"Talán jobb is, hogy a világ nem tanul, és a jó meg a rossz emlékek, a sikerek meg a kudarcok generációkkal együtt sírba szállnak. Talán ez a kulturális amnézia kíméli meg az emberiséget. Talán ha mindenre világosan emlékeznénk, a remény halna meg helyettünk."
Sorozat: Hollófiúk #3
Megrendelés
Az álom veszélyes műfaj, ám az ébredés talán még veszélyesebb.
Blue Sargentnek szerencséje volt. Életében először olyan barátokra lelt, akikben megbízhat, akik nem vetik ki maguk közül. A hollófiúk befogadták őt, és jóban-rosszban kitartanak mellette.
A szerencsével azonban van egy óriási baj, tudniillik forgandó.
A barátaid elárulhatnak.
Anyukád eltűnhet.
A látomásaid megtéveszthetnek.
A magabiztosságod meginoghat.
A Könyvmolyképző kiadó jóvoltából tovább folytatódik Maggie Stiefvater A Hollófiúk sorozata. Ennek örömére a Blogturné Klub négy bloggere meghív benneteket, hogy egy blogturné keretein belül, együtt fedezzük fel, hol is rejtőzik Glendower. Csak egy fontos szabály van: ne ébresszétek fel a harmadik alvót!
Imádok fangirl lenni. Viszont elég ritkán történik meg, hogy egy könyv eredményezi ezt az érzelmet (igen, a fangirl érzés hosszútávú addikciót jelent nálam). A Hollófiúk viszont pontosan ezt az érzést váltotta ki belőlem. Különösen egy páros, aki nem csak nálam, hanem a fandom körein belül is igen nagy népszerűségnek örvend. Mindenesetre majdnem egymás után elolvastam az első két részt, mikor pedig lehetőségem nyílt arra, hogy a harmadik rész turnéján részt vegyek, azonnal igent mondtam. Sőt, amint megkaptam a regényt, azonnal nekiálltam.
Ennek csak az az egy hátránya adódott, hogy most március végéig várnom kell az utolsó rész angol megjelenéséig, és tele vagyok érzelmekkel!
Azért nem lehetek teljesen elfogult, olvasás közben észrevettem, hogy ez a rész egy kicsit lassabb, átvezetőbb jellegű, mint a másik két kötet. Természetesen ez egyáltalán nem zavart, mert a karakterekkel viszont rengeteget foglalkozott az írónő. De erre még visszatérek.
A Hollófiúk mágikus világa ebben a kötetben is tovább bővült. Az írónő az előző kötetekben rengeteg kérdést vetett fel bennem, és ezek egy részét most ki is fejtette. Például többet megtudhattam arról, miként működik Ronan képessége, hogyan lehetne megoldani a családja problémáját. Emellett még mindig jelen van a király és a három álmodó rejtélye is. Bevallom, engem elsősorban Ronan álomvilága érdekelt, mert az annyira különleges, és rengeteg potenciál van benne. A király rejtélye lehet azért nem izgatott annyira, mert már harmadik kötet óta nem tudtunk meg róla konkrétumokat, és inkább érzem egy mesének, mint valóságnak.
Az írónő tehetségét továbbra sem lehet kétségbe vonni. Gyönyörű leírásokkal, hangulatos jelenetekkel teszi még varázslatosabbá a regényt. Emiatt pedig különösen imádom olvasni. Bár tény, hogy a finom, alig észrevehető kapcsolatábrázolásaival megöl! Nekem szükségem van több infóra! Rendben, nem lázadok, csak imádom.
A történet ebben a kötetben nem annyira észrevehető. Rengeteg karakterfejlődést, karaktertörténetet kaptam, de a fő történetszál, a sorozat eseményszála nem igazán mozdult előre ebben a könyvben. Ez alól szokás szerint a befejezés a kivétel, amely igen kemény felvezetést ad a befejező résznek. (Emiatt egyébként azt mondanám, hogy aki csak egy akciódús könyvet szeretne olvasni, nem biztos, hogy ennél a sorozatnál találja meg azt, amire vágyik). Nagyon érdekes viszont, hogy ennek ellenére végig lekötötte a figyelmemet. Csak akkor tűnt fel a történet bizonyos mértékű hiánya, mikor befejeztem, és összegeztem magamban, mi is zajlott ebben a szépségben.
Hogy választ adjak erre a kérdésre: karakterfejlesztés és bővítés. Az előző kötetben Ronan volt előtérben, most visszatértünk Gansey és Blue párosához. Nagyon hiányzott Ronan szemszöge, de talán ez azt is jelentheti, hogy az utolsó kötetben ismét több szerephez jut. Az írónő ebben a könyvben is tovább fejlesztette a karaktereit. Minden könyv végén azt hiszem, hogy igen, most már ismerem őket, de nem! Mindig megtudok róluk valami újat, ami tovább árnyékolja a személyiségüket, és néha bizony formálja a véleményemet is. Például az előző részben sikerült jobban megkedvelnem Ganseyt és Bluet, de amit ebben a könyvben produkáltak… nem tudom, ismét visszatértünk az eredeti állapotba. Remélem, az utolsó részben sikerül megszeretnem ismételten. Gansey-nél ebben a részben annyira jelentéktelennek tűnt, annyira nem csinált semmit, ami igazán előrevinné. Mintha vele nem is történne semmi, csak a semmiért főszereplő lenne. Blueval sok minden történt viszont, és emiatt megértem egy pontig, miért viselkedett néha totál kiállhatatlanul. Könyv 2/3-nál azonban átlépte a megértés határát, és már nem tudtam úgy együtt érezni vele, mint korábban.
Most, hogy őket letudtuk, térjünk át a két kicsi bogyómra, Adamre és Ronanre. Annyira imádom ezt a két fiút! Úgy érzem, teljesen elrabolták a rivaldafényt a többiektől. De ők érdekesek, tele problémával és szeretethiánnyal. Hogy tudnám nem szeretni őket. Tény, Ronan egy bunkó szebb napjain (rosszabb napjait inkább nem részletezném). Mikor azonban leül Adam mellé a lépcsőn, hogy a jelenlétével vigasztalja őt, akkor Adam és én is rájövünk, hogy ebben a fiúban sokkal több van, mint amit mutat magából.
Adam pedig Adam. Rengeteget komolyodott a részek alatt, de még mindig komoly belső harcot kell vívnia. Szeretem azért, amiért nem adja fel, amiért küzd, és általa reményt ad. Már írtam, hogy ő a kedvenc karakterem. Gondolkodtam rajta, hogy leírom, miért is van így, de rájöttem, ez nem lehetséges. Mikor megpróbálom megfogalmazni, mindig kimarad valami, amitől nem lesz teljes az érvelésem. A küzdeni akarását viszont mindenképp szeretném kiemelni. Amin ez a fiú keresztülment, az az elszántság, amivel az élethez áll, lenyűgöző. Ő mindennap azért küzd, hogy megvalósíthassa az álmát, ami az átlagember számára szinte lehetetlen lenne. Lehet, ez arrogánsnak tűnik néha, de ez az elköteleződéséből adódik, nem pedig valami felsőbbrendűségi érzésből.
Rendben, itt befejezem az Adamről való ömlengést, mielőtt túl sok lesz belőle. Vagy legalább is, nagyjából, mert még írok a könyvbeli kapcsolatokról.
A baráti témát imádom még mindig. Mondjuk engem meglepett Adam és Gansey kapcsolatának alakulása. Úgy hittem, ők elrendeztek mindent, erre most olyan mértékű távolságtartást figyeltem meg köztük, amit nem értettem. Meg úgy igazából Adam elszigetelődése a többiektől! Majd megszakadt a szívem, mikor arról olvastam, mennyire magányosnak érzi magát. Pedig nem kellett volna kicsi bogyómnak!
Romantika szempontjából két párosunk van, és az egyiket milliószor jobban kedvelem, mint a másikat. Blue és Gansey kapcsolata aranyos (bár nem tudom, mi volt az, amit ebben a részben csináltak), de csak egy olyan jelenetet tudnék mondani, ami elhitette velem, hogy ez egy jó páros. Kicsit furcsák, de végül biztosan nagyszerűek lesznek együtt.
És akkor ott van Ronan és az ő második titka, Adam. Ííí! (Higgyétek el, alapvetően ennyi kommentre futja tőlem, mikor ez a két fiú előkerül.) Imádom őket! Náluk nem annyira nyilvánvaló a romantikus szál, mint az előbb említett párnál, de az a rengeteg apróság, amit megfigyelhettem… elolvadtam, végem volt. Annyira nyilvánvaló, hogy Ronan bele van esve Adambe – és akkor bunkózik vele! Meg bírtam volna csapni őt, mert ne légy már ilyen! Viszont ha nem így viselkedne, akkor nem lenne igazán Ronanes, ráadásul akkor nem lenne ennyire érzelmileg kikészítő minden egyes jelenet, amelyben valamivel kedveskedik Adamnek. Elolvadok tőlük, és igen, ki fogok készülni, ha nem jönnek össze és élnek boldogan, amíg meg nem.
Mindent összevetve, imádtam ezt a regényt! A háttérvilág érdekes, a karakterek káprázatosak, én pedig totális fangirl módban várom az utolsó rész megjelenését. Mi lesz velem, míg nem jelenik meg? Úgy gondolom, ezt a sorozatot azoknak ajánlanám, akik szeretik a varázslatosan megírt, karakterközpontú könyveket.
Könyv adatai
Eredeti cím: Blue Lily, Lily Blue (2014)
Kiadó: Könyvmolyképző (2015)
Oldalszám: 400
Blue családja különleges jósképességgel rendelkezik, és gyakran a tarottkártyák vannak segítségükre. Az állomásokon egy-egy tarottkártya rövid leírását találjátok. Nincs más dolgotok, mint beírni a rafflecopter doboz megfelelő sorába, melyik kártyáról is olvastatok, hogy megnyerhessétek a három Blue Lily, Lily Blue - Kék liliom egyikét..
Figyelem! A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésre válaszolni a megküldött e-mailre. A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz!
A mai kártya:
A kreativitásod boldoggá tesz téged. A könnyedséged és vidámságod segít az emberekkel való kommunikációban.
a Rafflecopter giveaway
12/04 Always Love a Wild Book
12/06 Deszy Könyvajánlója
12/08 CBOlvas
12/10 Dreamworld
Sorozat: Hollófiúk #3
Megrendelés
Az álom veszélyes műfaj, ám az ébredés talán még veszélyesebb.
Blue Sargentnek szerencséje volt. Életében először olyan barátokra lelt, akikben megbízhat, akik nem vetik ki maguk közül. A hollófiúk befogadták őt, és jóban-rosszban kitartanak mellette.
A szerencsével azonban van egy óriási baj, tudniillik forgandó.
A barátaid elárulhatnak.
Anyukád eltűnhet.
A látomásaid megtéveszthetnek.
A magabiztosságod meginoghat.
A Könyvmolyképző kiadó jóvoltából tovább folytatódik Maggie Stiefvater A Hollófiúk sorozata. Ennek örömére a Blogturné Klub négy bloggere meghív benneteket, hogy egy blogturné keretein belül, együtt fedezzük fel, hol is rejtőzik Glendower. Csak egy fontos szabály van: ne ébresszétek fel a harmadik alvót!
Imádok fangirl lenni. Viszont elég ritkán történik meg, hogy egy könyv eredményezi ezt az érzelmet (igen, a fangirl érzés hosszútávú addikciót jelent nálam). A Hollófiúk viszont pontosan ezt az érzést váltotta ki belőlem. Különösen egy páros, aki nem csak nálam, hanem a fandom körein belül is igen nagy népszerűségnek örvend. Mindenesetre majdnem egymás után elolvastam az első két részt, mikor pedig lehetőségem nyílt arra, hogy a harmadik rész turnéján részt vegyek, azonnal igent mondtam. Sőt, amint megkaptam a regényt, azonnal nekiálltam.
Ennek csak az az egy hátránya adódott, hogy most március végéig várnom kell az utolsó rész angol megjelenéséig, és tele vagyok érzelmekkel!
Azért nem lehetek teljesen elfogult, olvasás közben észrevettem, hogy ez a rész egy kicsit lassabb, átvezetőbb jellegű, mint a másik két kötet. Természetesen ez egyáltalán nem zavart, mert a karakterekkel viszont rengeteget foglalkozott az írónő. De erre még visszatérek.
A Hollófiúk mágikus világa ebben a kötetben is tovább bővült. Az írónő az előző kötetekben rengeteg kérdést vetett fel bennem, és ezek egy részét most ki is fejtette. Például többet megtudhattam arról, miként működik Ronan képessége, hogyan lehetne megoldani a családja problémáját. Emellett még mindig jelen van a király és a három álmodó rejtélye is. Bevallom, engem elsősorban Ronan álomvilága érdekelt, mert az annyira különleges, és rengeteg potenciál van benne. A király rejtélye lehet azért nem izgatott annyira, mert már harmadik kötet óta nem tudtunk meg róla konkrétumokat, és inkább érzem egy mesének, mint valóságnak.
Az írónő tehetségét továbbra sem lehet kétségbe vonni. Gyönyörű leírásokkal, hangulatos jelenetekkel teszi még varázslatosabbá a regényt. Emiatt pedig különösen imádom olvasni. Bár tény, hogy a finom, alig észrevehető kapcsolatábrázolásaival megöl! Nekem szükségem van több infóra! Rendben, nem lázadok, csak imádom.
A történet ebben a kötetben nem annyira észrevehető. Rengeteg karakterfejlődést, karaktertörténetet kaptam, de a fő történetszál, a sorozat eseményszála nem igazán mozdult előre ebben a könyvben. Ez alól szokás szerint a befejezés a kivétel, amely igen kemény felvezetést ad a befejező résznek. (Emiatt egyébként azt mondanám, hogy aki csak egy akciódús könyvet szeretne olvasni, nem biztos, hogy ennél a sorozatnál találja meg azt, amire vágyik). Nagyon érdekes viszont, hogy ennek ellenére végig lekötötte a figyelmemet. Csak akkor tűnt fel a történet bizonyos mértékű hiánya, mikor befejeztem, és összegeztem magamban, mi is zajlott ebben a szépségben.
Hogy választ adjak erre a kérdésre: karakterfejlesztés és bővítés. Az előző kötetben Ronan volt előtérben, most visszatértünk Gansey és Blue párosához. Nagyon hiányzott Ronan szemszöge, de talán ez azt is jelentheti, hogy az utolsó kötetben ismét több szerephez jut. Az írónő ebben a könyvben is tovább fejlesztette a karaktereit. Minden könyv végén azt hiszem, hogy igen, most már ismerem őket, de nem! Mindig megtudok róluk valami újat, ami tovább árnyékolja a személyiségüket, és néha bizony formálja a véleményemet is. Például az előző részben sikerült jobban megkedvelnem Ganseyt és Bluet, de amit ebben a könyvben produkáltak… nem tudom, ismét visszatértünk az eredeti állapotba. Remélem, az utolsó részben sikerül megszeretnem ismételten. Gansey-nél ebben a részben annyira jelentéktelennek tűnt, annyira nem csinált semmit, ami igazán előrevinné. Mintha vele nem is történne semmi, csak a semmiért főszereplő lenne. Blueval sok minden történt viszont, és emiatt megértem egy pontig, miért viselkedett néha totál kiállhatatlanul. Könyv 2/3-nál azonban átlépte a megértés határát, és már nem tudtam úgy együtt érezni vele, mint korábban.
Most, hogy őket letudtuk, térjünk át a két kicsi bogyómra, Adamre és Ronanre. Annyira imádom ezt a két fiút! Úgy érzem, teljesen elrabolták a rivaldafényt a többiektől. De ők érdekesek, tele problémával és szeretethiánnyal. Hogy tudnám nem szeretni őket. Tény, Ronan egy bunkó szebb napjain (rosszabb napjait inkább nem részletezném). Mikor azonban leül Adam mellé a lépcsőn, hogy a jelenlétével vigasztalja őt, akkor Adam és én is rájövünk, hogy ebben a fiúban sokkal több van, mint amit mutat magából.
Adam pedig Adam. Rengeteget komolyodott a részek alatt, de még mindig komoly belső harcot kell vívnia. Szeretem azért, amiért nem adja fel, amiért küzd, és általa reményt ad. Már írtam, hogy ő a kedvenc karakterem. Gondolkodtam rajta, hogy leírom, miért is van így, de rájöttem, ez nem lehetséges. Mikor megpróbálom megfogalmazni, mindig kimarad valami, amitől nem lesz teljes az érvelésem. A küzdeni akarását viszont mindenképp szeretném kiemelni. Amin ez a fiú keresztülment, az az elszántság, amivel az élethez áll, lenyűgöző. Ő mindennap azért küzd, hogy megvalósíthassa az álmát, ami az átlagember számára szinte lehetetlen lenne. Lehet, ez arrogánsnak tűnik néha, de ez az elköteleződéséből adódik, nem pedig valami felsőbbrendűségi érzésből.
Rendben, itt befejezem az Adamről való ömlengést, mielőtt túl sok lesz belőle. Vagy legalább is, nagyjából, mert még írok a könyvbeli kapcsolatokról.
A baráti témát imádom még mindig. Mondjuk engem meglepett Adam és Gansey kapcsolatának alakulása. Úgy hittem, ők elrendeztek mindent, erre most olyan mértékű távolságtartást figyeltem meg köztük, amit nem értettem. Meg úgy igazából Adam elszigetelődése a többiektől! Majd megszakadt a szívem, mikor arról olvastam, mennyire magányosnak érzi magát. Pedig nem kellett volna kicsi bogyómnak!
Romantika szempontjából két párosunk van, és az egyiket milliószor jobban kedvelem, mint a másikat. Blue és Gansey kapcsolata aranyos (bár nem tudom, mi volt az, amit ebben a részben csináltak), de csak egy olyan jelenetet tudnék mondani, ami elhitette velem, hogy ez egy jó páros. Kicsit furcsák, de végül biztosan nagyszerűek lesznek együtt.
És akkor ott van Ronan és az ő második titka, Adam. Ííí! (Higgyétek el, alapvetően ennyi kommentre futja tőlem, mikor ez a két fiú előkerül.) Imádom őket! Náluk nem annyira nyilvánvaló a romantikus szál, mint az előbb említett párnál, de az a rengeteg apróság, amit megfigyelhettem… elolvadtam, végem volt. Annyira nyilvánvaló, hogy Ronan bele van esve Adambe – és akkor bunkózik vele! Meg bírtam volna csapni őt, mert ne légy már ilyen! Viszont ha nem így viselkedne, akkor nem lenne igazán Ronanes, ráadásul akkor nem lenne ennyire érzelmileg kikészítő minden egyes jelenet, amelyben valamivel kedveskedik Adamnek. Elolvadok tőlük, és igen, ki fogok készülni, ha nem jönnek össze és élnek boldogan, amíg meg nem.
Mindent összevetve, imádtam ezt a regényt! A háttérvilág érdekes, a karakterek káprázatosak, én pedig totális fangirl módban várom az utolsó rész megjelenését. Mi lesz velem, míg nem jelenik meg? Úgy gondolom, ezt a sorozatot azoknak ajánlanám, akik szeretik a varázslatosan megírt, karakterközpontú könyveket.
Könyv adatai
Eredeti cím: Blue Lily, Lily Blue (2014)
Kiadó: Könyvmolyképző (2015)
Oldalszám: 400
Extra - A sorozat inspirálta dalok
Nyereményjáték
Blue családja különleges jósképességgel rendelkezik, és gyakran a tarottkártyák vannak segítségükre. Az állomásokon egy-egy tarottkártya rövid leírását találjátok. Nincs más dolgotok, mint beírni a rafflecopter doboz megfelelő sorába, melyik kártyáról is olvastatok, hogy megnyerhessétek a három Blue Lily, Lily Blue - Kék liliom egyikét..
Figyelem! A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésre válaszolni a megküldött e-mailre. A kiadó kizárólag magyarországi címre postáz!
A mai kártya:
A kreativitásod boldoggá tesz téged. A könnyedséged és vidámságod segít az emberekkel való kommunikációban.
a Rafflecopter giveaway
További állomások
12/04 Always Love a Wild Book
12/06 Deszy Könyvajánlója
12/08 CBOlvas
12/10 Dreamworld
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése