Trianon – második Mohács. Így látta a korabeli magyar közvélemény az 1920. június 4-én aláírt magyar békeszerződést. E kötet korabeli naplókon, visszaemlékezéseken és más személyes jellegű, többségükben eddig kiadatlan történelmi forrásokon keresztül mutatja be az első világháború befejezését követő impériumváltások hatásait. A történelmi Magyarország legkülönbözőbb pontjairól arisztokraták és kisemberek, nők és férfiak, felnőttek és gyermekek, magyarok és más nemzetiségűek vallanak benyomásaikról, érzéseikről, valamint arról, hogy saját személyes sorsukban milyen változásokat hozott az 1918–1920 közötti időszak. Ugyanazt az eseménysort különböző szempontokból és eltérő élethelyzetekből szemlélve olvasóink előtt izgalmas kép rajzolódik ki a Monarchia felbomlását átélő társadalomról.
A kötetet köszönöm a Libri kiadónak!
1920. június 4-én írta alá Magyarország a Trianoni békeszerződést, amely azóta is a magyar emlékezet egyik gyásznapjának számít, s a mai napig intenzív érzelmeket képes kiváltani az emberekből. Ebből kifolyólag hiánypótló darabként jelent meg a Trianon arcai, ami egy primer forrásokat tartalmazó gyűjtemény, amely az 1918 októbere (Osztrák Magyar Monarchia felbomlása, az I. világháború utolsó napjai) és 1920-as évek vége közti időszakból mutat be naplórészleteket, leveleket, visszaemlékezéseket, sőt verseket is.
Előre le kell szögezni, hogyha valaki csak a békeszerződés aláírásának nemzeti visszhangjára kíváncsi, csak részben kapja meg, amit szeretne. Ez a kötet a „vég kezdetéhez” tér vissza, vagyis mikor a szomszédos országok – a későbbi Kisantant tagállamai – fegyveres erőkkel bevonultak azokra a területekre, amelyeket az Antant nekik ígért (1918 vége). Az itt élők élete már ekkor megváltozott, a Trianoni békeszerződés pedig végleg megpecsételte azt*.
A gyűjtemény összeállításába rengeteg munkát fektettek a szerkesztők – nem csupán a források felkutatása, hanem az azokban megnevezett személyek, helyszínek, történések megtalálása is. A szerkesztők mindent megtettek, hogy a prezentált forrásokat a legteljesebb mértékben megértse az olvasó. Ez a legtöbb esetben hasznos volt, ám néha kicsit feleslegesnek érződött némely magyarázat. Itt elsősorban olyan szómagyarázatokra gondolok, amelyek nem terminus technicusok (pl. zsúrol, smucig, kaució); de előfordult olyan eset is, mikor egy adott szó ugyanazzal a szóval lett definiálva (licitáció a licitálással). Ugyanakkor némely szakkifejezés (pl. rekvirálás) nem lett megmagyarázva.
A Trianon arcai legnagyobb erőssége a változatosan összeválogatott forrásai. A szerzők területileg (csonka Magyarország, kérdéses területek, elcsatolt területek), társadalmilag (arisztokrácia, középosztály) és nemzetiségileg is eltérők voltak. Nem csupán magyarok szemszögéből festik meg a szerkesztők ezt az időszakot, hanem az érme másik oldalát is az olvasó elé tárják, így olvashatunk a horvát és szerb lakosság öröméről. Kimondatlanul is komoly lecke ez arról, hogy minden csak nézőpont kérdése, így ami számunkra tragédia, másoknak a felszabadulás ünnepe.
Számomra ennek a gondolatnak a kihangsúlyozása mellett a hazaszeretet megjelenése hagyta a legmélyebb nyomot. Több magyar is bemutatta, mi mindent megtett azért, hogy a hazájában maradjon, hogy magyar maradjon. Mélyen megindító volt olvasni a ragaszkodásukról, a hazájukba vetett hitről, amelyet a vagonélet és a folyamatos társadalmi kényszer** jelentett.
A kötet célközönségét nem egyszerű meghatározni. A források teljes feldolgozásához szükséges egy alapfokú témaismeret, de teljes laikusként is érthetőek a források. Úgy gondolom, mindenki számára tartogat valamit, és most nem csak a történelemre gondolok.
Mindent összevetve ez egy nagyon fontos gyűjtemény, amely egy mindenki által sokat említett időszak hétköznapi embereinek reakcióját mutatja be - tragédia vagy szabadság, ebben a kötetben mindkét oldal hallathatja a hangját. A szerkesztők hitelesen bemutatták, hogyan teltek a mindennapok az ország szétszakadásának éveiben. Habár ez a kötet első ránézésre „csak” források gyűjteménye, valójában sokkal több annál: elgondolkodtatja az olvasót a hazaszeretetről és az összetartozásról.
Könyv adatai
Eredeti cím: Trianon arcai (2018)
Kiadó: Libri (2018)
Oldalszám: 468
* A bécsi döntések (1938, 1940) értelmében ugyan kapott vissza területeket Magyarország, de azok a II. világháborút lezáró békékben ismét elkerültek tőlünk.
** Az elcsatolt területeken azonnal megindult a megszálló országok kultúrájának bevezetése, a magyarság minden látható elemének eltűntetése (magyar nyelvű táblák eltűntetése, magyar nyelv oktatásának megszüntetése, stb.). Az itt élő magyarok, akik megpróbálták megőrizni a magyarságukat, többször is konfliktusba kerültek a rendfenntartó erőkkel.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése