2014. december 14., vasárnap

Robert Paul Weston: Szörnyen Titkos Részleg

Üdv ebben a csábosan csápos, szörnyesen szárnyaló világban!

Elliot és barátja, Leslie meg van győződve arról, hogy álmos városukban soha nem történik semmi. Csakis a DENKi-3000 üvegpalotájában zajlik az élet. Igen ám, de a világ ötödik legnagyobb elektronikai gyárának Kutatási és Fejlesztési Részlegébe senki emberfia nem léphet be. Kivéve Archie professzort…
A csillogó üvegtornyok között áll egy titokzatos, ódon ház. Úgy hírlik, innen ered a vállalat összes döbbenetes találmánya, többek közt a periszkalap, a rakétazokni és a transzcukorka. És azt is csak Archie bácsi tudja, mit rejt a ház folyosójának végén az utolsó előtti ajtó.
Egy nap azonban Elliot és Leslie meghívást kap a szörnyen titkos részlegbe! Ahol megismerkednek görnyedt, trollszerű lényekkel, apró szárnyas micsodákkal, amelyek szikráznak repülés közben. És találkoznak hatalmas, szőrös és szarvas nem-emberekkel meg hobkányokkal… Ugyanis ez a részleg telis-tele van bizarr és zseniális lényekkel!
Amikor bezárás fenyegeti a DENKi-3000-et, egyetlen lehetőségük marad: elő kell rukkolni egy új termékkel. De tetézi a bajt, hogy a cég egyetlen találmánya sem működik mostanában. Ráadásul Archie bácsi is eltűnik, így Elliotnak, Leslie-nek és a szokatlan, hm, „alkalmazottaknak” kell előrukkolniuk egy lélegzetelállító találmánnyal, ami megmenti a Szörnyen Titkos Részleget.




A Kolibri kiadó jóvoltából hazánkban is megjelent Robert Paul Weston Szörnyen Titkos Részleg című mesekönyve. Ennek örömére a Blogturné Klub négy bloggere meghív benneteket, hogy egy blogturné keretein belül, együtt fedezzük fel, mit is rejt az ódon ház folyosójának végén az utolsó előtti ajtó. A körúthoz nem lesz másra szükségetek, csupán egy jó nagy adag képzeletre és gyermeki lelkesedésre!

2014. december 12-től, naponta egy-egy blogger teszi közzé a véleményét a könyvről, illetve rengeteg, a történethez kapcsolódó érdekességgel is találkozhattok majd, ha velünk tartotok. Érdemes követni a turnét, ugyanis nem csak plusz információkat tudhattok meg a könyvről és szereplőiről, de ahogyan az lenni szokott, nyerhettek is!

Imádom az érdekes megoldásokat. Úgyhogy ha valaki közli, hogy olyan könyvet jelentet meg, aminek foszforeszkáló borítója van, már elérte, hogy érdekelni kezdjen a regény, amely ebben a megtiszteltetésben részesült. Mikor először kinyitottam a könyvet, újabb okom támadt arra, hogy szerelembe essek: az illusztrációk. Némelyik megmosolyogtató, némelyik érdekfeszítő, és van jó pár olyan, ami egyszerűen „cuki”. Ezek után még izgatottabban kezdtem el olvasni.

Egyáltalán nem csalódtam. Sőt, szerintem ez volt az idei évem legjobb MG (gyermek-ifjúsági) regénye.

Ez pedig a világnak volt köszönhető elsősorban. Nagyon szeretem, mikor a szerzők olyan háttérvilágot találnak ki, amely valamiképpen unikális. Mr. Weston pedig tökéletesen kielégítette ezt a szenvedélyemet. A Szörnyen titkos részleg eleinte egy hétköznapi könyvnek tűnik, ahol van tizenkét éves karakterünk, akik a saját gondjaikon túl átlagos életet élnek. Aztán belépnek a szörnyen titkos részlegre, és minden megváltozik. Nem csak számukra, számomra is. Ugyanis itt lettem szerelmes a regénybe.

A Szörnyen titkos részlegen különleges lények élnek (köztük négyet bővebben is megismerhettek az extrámban). Leginkább azt szerettem bennük, hogy az író sokat mondó neveket adott nekik. Itt jegyezném meg, hogy Pék Zoltán kiváló munkát végzett a fordítással – remekül visszaadta a lények személyiségét / attitűdjét, illetve a névválasztások is mesteriek. Szóval, visszatérve a lényecskékre. Mindegyiküket annyira, de annyira megszerettem, és nagyon szívesen befogadnám őket. Különösen azért tetszett bennük, hogy mindegyik lényecskének megvolt a saját személyisége, de nem csak „minden szuper” módban léteztek, hanem ismerték a szomorúságot, a félelmet és a fájdalmat is. Ez a szívfájdító felismerés akkor ért, mikor közös étkezésnél megosztották az emlékeiket. Az annyira szomorú jelenet volt; úgy éreztem, az író meg akar ölni.

A történet izgalmas volt. Mármint elsőre nem tűnt annak, hiszen, csak egy szimpla „el akarják venni a vállalatot, valamit tenni kell” történetalapot alakított ki az író. Azonban ezt is annyira különlegesen adta elő, hogy nem bírtam gyakorlatilag letenni a könyvet. Nagyszerű volt, szörnyen élveztem az olvasását. Szerintem a célközönség is nagyon jól szórakozna rajta, de onnan kiindulva, hogy a végletekig odáig voltam ezért a könyvért, az idősebb korosztály is remekül elszórakozhat Elioték történetén.

Az író kiválóan alkotta meg karaktereit. Minden egyes kis emberben/lényben van valami különleges, érdekes, elgondolkodtató vonás, ami végett nem tudtam semleges maradni senki iránt. Nagyra értékeltem, hogy a főszereplőknek olyan problémákkal kell szembenézniük, amellyel a célközönség is bármikor szembesülhet (folyamatos költözés, szülőknek való megfelelés), és talán megnyugvást találhat a könyv olvasása során. Az pedig külön kiemelendő, hogy az író nem erőltette le a torkomon ezt a témát, sokkal árnyaltabban írt erről. A másodlagos család szintén olyan szépen jelent meg ebben a regényben. A lények, akik munkatársak, de egyben a családot is jelentik egymásnak. Bár valószínűleg én sokkal meghatóbbnak találtam az ilyen apróságokat, mint a fiatalabb olvasók tennék.

Mindent összevetve ez a regény hatalmas élmény volt! Imádtam az illusztrációkat, a történetet, a karaktereket – különösen pedig a lényeket. Fantasztikusnak tartom, hogy ilyen egyedieknek teremtette őket az író. A főszereplők pedig egy nagyon könnyen megkedvelhető fiú-lány páros, akik szintén nem hétköznapiak a maguk nemében. Köszönöm ezt a nagyszerű élményt az írónak, és nagyon remélem, hogy a közeljövőben olvashatok még tőle.


Könyv adatai
Eredeti cím: The Creature Department (2013)
Kiadó: Kolibri (2014)
Oldalszám: 290

A lények:

Jean-Remy Chevalier
Bíbelőlógiavezető

"Kérhlek, ne ijedj meg! Apámtól csak a makulátlan divatérhzékét örhököltem, sajnálatos vérhszomjából semmit."

Fajta: Tündenevér
Utolsó találmány: telepatikus sisak
Ismertetőjegyek: vámpírfogak, csillogó szárnyak, sápadt bőr
Kedvenc étel: Feledhetetlen Freddy húsos táskája


Reginald T. Potzak ezredes-tengernagy
Biztonsági őr

"Katona vagyok és úriember! Egyszer békét teremtettem a hatalmas, havas antarktiszi pusztaságokon!"

Fajta: Bombastadon
Kedvenc viselet: Katonai egyenruha vállbojttal, tömérdek kitüntetéssel és csörgő díszkarddal, ill. gumicsizma
Kedvenc étel: Csokoládébevonatú pácolthering-keksz




Csontropogtató Gügor
Babráldavezető

Legutóbbi találmány: teleportációs készülék
Kinézet: Csapzott raszta haj, hatalmas kezek, arcán kissé üres kifejezés.






Hümmögi Mogorovics

"Én vagyok a professzor jobbkéz feje."

Kinézet: Szarus bőr, gombszem, minden irányba meredő haj, krumpliorr, szőrös farok és szarvak.
Legutóbbi találmány: Pókkerék
Kedvenc étel: keserű mandula


Nyereményjáték


Nyereményjátékunk során nem csak Leslie és Elliot kap meghívást a Szörnyen Titkos Részlegbe, hanem Te is, kedves olvasó! Gyere, nyisd ki az ajtót, és találd ki, melyik híres szörnyeteg rejtőzik mögötte.

Feladat:
1) Minden állomáson találtok egy ajtót. Kattintsatok rá, és rakjátok ki a puzzle-t, hogy megtudjátok, melyik mesebeli szörnyeteg bujkál mögötte.
2) Írjátok be a szörnyeteg, vagy szörnyetegek nevét/neveit a rafflecopter megfelelő mezőjébe.
3) Ahhoz, hogy részt vegyetek a sorsoláson, mind az ötüket meg kell fejtenetek! (Pszt! A www.blogturneklub.com összefoglaló bejegyzésében is rejtőzködik egy!)
4) Figyelem! A kiadó csak Magyarország területén belül postáz. A nyerteseket pedig arra kérjük, 72 órán belül válaszoljanak az értesítő e-mailre, különben automatikusan új nyertest sorsolunk!

http://two.flash-gear.com/npuz/puz.php?c=v&id=3214427&k=35039772




További állomások


12/12. Deszy Könyvajánlója
12/13. Zakkant olvas
12/14. Always Love a Wild Book
12/15. Dreamword

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése