: A Darkest Part, a Fight to Forget és a Falling Sky. Csak ajánlani tudom őket.
Az elmúlt héten három könyvet fejeztem be:
Még hétfőn fejeztem be Maggie Stiefvater: The Dream Thieves - Az álomrablók könyvét, amit egyszerűen imádtam az elejétől a végéig. És nagyon-nagyon shipelem továbbra is Adamet és Ronant. Lesz, ami lesz. :)
Ezt követően nekiálltam úgy igazán Anthony Ryan: A várúr könyvének, és napközben ezt olvastam. Szombaton pedig ki is került a bejegyzésem a könyvről.
Emellett megszállt az ihlet, és mivel nem nagyon tudtam aludni éjszakánként, nekiálltam hangoskönyvet hallgatni, történetesen a Divide & Conquert, és fuuh. The Feeels! Amúgy imádtam a felolvasót, nagyon odatette magát.
A Tervek
Tegnap ismét elindult a nagy verseny Ryanitoval, ahol ezúttal én választhattam kategóriát. Ennek eredményeként megjelenési év szerint olvasunk - 2011-től kezdve minden évből egy regényt.
2011
Be kell vallanom töredelmesen, ezt a könyvet azért választottam, mert a versenyünk remek alkalmat kínál arra, hogy gyorsan befejezzem. Sajnos annyira nem érdekel a legfiatalabb fiú története, csak szeretném befejezni a sorozatot. Bocsánat a rajongóktól!
2012
Íme egy kis újraolvasás. Először akkor olvastam a Cindert, mikor betegen itthon voltam, és bevallom, már nem minden részletére emlékszem. Úgyhogy jó lesz újraolvasni, sőt folytatni a sorozatot szeptemberben.
2013
Ennyi engedményt kaptam, hogy olvashatom a Csontszüretet, mert úgysem fog tetszeni. A verseny kezdeténél a 63. oldal környékén jártam, azóta a 118-ra jutottam. De remélhetőleg ma egy nagyobb darabot el tudok belőle olvasni. Nem tudom, nekem tetszik, csak nem tudom megjegyezni a vérhitves nevét (stílusosan A.). És végre tudom, miért ez a könyv címe!
2014
Újabb sorozatzáró kötet. Az a gond, hogy az előző rész annyira nem nyerte el a tetszésemet, így kicsit félek nekiállni a befejező könyvnek. De bízom benne, hogy minden jól alakul, én pedig pozitív élményként könyvelhetem el a sorozatot. (1-3. rész úgyis az volt.)
2015
Sharon Cameron könyvét azért választottam, mert az új Goodreadses olvasókörömben ezt választották meg a hónap olvasmányának. Eddig nem volt listán, de egész jól hangzik a leírás alapján, úgyhogy kíváncsi vagyok rá.
Ők lennének a kiválasztottak! Valahogy érzem, hogy most nem győzök - pláne ilyen hosszú regényekkel -, de azért remélem, sikerül mindegyiket elolvasnom. :)
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése