2018. augusztus 12., vasárnap

John Scalzi: Fejvesztve

"Mire Duane Chapman meghalt a hilketapályán, már kétszer letépték a fejét."

Sorozat: Bezárt elmék #2

A hilketa egy pörgős, erőszakos sportág, amelyben a játékosok kardokkal és csatabárdokkal esnek egymásnak. A játék célja, hogy letépjük az ellenfél fejét, majd átjuttassuk a gólvonalon. Ezt hús-vér testben élő sportolókkal lehetetlen lenne megcsinálni. De ebben a csapatjátékban „szrípiók”, vagyis robotszerű, Haden-szindrómások által vezérelt testek csapnak össze egymással, úgyhogy mindent szabad. Senkinek nem esik bántódása, de a brutalitás valódi, és a közönség imádja.
Egészen addig, amíg az egyik játékos holtan nem esik össze a pályán.
Balesetről vagy gyilkosságról van szó? A hadenesek ügyeivel foglalkozó FBI-nyomozók, Chris Shane és Leslie Vann nekilátnak felderíteni az igazságot – és eközben eljutnak az egyre népszerűbb hilketa sötét oldalára is, ahol vagyonokat lehet nyerni és veszíteni, és ahol a játékosok és a tulajdonosok mindent megtesznek a győzelemért, mind a stadionokban, mind a pályán kívül.

A könyvet köszönöm az Agave könyveknek!


John Scalzi mindig is különleges helyet foglalt el a szívemben, mivel ő volt az, aki megmutatta, hogy lehet élvezetes űroperát írni (Az összeomló birodalom). Az ő könyvei voltak számomra a kapudrog a sci-fi világába. Így kíváncsian vártam, hogy egy krimibe ágyazott sci-fivel mihez kezd az író. Szerencsére Scalzi ezen a területen is hozta a szokásos formáját.

Először is kezdjük azzal a kérdéssel, hogy tényleg lehet-e olvasni ezt a kötetet az első rész nélkül? A válasz, igen, de szerintem nem érdemes kihagyni az első részt. Ez a kötet egy évvel a Bezárt elmék után játszódik, és egy teljes másik üggyel foglalkozik. Ugyanakkor a társadalmi konfliktusok sokkal érthetőbbek, ha olvastuk a korábbi részt. A világfelépítés nagy része is abban a kötetben valósul meg, itt csupán egy kisebb szegmensét – a sportok világát - mutatja be.

A szerző egy meghökkentő alapot ad ennek a történetnek; egy olyan sportot, a hilketát, helyezi középpontba, amelyben hadenesek küzdenek egymással egy amerikai focira emlékeztető sportot, csak itt cél az ellenfél fejének letépése és gólvonalhoz juttatása. Azonban az egyik játékos belehal ebbe, és megindul a nyomozás.

Nos, a kötet egy gyengesége pont abban rejtőzik, hogyha valaki egy komplex, fordulatos nyomozásról szeretne olvasni, az csalódni fog. Már az első részben is csak alapnyomozást folytattak a főszereplők, ami itt sem változott. Hamar egyértelművé válik, hogy ki áll a bűntett mögött, és igazából maga a nyomozás is inkább csak a látszat kedvéért került be. A lényegi következtetéseket mindig a háttérben vonták le, s az olvasó elé már csak a kész tények kerültek.

A klisés történet ellenére nagyon élveztem az olvasását, egyszerűen letehetetlen volt! Ez a könyv tökéletes kikapcsolódást nyújtott, és remekül szórakoztam olvasás közben. Egyértelmű, hogy a szerző sem akarta megváltani ezzel a regénnyel a világot, azonban megadott mindent, hogy az olvasó számára jó olvasási élmény maradjon.

Ezt az élményt pedig elsősorban a szereplők segítették elő, akik igazi jelenségek voltak. A főszereplő páros, Chris és Vann, akik az első részben kerültek egy csapatba, mostanra tökéletes párost alkotnak. Mindkettejüknek megvan a maguk kihívása, de együtt mégis kiegészítik egymást. A páros ellentétein (veterán – újonc, alkoholista – absztinens, szabályt lazán értelmező – szabálykövető), amelyek a humor alapjaként szolgáltak, túl mindkettejükben megvolt a segíteni akarás szándéka, illetve az elszigeteltség, ami kellett ahhoz, hogy működjenek együtt.

Chris hadenes léte az, ami valamennyi komolyságot ad a regénynek; Scalzi néha egy-egy megjegyzéssel, néha pedig egy teljes beszélgetéssel mutat rá, hogy mennyire elítélő a társadalom jelentős része azzal, ami különbözik tőlük.

Chris családját pedig csak még jobban kedveltem náluk. Olyan jó volt olvasni egy olyan történetet, amelyben a főszereplőnek békés családi élete van, ahol mindenben támogatják őt a szülei. Szerettem ezeket a családi jeleneteket, mert olyan jóleső érzéssel töltöttek el ezek a sokszor bensőséges pillanatok.

Mindent összevetve a Fejvesztve remek kikapcsolódást nyújtott, s igazán szórakoztató volt ismét visszatérni ezekhez a szereplőkhöz. Egyértelműen a karakterek viszik el a hátukon a teljesen átlagos történetet. A könyvet elsősorban azoknak ajánlanám, akik szeretnének egy könnyedebb hangvételű regényt olvasni, és közben elengedni magukat. Szerintem tökéletes olvasmány egy nyári napon vagy munka után, amikor csak szeretnél egy kicsit kiruccanni a jövőbe.


Könyv adatai
Eredeti cím: Head On (2018)
Kiadó: Agave könyvek (2018)
Oldalszám: 288

2 megjegyzés:

  1. Nekem is tetszett a regény, remélem, ír még ebben a világban játszódót, és talán olyat is, amiben kevesebb a krimi és több a filozófia, vagy nem is tudom :D Örülnék egy nagyobb kaliberű szálnak, ami túlmegy a sima ki-a-gyilkos kérdéskörön.
    Viszont egy kicsit szomorkodom, hogy a jól hangzó és egy bizonyos formát követő angol címeket nem tudták átadni :( (Locked in, Head on).

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én is nagyon reménykedem, hogy lesz még itt játszódó történet, mert még rengeteg potenciál van ebben a világban - meg imádom a szereplőket, és úgy szeretnék még olvasni róluk.
      Nekem nincs gondom a magyar címekkel, főleg mert elég nehéz lenne ezeket úgy átadni, mint az eredeti címet.

      Törlés