„- Ez… varázslat?
Fitz nevetni kezdett, úgy mintha ez lenne a legviccesebb dolog, amit valaha is hallott.
A lány rámeredt. Ennyire azért nem lehet vicces.
- Nem – mondta, mikor sikerült lenyugodnia. – A varázslat egy hülye idea, amit az emberek találtak ki, hogy megpróbálják megmagyarázni, amit nem tudtak megérteni.” (22. oldal)
Sorozat: Keeper of the Lost Cities #1
Sophie Foster sok tekintetben különleges: igazi zseni fotografikus memóriával, illetve egy hatalmas titokkal: képes telepátiára, vagyis mások gondolatának olvasására. Egy nap azonban megjelenik Fitz, aki szintén képes olvasni mások gondolatában, ráadásul tudja Sophie titkát. Azonban neki is megvannak a saját titkai.
Sophienak hátra kell hagynia világát, mikor felfedezi az igazságot eddigi életéről. Ez azonban felveti a kérdést: ki ő? Mi ő?
Új élete szerencsére pozitív változásokat is jelent: új barátokat szerez, s végre úgy érezheti, valahova beillik.
Csak ne lennének a titkok…
Kedves olvasók! Ez valami hatalmas élmény volt! Bevallom, néha már unok MG-t olvasni, de ez a könyv! Egyszerűen nincsenek szavak (persze lesznek, de annyira nehezen találom őket), mennyire imádtam ezt a könyvet.
De kezdjük is a listát, avagy Tizenhárom okom volt…, hogy ajánljam mindenkinek:
1. Fantasztikus világfelépítés, nagyon tetszett, hogy az elveszett városok, mint Antarktisz, szerepeltek – Eredetiség.
2. A könyv teremtményei
3. Kidolgozott világ, megfelelően elmagyarázott (aka nem túlmagyarázott, de nem is hézagos) világfelépítés, teremtmények.
4. A főszereplő 12 éves lányba több érettség szorult, mint jópár YA regény főhősnőjébe
5. Igazi főhősnő, aki képes önállóságra, valóban helyén van a szíve, aki képes bármire a családjáért (és nem csak úgy az olvasókra erőlteti az írónő az „igazát”)
6. Sophie áldozata
7. Fitz, Keefe, Dex – magyarul, a szereplők. Mindannyi karakternek megvan a maga különlegessége, amitől meg lehet őket szeretni, vagy épp utálni. És felejthetők? Abszolúte nem.
8. Nagyon szép fogalmazás
9. A könyv morális üzenete
10. Az érzelmek, amelyeket a történet kivált belőlük.
11. Családcentrikus történet, ahol mindenkinek megvan a maga problémája. És hogy megpróbálnak-e rajta túllépni, vagy a fájdalom felemészti őket?
12. Az iskola és a tantárgyak, mint alkímia, telekinézis, elemek (ahol alapkövetelmény egy hurrikán üvegcsébe zárása)
13. Fordulatos történet, ahol az átvezető részek is izgalmasan telnek.
Legrövidebben: a könyv létezése. Shannon Messenger fantasztikus szereplőket alkotott, akiket könnyedén lehetett szeretni, vagy utálni. A közömbösség sosem volt lehetőség itt.
Ha a mostani korom fele lennék, s nem tudnék semmit a világról, a könyv megtanítana:
> A család és a barátok fontosságára
> Hogy ne adjuk fel, még ha úgy érezzük, egyedül vagyunk
> Mert nem vagy egyedül
> Hogy semmi nincs kőbe vésve, és akár a relativitás elmélet is lehet egy idiótaság.
És, ha már itt tartok a bejegyzés végén… a könyvnek nagyon függővége lett, ami után kell a folytatás.
Összességében, egy élmény volt olvasni a Keeper of the Lost Citiest, érzelmekkel teli, pörgős kis könyvecske a maga közel 500 oldalával.
Könyv adatai
Eredeti cím: Keeper of the Lost Cities (2012)
Kiadó: Aladdin
Oldalszám: 496
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése