"Időnként elgondolkodtam, vajon ugyanaz a Ruby vagyok-e még, aki voltam. A táborban a barakkunkon kívül nem volt nevem. Szám voltam: 3285. Fájl egy szerveren vagy egy fegyverszürke fém iratszekrényben."
Sorozat: Sötét elmék #2
Ruby sosem akarta birtokolni azon képességeit, amelyek majdnem az életébe kerültek. Most azonban meg kell szoknia őket. A többiek a Gyerekek Ligájában csak „Vezérnek" hívják Rubyt, pedig ő pontosan tudja, hogy micsoda: egy szörnyeteg. Amikor Rubyra bíznak egy érzékeny titkot, bele kell vágnia élete legveszélyesebb küldetésébe: el kell hagynia a Gyerekek Ligáját. Kegyetlen információk keringenek arról a veszélyes betegségről, ami a fertőzött amerikai kisgyerekek nagy részét megölte, a többieket pedig kirekesztett lényekké változtatta, és úgy tűnik, ezen információk kiirthatatlanok. Az igazság azonban egyetlenegy helyen lelhető fel: Liam Stewartnál. Ahogyan Ruby átutazik az országon, kutatva Liam és a katasztrófa után, ami tönkretette az életét és egész Amerikát, szíve és esze két irányba húzza – szíve a régi barátok és a család felé, esze pedig a Liga felé, aminek ígéretet tett. Egy biztos: Ruby mindent meg fog tenni azért, hogy megvédje szeretteit. De mi van akkor, ha a háború megnyerése önmaga elvesztését jelenti?
A Maxim Kiadó jóvoltából tovább követhetjük Ruby és a többiek kalandjait a Sötét elmék folytatásában, a Sötét játszmákban. Merre tovább a képességekkel? Erre keresi a választ a Blogturné Klub hat bloggere dec. 11-e és 21-e között.
Ha pedig ügyesen kalandoztok a szereplőkkel, a könyv három példányának egyike is a Tiétek lehet!
Alexandra Brackent akkor fedeztem fel, mikor megjelent angolul a The Darkest Minds. Szinte azonnal beszereztem az ebook verzióját a könyvnek, bár végül csak egy részét olvastam el. Viszont már akkor tetszett az egész világrend, amit kialakított, így mikor meghallottam, hogy megjelenik magyarul is (millió köszönet a kiadónak sokadszorra is), azonnal felkerült a „most-akarom” listámra. Természetesen óriási élmény volt, nagyon megkedveltem, bár az még csak simán tetszett (igen, vannak szintek, ne is kérdezzétek).
Viszont kissé tartottam a folytatástól. Igen vegyes értékeléseket olvastam róla Goodreadsen, úgyhogy egyből felrémlett bennem a második részes mumus. Ez szerencsére az első mondat után elmúlt, és már ott kijelentettem, hogy ez a könyv nagyszerű lesz!
Igazam volt?
Abszolút! Az idei év egyik legjobb folytatását olvastam – sőt, az a ritka eset következett be, ahol még jobban szerettem a második részt az elsőnél. Annyira extázis-élményem van, amit igyekszek kihasználni.
De kezdjünk is bele. Miért is realizáltam már az első oldalon, hogy nincs miért aggódnom? Az írásmód miatt. Az írónő stílusa annyira magával ragadott már a legelején, hogy elfelejtettem minden aggodalmamat. Már nem emlékeztem, hogy milyen is az írónő stílusa (egy éve olvastam az előző kötetet, úgyhogy nincs nagyon bűntudatom), így ismét az újdonsági hatás érvényesült, és újfent beleszerethettem a stílusába, a lírai megfogalmazásába. Ez kellett is, mert rengeteg érzelmet közvetít a regényben.
És ez enyhe kifejezés. Nem azt mondom, hogy végig érzelmes a könyv, hiszen olyan időben élnek a főszereplők, ahol a érzelmesség és a naivitás halálos, de amikor elérik azt a pontot, amikor már nem tudják visszafogni magukat – azok a jelenetek darabokra törték a szívemet, akárhányszor is futottam beléjük.
Az írónő által kreált világ még mindig elborzaszt és lenyűgöz egyszerre. A jellege miatt érzem az előbbit, mert szörnyű, hogy a gyerekek ilyen szörnyű életkörülmények közepette kénytelenek élni, ahol már egy idő után az is kétséges, élni vagy meghalni lenne a jobb. Kirázott a hideg a sok kegyetlenség olvasása után, pedig ez a rész már fókuszál a pozitívumokra is, és próbálja bemutatni a világ azon részét, amely nem úgy bánik a gyerekekkel, mintha szörnyeteg lennének. Az első rész azonban nemcsak a szereplők bizalmát tette tönkre, de nekem is nehezemre esett elhinni, hogy bármi jó történhet ebben a világban. És részben ezért is nyűgözött le, mert annyira kiválóan prezentálta az írónő a hátteret, hogy teljesen beleéltem magam.
A történet ugyancsak meglepetést okozott. Nem számítottam arra, hogy egy akciódús regényt olvashatok, így kellemes csalódás volt, mikor már a kezdetektől kezdve pörgött a cselekmény. Igazából végigizgultam a könyvet, mert sosem tudtam, mikor vannak a szereplők biztonságban. Végig azon drukkoltam, hogy ne történjen semmi tragédia, csak maradjon meg mindenki épen és egészségesen, legyen meg a boldog befejezésük legalább egy kis időre. Arról nem szól most a fáma, mennyire vált be a kérlelésem, az viszont tény, hogy jó pár alkalommal kihagyott egyet-egyet a szívem, mert már megint veszélybe kerültek a kedvenceim.
A szereplőket egyszerűen imádtam! Mindannyian kidolgozottak és életszerűek lettek, így könnyebben azonosultam velük. Igen, még Vidát is megkedveltem valamennyire. Ami engem meglepett, hogy Rubyt mennyire megszerettem ebben a részben. Az elsőben is kedveltem, de ebben a kötetben óriási karakterfejlődésen megy keresztül, ami kiemelte a szereplők közül. Leginkább az tetszett benne, hogy amennyi szörnyűséget kellett megélnie, még mindig képes pozitív érzelmekre (ami sebezhetővé teszik). Legszívesebben addig ölelgetném őket, míg egy kicsit jobbá tehetném számukra a helyzetet.
Mondhatjuk úgy is, hogy ez a regény, illetve az egész sorozat érzelmileg közel áll hozzám. Az első részt is szerettem, de a Sötét játszmák teljesítette ki számomra ezt az érzést. Úgy gondolom, hogy kiváló olvasási élményt nyújtott ez a kötet, és minden egyes alkalommal, mikor nekiálltam olvasni, azonnal elmerültem a könyvben. Csak ajánlani tudom azoknak, akik szeretnének egy kiváló disztópiát olvasni, ahol minden egyben van.
Könyv adatai
Eredeti cím: Never Fade (2013)
Kiadó: Maxim (2015)
Oldalszám: 478
Extra
Az alábbi linkre kattintva A Sötét játszmákhoz készült playlistet hallgathatjátok meg. Nekem nagyon tetszett, főleg a bejegyzés megírása közben hallgattam, és annyira hangulatot teremtett, és felidézte a könyvet is.
Nyereményjáték
Kedvenc főszereplőink visszatérnek!
Ezúttal a játék nagy egyszerű lesz: arra vagyunk kíváncsiak, mennyire emlékeztek, mit is mondtak a szereplők az első részben.
Minden állomáson találtok egy idézetet valamelyik szereplőtől. A feladatotok csupán annyi, hogy beírjátok a Rafflecopter doboz megfelelő sorába, kitől is származik az idézet.
Ha ügyesek vagytok, tiétek lehet a könyv három példányának egyike!
Figyelem! A kiadó csak magyarországi címre postáz. A nyerteseket e-mailben is értesítjük, ha az értesítéstől számított 72 órán belül nem jelentkezik valamelyik nyertes, újat sorsolunk!
A mai idézet az egyik kedvenc karakteremtől származik:
“Szóval ne beszélj arról, hogy kijuttatsz innen, mert nem megyek el; csak akkor, ha te is a csomag része vagy.”
További állomások
12/11 CBooks
12/13 Könyvszeretet
12/15 MFKata Gondolatai
12/17 Letehetetlen
12/20 Deszy könyvajánlója
12/21 Always Love a Wild Book
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése