2018. június 1., péntek

Leltár (58) 2018. május

A Leltár minden hónap első napján jelentkező rovat, amelyben megemlékezem az előző havi történésekről, számot vetek az olvasmányaimról, ill. tervezgetek. Ez utóbbit kissé naivan.






Végre vége van májusnak. Jó hónap volt az utolsó napokat leszámítva, bár jelenleg teljesen ki vagyok merülve.
De vágjunk is bele!

Májusban...


♡ Elkészült a melléképület, úgyhogy most minden szép hátul.
♡ Voltam Pécsen, s találkoztam a legjobb barátnőmmel. Már nagyon hiányzott!
♡ Az első eperevészet.
♡ Csináltam igazi "luxus" snackeket az Eurovízió döntőjére.
♡ Papámmal többször is utaztam, ami mindig különleges számomra. Imádom ezeket a közös programokat. Őt meg még jobban. 
♡ Sikerült beszereznem egy könyvet, amit már évek óta kerestem! Köszönöm a segítséget! 
♡ Voltam a Balatonon a pünkösdi hosszúhétvégén.
♡ Bodzsafesztivál, az első muskotályos borom idén és az első hekk. 
♡ Részt vettem utcabálon is.
♡ Egy barátnőmmel kipróbáltuk az újonnan nyitott kínait, ahol megkóstoltam a bambuszos-gombás szecsuáni csibét.
♡ Kaptam egy levelet az Agave kiadótól, ami megmelengette a szívemet.
♡ Megkaptam Ray Bradbury novelláit tartalmazó két nagy gyűjteményt.
♡ Ismét vizsgáztattam - ráadásul a saját osztályom volt az alany.
♡ Az utolsó vizsganapon voltam kénytelen megbuktatni az egyik diákomat.
♡ Elkezdtem megérteni a tanárokkal szembeni negatív megítélés egy oldalát. A tanárok nem felsőbbrendűek... 
♡ Az iskolában megtaníthatták volna, hogy az emberek mire nem képesek, hogy magukat mentsék, akkor nem érne meglepetésként a dolog. 
♡ Megtanultam, hogy minél többet akarsz segíteni, annál nagyobb támadási felületet hagysz magadon.
♡ De eldöntöttem, hogy nem fogok ezzel foglalkozni, mert ilyen emberekkel nem is érdemes. Ha valaki nem képes vállalni a felelősséget, és amúgy is egymásnak teljesen ellentmondó dolgokat állít, arra nem is kell.

És erre a dalra elindult az Intim Torna Illegál: Feltettem a polcra dalának reklámja a Spotify-on. Tökéletes illik a hangulatomhoz.

Májusban olvastam


Azt hittem, májusban nem nagyon olvastam, de a számok más mondanak - 9 könyvet fejeztem be a hónapban!

A hónapot egy kisregénnyel, Jeremy C. Shipp: The Atrocities-zel indítottam, ami az előzetes lelkesedés után hatalmas csalódként ért. A fülszövegben kiemelt események nem játszottak jelentős szerepet, és az "elmejáték" rész sem működött. Még mindig úgy gondolom, ha Josh Malerman írta volna meg ezt a történetet, jobb lett volna. 

Ezt követően Neil Gaiman-napok következtek, ugyanis a következő két befejezett olvasmányom a American Gods és az Anansi fiúk lett. Az American Gods nagyon tetszett, igazán hangulatos olvasmány lett. Shadowról már olvastam korábban is novellákat, itt azonban megtudtam, miként is jutott oda, ahova.

Ezzel szemben az Anansi fiúk csalódás lett. Viszont ez a saját preferenciámnak esett áldozatul. A fő cselekményszál toposzát ki nem állhatom - semmilyen formában nem szeretem az ilyen történeteket -, úgyhogy már akkor megpecsételődött a sorsa. 

Egy újabb kisregény, a Könyvfesztiválra megjelent Seanan McGuire: Minden szív kaput nyit művét olvastam. Nem indult valami jól a kapcsolatunk, de a kötet második fele már sikeresen magával ragadott. Most pedig alig várom, hogy folytathassam a sorozatot!

Az idei kedvenc olvasmányom következett a sorban. Pont a névnapomon fejeztem be Ken Liu: A papírsereglet és más történetek novellagyűjteményt. 
Már megírtam róla a bejegyzést, de nem tudom pár szóban összefoglalni mindazt, amit kiváltott belőlem. Minden szó annyira elcsépeltnek érződik, mikor erről a kötetről van szó. Érzelmes, elgondolkodtató, letaglózó, szépen megírt történeteket olvashatunk Ken Liutól. 
Csak ajánlani tudnám mindenkinek - akár sci-fit, akár szépirodalmat kedvel. 

Két Rick Riordan könyv is sorra került a hónapban. The House of Hadest még a hónap közepén, a Tűztrónust pedig tegnap este fejeztem be. The House of Hades a kedvenc részem lett a Heroes of Olympus sorozatból, bár pár apróság nem annyira nyerte el a tetszésemet (gonoszok lerendezése főleg). A Tűztrónus is jó volt, bár inkább csak a kötet második felét tudtam értékelni. Bennem még mindig az az érzés van, hogy ez a sorozat Riordan próbálkozása a YA-ban. Így rengeteg klisé van benne, amik ráadásul fölöslegesek is.

Májusban bukkantam rá a Forradalom! 24 megtalált történet naplókat, visszaemlékezéseket, verseket és rajzokat tartalmazó gyűjteményére, amit másnap ki is kölcsönöztem a könyvtárból, s el is olvastam. Nagyon tetszett, hogy új nézőpontból olvashattam az 56-os forradalomról, s megtudhattam, milyen volt testközelből megélni a forradalmat, majd az azt követő szabadságharcot. Hihetetlen, hogy 62 éve történt, s mennyire más gondolkodásmód jellemezte az egész korszakot.

A héten befejeztem Cinda Williams Chima: Flamecaster könyvének újraolvasását is. Már régóta halogattam, de végre megjött hozzá a hangulatom, így pedig abban a pillanatban befejeztem. Másodszorra kicsit levontam a könyv végső pontszámából, mert az az insta love, ami benne van, wooow! Nem tudom, miért nem zavart első körben, de most annyira karakteridegen volt az egész jelenség. Persze, kedvelem őket együtt, de annyira olcsón úszta meg az írónő a karakterek közti konfliktust.

Aktuális olvasmányok


   

Azért csak sikerült csökkentenem az aktuális olvasmányaim számát, és csak egy könyv van, amit májusnál korábban kezdtem olvasni!

James S. A. Corey: Kalibán háborúja
Haladás: 27. oldal (+0 oldal)

Sajnos májusban nem jutottam el a Kalibán háborújáig, de júniusban célom, hogy befejezzem!

Dan Simmons: Terror
Haladás: 36. oldal (+36 oldal)

Már régóta szerettem volna olvasni Dan Simmonstól, mert érdekelt, hogy számomra is annyira pozitív élmény lesz, mint az ízlésőreimnek. Szerencsére jól indul a kapcsolatunk - a leírásai meggyőztek arról, hogy tud írni; most már csak a történetnek kell fenntartania az érdeklődésemet a maradék pár száz oldalon. 

Tervek


Júniusban 10 könyv szerepel a TBR listámon, ebből 2 regényt most olvasok. Ugyanakkor biztos, hogy olvasok mást is - például valamelyik könyvheti beszerzésemet.

1. Könyvtári könyvek

   

Négy nálam lévő könyvből már csak kettő van hátra - Nevil Shute: Az utolsó part és Ellen Datlow (szerk.): Sötétség. 
Nevil Shute regényéről egy booktuber csatornáján hallottam először. Aztán meglepetten tapasztaltam, hogy magyarul is megjelent, úgyhogy amint tehettem, ki is hoztam a könyvtárból. Jelentem, el is kezdtem olvasni, de mivel ma reggel történt a dolog, így ez már az új leltárba fog tartozni. Az eddigi tapasztalatok alapján elég nyomasztó hangulatú a könyv, pláne, hogy a szereplők nagyon nyugodtan viselik a vég közeledtét. (Amúgy a borító annyira brutális... szegény könyv megérdemelne egy új kiadást.)

A Sötétséget már megjelenéskor kinéztem magamnak, de mivel a horror, mint irodalmi műfaj, nem teljesen komfortzónám, így a könyvtárnál maradtam. Ha tetszik, úgyis megveszem idővel. Viszont várom, hogy belekezdhessek, már olyan régóta szemezek vele itt a könyvkupacom tetején! Ha végzek Az utolsó parttal, szerintem nem állok ellen a csábításnak, s elkezdem.

2. 2018-as szerzemények

      

 A no.1. elem a júniusi várólistámon Veres Attila: Éjféli iskolák kötete, amit úgy, de úgy várok! Ráadásul novelláskötet, ami még inkább lelkesít. Az Odakint sötétebb is annyira nagyszerű élmény volt, s bízom benne, hogy Veres Attila ismét le fog tudni nyűgözni!

Holden Rose-tól kapta meg még Könyvfesztiválon a Holtidőt, aminek szintén eljött az ideje. Múlt héten picit beleolvastam, hogy felrakjam-e a listámra. Ennyiből még nem vagyok meggyőzve, de majd ha a teljes figyelmem az övé, meglátjuk, mi lesz belőle.

Több sorozatzáró kötettel is találkozni fogtok a listán; ennek pedig az az oka, hogy Réta júniusra szervez egy sorozatzáró-olvasós eseményt, én pedig a májusi listán lévőket eltároltam mostanra. Pedig a Tear végzetét már nagyon várom, kíváncsi vagyok, mi lesz a végkimenetele a történetnek.

3. Korábbi beszerzések

      


Az első kettő kötetről már ne is beszéljünk. Richelle Mead: The Ruby Circlet már régóta halogattam, de ez a sorozatzárós kihívás remek lehetőség, hogy befejezzem végre a Vérvonalak sorozatot! Sokat gondolkodtam azon, hogy melyik könyvet válasszam a kihíváshoz - jelölt volt Leigh Bardugo: Ruin & Rising és Joe Abercrombie: Half a War könyve is, amelyeket szintén nem ártana folytatnom -, de ennél érzem úgy, hogy most vagy soha. 



Related Posts:

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése