2018. július 2., hétfő

Majtényi György: Egy forint a krumplis lángos

Közelmúltunk történelmét, sőt a jelenünket sem lehet megérteni, ha nem ismerjük a Kádár nevével fémjelzett évtizedeket.
Kádár János harminckét éven át állt az ország élén. Ilyen hosszú ideig csak kevés történelmi személyiség határozhatta meg Magyarország sorsát a modern korban. Kádár alakja talán ezért is foglalkoztatja mind a mai napig a közvéleményt, és ezért tartozhat a legnépszerűbb múlt századi magyar politikusok közé. Vannak, akik rajongtak érte, ám legalább ekkora azok tábora, akik véreskezű diktátornak, hazaárulónak tartják.

A kötetet köszönöm a Libri kiadónak!


„Jobb is volt akkor” – mondta papám, mikor elmeséltem neki, hogy egy Kádár-korszakkal foglalkozó könyvet olvastam. A miértre csak megvonta a vállát, s azt felelte: „Akkor lehetett építkezni”, illetve „A kenyér is háromhatvan [három forint hatvan fillér] volt.”

Az elmúlt években egyre gyakrabban hallani az ilyen és ehhez hasonló „bezzeg régen” kezdetű mondatokat, amelyeket gyakran utópisztikus világot sejtető gondolattal zár az illető. Majtényi György az Egy forint a krumplis lángos művében arra vállalkozott, hogy megvizsgálja, miként is nézett ki a Kádár-korszak társadalma, hogyan éltek az emberek abban a bő három tizedes időszakban, amelyet a párt főtitkára, Kádár János, után neveztek el.

Majtényi György a kötetet olvasmány(osabb) stílusban írta, ugyanakkor az olvasótól elvár egy alapfokú (már-már közepes szintű) tudást a vizsgált időszakkal kapcsolatban. Ez számomra nem okozott problémát, viszont azok számára, akik nem vagy régen tanultak erről a periódusról (és nem élték meg személyesen), nem biztos, hogy ismerősek lesznek az olyan témaspecifikus terminusok, mint például a második gazdaság.

A kötet nem csupán a Kádár-korszak társadalmi struktúráját és az egyes osztályok életmódját vizsgálta, hanem az adott csoportok életét befolyásoló tényezőket – a településszerkezet változását, a bürokratikus rendszer virágzását, a technológiai fejlődés hatását a hétköznapokra és a szocialista életszemléletre – is. Ezek mellett nem lehetett elkerülni a demográfia változásokat, a nők, a munkanélküliek (ami elméletben nem, csak a gyakorlatban létezett), a nyugdíjasok és a kisebbség helyzetét sem.

Személy szerint az MSZMP vezető szerepében lévők élményeiről is olvastam volna – egy fejezet, „Egy úr Pannóniából”, foglalkozott a magyar elit helyzetével, de az is elsősorban Gonda György életútját dolgozza fel, s nem általánosságban az elit hétköznapjait és párthoz való hozzáállását prezentálja. (Igaz ugyan, hogy ők a társadalom csak apró százalékát tették ki, de ők is a társadalom részesei voltak.)

A kötet egyik legnagyobb pozitívuma számomra abból fakadt, hogy Majtényi külön fejezeteket szánt annak is, hogy bemutassa, miként lehetett egyáltalán megvalósítani ezt a diktatúrát, amikor olyan események előzték meg, mint az 1956-os forradalom. Ezekben a fejezetekben nagyon érdekes és elgondolkodtató társadalmi jelenségekre világít rá.

Többször találkoztam azzal szakirodalmakban, hogy egy-egy képi vagy írott forrás csak hozzávetőlegesen kapcsolódik a feldolgozott témához (valójában dísznek volt ott), az itteni források azonban a szerves részeit képezték a mondanivalónak. A szerző a fent említett témákat ugyanis egyéni történetek / sorsok bemutatásával tette valóságosabbá az olvasó számára.

Egyetlen fejezet volt csupán, amit nem gondolnék indokoltnak – a „Kádár János azt üzente.” Az első titkár és a történészek, amely a történészek megosztottságát és a korszak bemutatásának különböző módszereit mutatja be. Ha a célközönség az átlag olvasó, annak ez a fejezet nem sokat jelent. Ha már megszületett ez a fejezet, jobban érdekelt volna a szerző másfél soros zárójeles megjegyzésnél bővebb nézőpontja a fejezetben bemutatott kategóriák szemszögéből. Még úgyis, hogy kikövetkeztethető volt.
(Én magam Romsics Ignác nézőpontját érzem legközelebb a sajátoméhoz.)

Összességében az Egy forint a krumplis lángos egy olvasóbarát, sok érdekességet tartalmazó, változatos forrásokat (szakirodalmaktól elkezdve a levelekig) felhasználó, elgondolkodtató mű a Kádár-korszak társadalmáról és mentalitásáról. A kötetet azoknak ajánlanám, akik szeretnék megérteni, miként működött az akkori társadalom (felettébb érdekes következtetéseket levonni belőle); szeretnék látni, hogy milyen volt valójában az az időszak, amelyre szülei/nagyszülei nosztalgiával emlékeznek vissza, vagy éppenséggel maguk is megélték a Kádár-korszakot, s szeretnék látni, milyen a teljes kép.


Könyv adatai
Eredeti cím: Egy forint a krumplis lángos (2018)
Kiadó: Libri (2018)
Oldalszám: 340

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése