"Az iskola bejárati ajtaja kinyílik, aztán becsukódik, ő pedig észre sem veszi, hogy a túloldalon vagyok. Csak állok ott, és azon töprengek, hogy lehetek ennyire oda érte, míg ő jóformán semmibe vesz.
Szeretem és gyűlölöm, mert tudom, hogy hatalma van felettem."
Sorozat: Nap nap után #2
Minden nap ugyanolyan Rhiannonnak. Már elfogadta az életét, meggyőzte magát: megérdemli távolságtartó, temperamentumos pasiját, Justint, és még bizonyos útmutatásokat is írt magának: Ne számíts túl sokra. Kerüld el a feldühítését. Sose add fel a reményeidet.
Mindez addig a bizonyos reggelig működött is, amikor minden megváltozott. Úgy tűnt, Justin végre meglátja őt, és ez volt az első alkalom, hogy igazán vele akart lenni, így hát eltöltöttek együtt egy tökéletes, csodás napot, amiből Justin másnap reggel egy percre sem emlékszik. Rhiannon összezavarodik, mindent kérdőre von, és mindezek felett kétségbeesetten vágyik egy újabb csodás napra. Nem sokkal később egy idegen megszólítja, és elmondja neki, hogy az a Justin, akivel azt a napot eltöltötte, aki elérte, hogy igazi, életteli embernek érezze magát, az a valaki nem is Justin volt.
A nap nap után más emberként találkozott Rhiannonnal, a lánnyal, aki megváltoztatta az életét. Viszont A is ugyanolyan hatással volt Rhiannonra. A Könyvhétre megjelenő Egy másik nap című könyvben a lány szemszögéből ismerhetjük meg, miként is éli meg, hogy minden nap más bőrében találja A-t. A Blogturné Klub hat bloggere elhatározta, hogy lelkitámaszként elkíséri Rhiannont A-val való találkozóira. Ha pedig ti is velünk tartotok, esélyetek nyílik megnyerni a Maxim kiadó felajánlott három regény egyikét.
David Levithan Nap nap után regényét még annak magyar megjelenésekor olvastam, és bár voltak gondjaim (romantika – megszállottság), összességében tetszett. Ezért is került fel a „folytatása” a várólistámra, amely ezúttal Rhiannon szemszögéből mutatta be azt a negyven, sorsfordító napot, amelyről már olvashattam.
Személy szerint nem rajongok az ilyen megoldásokért, hiszen így történetileg nem sok meglepetést tartalmaz. Itt azonban kíváncsi voltam, Rhiannon miként látta A-t, és hogyan alakultak az ő érzelmei.
Az én érzéseim igencsak vegyesek voltak olvasás közben. Nagyon hamar beszippantott a könyv, ugyanis David Levithan már az első oldalakon érzelmek hadát sorakoztatta fel. Megismerhettem, milyen lány volt Rhiannon, és még szimpatizáltam is vele. Ez később a kapcsolatához való hozzáállásával változott meg.
Justin már a könyv első oldalain ellenszenves alakként jelent meg, aki folyamatosan ignorálta Rhiannont, s akivel a kapcsolata inkább a testiségekről szólt, mint a mélyebb érzelmekről. A ebbe a képbe rondított bele, amikor megjelent, és eltöltötték azt a bizonyos tengerparti napot. Ez a jelenet a lány szemszögéből annyival szomorúbb volt, ugyanis míg A könyvében a tiszta boldogság jelent meg, addig Rhiannonnál ezt beárnyékolta a tény, hogy folyamatosan attól tartott, mivel bosszantja fel előbb-utóbb „Justint”.
Rendben, én már itt nem igazán értettem, miért van még együtt a fiúval, hogy miért kötődik hozzá annak ellenére, ahogy bánik vele. És ez csak tovább fokozódott, amikor kiderült A személyazonossága, és a lány egyre több időt töltött vele. Számomra ezek a részek voltak a legszörnyűbbek. A-nál ugyan nem is merült fel bennem ez, de Rhiannonnál elkerülhetetlen volt belegondolni, hogy ő konkrétan megcsalta Justint.
Lényegében, ha ki kell mondanom, Rhiannon zavart. Igen, a főszereplőnő, akinek a szemszögéből végigolvastam a könyvet. Nem tudtam vele szimpatizálni, frusztrált minden, amit csinált, mert egyszerűen nem tudtam megérteni őt.
Egyébként ez annyira kiváló megoldás volt David Levithantől. A Nap nap utánban A piedesztálra emelte a lányt, őt gondolta a legcsodálatosabb embernek a világon. Ezzel szemben, amikor elvettük A rajongását/enyhe megszállottságát, egyáltalán nem a tökéletes lány maradt meg. Ezt persze olvasás közben nem értékeltem így, de utólag látom, mekkora kontraszt van a két kötetben megjelenő Rhiannon közt.
A és Rhiannon kapcsolata ebben a részben szintén másként csapódott le. A szemszögéből csak azt a mély szerelmet láthattuk, a lánynál azonban egyáltalán nem. Neki ugyanis azt is fel kellett dolgoznia, hogy A minden nap más ember bőrébe bújva jelenik meg. És ugyan dühítő volt olvasni a lány reakcióit, ugyanakkor ennél valóságosabb leírást aligha adhatott volna David Levithan. Itt nem a konkrét gondolatait értem, hanem a tényt, hogy általánosságba véve fontosnak találta a külsőségeket.
Imádtam, hogy a „külső vagy a belső számít” témakörét elég mélyen elővette az író és a két oldal érveit olyan beszélgetésekben mutatta be, amely még illett is a szituációhoz. Nagyon elgondolkodtató volt, mert mindkét oldal érvei érthetők voltak. A végső tanulság is ehhez a kérdéskörhöz kötődött, és hadd mondjam el, értékeltem, még ha nem is teljesen vagyok biztos a döntés okában.
Azt gondoltam, hogy a romantika mellett Rhiannon karakterfejlődéséről szól majd a könyv, ha már az ő szemszögéből ismerhetjük meg az eseményeket. Nagyon sokáig azonban úgy éreztem, a lány nem jut sehová, csak kapaszkodik az eddigi életébe – még akkor is, ha úgy is, hogy az nem teszi őt boldoggá. Ez volt amúgy a fő okom, amiért nem tudtam azonosulni a főszereplővel. Azért a regény végére láthattam, hogy elindult a fejlődés útján, ami valószínűleg a harmadik részben fog kiteljesedni. Remélhetőleg.
Szerintem az Egy másik nap nagyszerű „folytatása” a Nap nap utánnak. Nem éreztem egyáltalán feleslegesnek ezt a kötetet, mert bár nem kedveltem Rhiannont, a témaválasztás és annak feldolgozása remekül kiegészítette az első részt, és együtt egy különleges egészet alkottak. Ez a könyv kevésbé volt idealisztikus elődjénél, sokkal reálisabban mutatta be az emberi érzelmeket. Ezek után kíváncsi vagyok, mi lesz A-val, alig várom, hogy megjelenjen a harmadik rész.
Személy szerint nem rajongok az ilyen megoldásokért, hiszen így történetileg nem sok meglepetést tartalmaz. Itt azonban kíváncsi voltam, Rhiannon miként látta A-t, és hogyan alakultak az ő érzelmei.
Az én érzéseim igencsak vegyesek voltak olvasás közben. Nagyon hamar beszippantott a könyv, ugyanis David Levithan már az első oldalakon érzelmek hadát sorakoztatta fel. Megismerhettem, milyen lány volt Rhiannon, és még szimpatizáltam is vele. Ez később a kapcsolatához való hozzáállásával változott meg.
Justin már a könyv első oldalain ellenszenves alakként jelent meg, aki folyamatosan ignorálta Rhiannont, s akivel a kapcsolata inkább a testiségekről szólt, mint a mélyebb érzelmekről. A ebbe a képbe rondított bele, amikor megjelent, és eltöltötték azt a bizonyos tengerparti napot. Ez a jelenet a lány szemszögéből annyival szomorúbb volt, ugyanis míg A könyvében a tiszta boldogság jelent meg, addig Rhiannonnál ezt beárnyékolta a tény, hogy folyamatosan attól tartott, mivel bosszantja fel előbb-utóbb „Justint”.
Rendben, én már itt nem igazán értettem, miért van még együtt a fiúval, hogy miért kötődik hozzá annak ellenére, ahogy bánik vele. És ez csak tovább fokozódott, amikor kiderült A személyazonossága, és a lány egyre több időt töltött vele. Számomra ezek a részek voltak a legszörnyűbbek. A-nál ugyan nem is merült fel bennem ez, de Rhiannonnál elkerülhetetlen volt belegondolni, hogy ő konkrétan megcsalta Justint.
Lényegében, ha ki kell mondanom, Rhiannon zavart. Igen, a főszereplőnő, akinek a szemszögéből végigolvastam a könyvet. Nem tudtam vele szimpatizálni, frusztrált minden, amit csinált, mert egyszerűen nem tudtam megérteni őt.
Egyébként ez annyira kiváló megoldás volt David Levithantől. A Nap nap utánban A piedesztálra emelte a lányt, őt gondolta a legcsodálatosabb embernek a világon. Ezzel szemben, amikor elvettük A rajongását/enyhe megszállottságát, egyáltalán nem a tökéletes lány maradt meg. Ezt persze olvasás közben nem értékeltem így, de utólag látom, mekkora kontraszt van a két kötetben megjelenő Rhiannon közt.
A és Rhiannon kapcsolata ebben a részben szintén másként csapódott le. A szemszögéből csak azt a mély szerelmet láthattuk, a lánynál azonban egyáltalán nem. Neki ugyanis azt is fel kellett dolgoznia, hogy A minden nap más ember bőrébe bújva jelenik meg. És ugyan dühítő volt olvasni a lány reakcióit, ugyanakkor ennél valóságosabb leírást aligha adhatott volna David Levithan. Itt nem a konkrét gondolatait értem, hanem a tényt, hogy általánosságba véve fontosnak találta a külsőségeket.
Imádtam, hogy a „külső vagy a belső számít” témakörét elég mélyen elővette az író és a két oldal érveit olyan beszélgetésekben mutatta be, amely még illett is a szituációhoz. Nagyon elgondolkodtató volt, mert mindkét oldal érvei érthetők voltak. A végső tanulság is ehhez a kérdéskörhöz kötődött, és hadd mondjam el, értékeltem, még ha nem is teljesen vagyok biztos a döntés okában.
Azt gondoltam, hogy a romantika mellett Rhiannon karakterfejlődéséről szól majd a könyv, ha már az ő szemszögéből ismerhetjük meg az eseményeket. Nagyon sokáig azonban úgy éreztem, a lány nem jut sehová, csak kapaszkodik az eddigi életébe – még akkor is, ha úgy is, hogy az nem teszi őt boldoggá. Ez volt amúgy a fő okom, amiért nem tudtam azonosulni a főszereplővel. Azért a regény végére láthattam, hogy elindult a fejlődés útján, ami valószínűleg a harmadik részben fog kiteljesedni. Remélhetőleg.
Szerintem az Egy másik nap nagyszerű „folytatása” a Nap nap utánnak. Nem éreztem egyáltalán feleslegesnek ezt a kötetet, mert bár nem kedveltem Rhiannont, a témaválasztás és annak feldolgozása remekül kiegészítette az első részt, és együtt egy különleges egészet alkottak. Ez a könyv kevésbé volt idealisztikus elődjénél, sokkal reálisabban mutatta be az emberi érzelmeket. Ezek után kíváncsi vagyok, mi lesz A-val, alig várom, hogy megjelenjen a harmadik rész.
Könyv adatai
Eredeti cím: Another Day (2015)
Kiadó: Maxim (2016)
Oldalszám: 316
Nyereményjáték
Rhiannon és A egyáltalán nem tekinthető hétköznapi párosnak. Mint azonban azt már sok-sok történetből megtanulhattuk, a szerelem nem ismer korlátokat. A mostani nyereményjátékban hasonlóan különleges párokat keresünk. Azok között, akik a megfelelő párosok nevét írják a Rafflecopter dobozba, kisorsolunk három példányt David Levithan: Egy másik nap könyvéből.
Figyelem! A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.
A cyborg műszerészlány és a császár fia? Kizárólag Új-Peking piacán történhet egy ilyen első találkozás. Az biztos, hogy igazi Hamupipőke sztori az övék.
További állomások
05/23 Always Love a Wild Book
05/25 Kelly & Lupi Olvas
05/27 CBooks
05/29 Deszy Könyvajánlója
05/31 Média Addict
06/02 Dreamworld
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése