A Leltár minden hónap első napján jelentkező rovat, amelyben megemlékezem az előző havi történésekről, számot vetek az olvasmányaimról, ill. tervezgetek. Ez utóbbit kissé naivan.
Egyszerre érzem azt, hogy ez a hónap egyszerűen nem akart véget érni, és azt, hogy egy pillanat alatt elrepült az egész. Attól függ, milyen szempontból vizsgálom meg.
A hónapban több dolog is foglalkoztatott a bloggal kapcsolatban - szerencsére mind pozitív vagy épp konstruktív. Ennek eredményeként februárban egy új és egy visszatérő (ám átalakított) rovat is visszatér ide, amelyek remélem, tetszeni fognak nektek.
Fogadalmaim szempontjából viszonylag erősen indítottam az évet; szinte mindennel haladtam, úgyhogy elégedett vagyok magammal. Azért lassan mindegyik kihívásomat szeretném elkezdeni, de azért nem esem túlzásba.
De nézzük is meg közelebbről, hogyan is állok!
1. 65 db könyv elolvasása - 7/65
2. 18 sorozat folytatása - 2/18
3. 5 sorozat befejezése - 2/5
4. 3 db 500+ oldalas könyv olvasása 0/3
5. 70% a saját könyveim olvasása (jelenleg 64%) - 66%/70%
6. 168 -nál kevesebb olvasatlan könyv a polcomon -165/168
7. TBR listám 270 alá csökkentése (jelenleg 308) - 309/270
8. 10 legrégebbi könyvem elolvasása - 0/10
9. 5 db 2012-ben a TBR listámhoz adott könyv elolvasása - 2/5
10. 50 db könyvről írok bejegyzést a blogon - 5/50
A legnagyobb örömöm határozott a saját könyveim olvasottsági arányának javulása lett. Nem tudom, hogyan, de bizony ott van az a +2%!
A TBR listám rendetlenkedik most épp, hiszen több könyvvel zártam a hónapot, mint kezdtem. De talán februárban nem kezdek bele egy sokrészes sorozatba, és akkor nem ugrik fel ez az arány (mondom úgy, hogy Robin Hobb könyve itt van mellettem... már látom a vesztem).
Januári olvasmányok
A hónap során hét könyvet fejeztem be, ráadásul elég változatos műfajú regényeket olvastam.
Januárt Richelle Mead: Vérvonalak könyvével kezdtem, amit már évek óta halogattam, és több éve a várólistám első helyén állt. Úgyhogy ezzel egy igen komoly akadályt teljesítettem. Bár utólag sajnálom, hogy nem kezdtem el előbb - mikor még az egyik legnagyobb szenvedélyem volt a YA paranormális, de ettől függetlenül remek kikapcsolódást nyújtott. (2017. január 1. → 2017. január 2.)
Ezt követően az első könyvtári könyvem került sorra, Markus Zusak: Az üzenet. A Könyvtolvaj
nagy kedvencem volt, de valamiért ezt nem mertem megvenni. Pedig Nancy is csak szépet mondott róla, mégsem voltam benne biztos, hogy ugyanúgy megérint majd, mint a másik regénye. Szerencsére tévedtem, és kedvenc lett! (2017. január 2. → 2017. január 3.)
Aztán jött a lejtmenet, ugyanis következett Julie Cross: Timestorm könyve, amely finoman szólva is hatalmas csalódás volt. Minden, ami elromolhatott el is romlott - a karakterek semmilyenek voltak, a romantika eluralkodott a cselekmény felett, és persze olyan műdrámák gazdagították az amúgy is semmilyen történetszálat... a vége pedig végleg elvette a kedvem, hogy olvassak még az írónőtől.
(2017. január 3. → 2017. január 13.)
Feladva minden reményt elővettem a Ryanito által választott januári olvasmányt, Veronica Roth: A hűséges könyvét. Felkészültem a legrosszabbra, azonban itt pont, hogy kellemesen csalódtam. Nem tagadom, voltak hibái, és tény, hogy az első rész marad az örök kedvenc számomra, de sok aspektusát tudtam értékelni - például, hogy a karakterek mennyit fejlődtek a sorozat során. (2017. január 13. → 2017. január 15.)
Mivel anno a novelláskötetet is megvettem, és nem akartam tovább halogatni a sorozatnak a tényleges befejezését, így Veronica Roth: Négyes következett, ami viszont néhol felért egy kínzással. Annyira untam némely novellát, hogy már csak azért olvastam el, hogy legyek túl rajta. Nem érzem, hogy bármit is hozzáadott volna A beavatott sorozat értékéhez, úgyhogy többet nem is szeretném kézbe venni. (2017. január 15. → 2017. január 17.)
A beavatott sorozatmaratonos hét elején érkezett meg Katherine Addison: A koboldcsászár utazókönyv hozzám, amelyet alig vártam, hogy elkezdhessek! Szegényke sajnos pont akkor érkezett, mikor a félévi zárások voltak, így egy jó ideig alig tudtam olvasni, pedig szerelem volt első látásra! És még hepiend is várt ránk, ugyanis egy új kedvencet avattam. (2017. január 17. → 2017. január 27.)
Az utolsó olvasmányom igazából kissé eltér a többiektől, ugyanis egyrészt egy verseskötetről van szó, másrészről pedig német nyelvű. Sőt, az első befejezett német nyelvű olvasásom, úgyhogy különösen örülök neki! Ez a kötet pedig Rainer Maria Rilke: Gedichte. (2017. január 6. → 2017. január 27.)
További értékelés(ek)
Tavalyról még egy értékelésem maradt hátra, mégpedig Anthony Ryan: Az ébredő tűz regényről, amely még év végén vált kedvecemmé.
A kedvenc olvasmányom
Ez még kérdés?
Mondjuk elég sokáig azt gondoltam, hogy Markus Zusak: Az üzenet lesz az igazi, de január 17-én, mikor kinyitottam Katherine Addison: A koboldcsászár könyvét, minden odalett. Mint írtam egy ponton a bejegyzésben, minden pozitív leg-leg jelzőt ráaggatnék. Fantasztikus élmény volt, sőt már most képes lennék újraolvasni, annyira belevesztem a világba. :)
Ó, és még csak nem is sorozat, amit most nagyon bánok, mert csak ez a 429 oldal van a kicsikéimmel, és ennyi.
Aktuális olvasmányok
Ismét abban a pozícióban találtam magam, hogy nem olvasok magyarul. Bár ez hamarosan változni fog, azért örülök, hogy haladok az angol nyelvű könyveimmel is.
Cinda Williams Chima: The Demon King
Haladás: 87 oldal
Nem véletlenül nem haladtam az elmúlt időszakban ezzel a regénnyel; ugyanis Lorelei-jal könyvet cseréltünk, és pár nap múlva már könyv formátumban is birtokolni fogom a kicsikét! És akkor nem lesz megállás! Főleg, hogy lassan kezd beindulni valami, ami már tényleg felkeltette az érdeklődésemet.
Alexandra Bracken: Wayfarer
Haladás: 106 oldal
Szegény könyvet szintén elhanyagoltam, pedig eddig jobban tetszik az első résznél! Az utóbbi napokban azonban sikerült haladnom vele, nem terelte el semmi a figyelmemet, úgyhogy hamarosan újabb sorozatnak kell búcsút intenem. (Vagyis nem teljesen, mert hamarosan újraolvasom a Passengert. :))
J. R. R. Tolkien: The Hobbit
Haladás: 160 oldal
Valószínűleg nem leszek valami népszerű a véleményemmel, de amilyen jól indult ez a kötet, most épp annyira nem haladok vele. Legalábbis úgy érzem, hogy nem haladok vele semmit. Pont tegnap mondtam Ryanitonak, hogy az a fő gondom, hogy hiányolom az érzelmeket. És nem romantikát akarok meg semmi ilyesmit, hanem például, ha a szemem előtt neveznek értéktelen kis vacaknak, akkor hadd érezzem már, hogy ez nem esik jól. Még az általam ismert legvéresebb fantasyben is akadtak érzelmi reakciók, itt azonban ezt nem vettem észre.
Ezt leszámítva azért vannak jó pillanatai, de nem tudom, hogy folytatom-e majd Tolkien munkásságának elolvasását.
Tervek
A januári listából egész szép számban elolvastam a könyveket - mármint egyértelmű volt, hogy túlvállaltam magam, de attól még jó teljesítmény. :)
Februárban azért nem csak a maradékot hagyom itt a tervek közt, hanem még egy adag könyvecskével bővítem ezt a listát.
Sorozatzárók
Ally Carter: Take the Key and Lock Her Up regényét hoztam tovább januárról. Terveim szerint a Wayfarer befejezése után állok neki ennek.
Ransom Riggs: Lelkek könyvtára könyvét Ryanitotól kaptam február hónapra, úgyhogy biztos, hogy sorra kerítem. Az előző részeket nagyon szerettem (sőt, az első kötetet újra is olvastam egyszer már), úgyhogy nagyon kíváncsi vagyok, miként záródik ez a sorozat.
James Dashner: The Death Cure a Vérvonalak mellett a másik olyan regény, amelyet évek óta halogatok. Most azonban Nancyvel közösen elhatároztuk, hogy többet nem áll semmi az utunkba, és igenis elolvassuk most már ezt a sorozatzárót!
Szeretném folytatni a Végezzük ki a '12-es könyvek kihívásomat, ennek köszönhetően került fel a februári listámra Jill Hathaway: Impostor regénye, amely jelenleg a GR TBR-om 2. helyén leledzik.
Azért elég sok sorozatzárót terveztem be ismét, meglátjuk, miként sikerül haladnom velük - az első három könyvet mindenképp szeretném befejezni, de jó lenne az Impostort is elolvasni.
Önálló kötetek
Neal Stephenson: A hét Éva és Frech József: Fejezetek Nagyberki történetéből januárról lettek áthozva szintén, így bővebben nem írnék róluk.
Jonathan Lethem: Amerikai amnézia könyvtári könyv, amelyre Szentinel hívta fel a figyelmemet a könyvről készült videójában. Magamtól nem hiszem, hogy felfedeztem volna, úgyhogy örülök a közbenjárásának. Meglátjuk, nekem is elnyeri-e a tetszésemet.
Kristin Hannah: Fülemüle februári friss megjelenés, és rengeteg jót hallottam róla. Épp ezért különösen kíváncsi vagyok, mennyire állják meg a helyüket. Persze legfőképp azért érdekel, mert olyan témával foglalkozik, ami érdekel.
Új sorozatok
Erika Johansen: Tear királynője szintén januárról maradt meg.
Robin Hobb: Az orgyilkos tanítványát a könyvtárból kölcsönöztem, és nagyon jókat hallottam róla. Remélem, elnyeri a tetszésem, mert ahogy néztem, Robin Hobb elég sok regényt írt, így egy jó időre lenne mit olvasnom. :)
Sorozatfolytatások
Richelle Mead: The Golden Lily könyvet jelenleg a GR TBR listám első helyén áll, így már ez elegendő ok arra, hogy felkerüljön a várólistám élére is. De emellett megfogadtam, hogy végigmaratonozom a Vérvonalak sorozatot (1 rész/hónap), így íme.
Robert Jackson Bennett: Pengék városa február 14-én jelenik meg itthon, és az idei év egyik legjobban várt megjelenése nálam. Mármint konkrétan, mióta kiderült, hogy mikor jön ki, már számolom vissza a napokat!
Jennifer A. Nielsen: Rise of the Wolf hirtelen felindulásból került rá a februári listára. Tegnap jelent meg a sorozatzáró kötet, és rájöttem, hogy milyen régen is olvastam az írónőtől! Meg hiányzik ez a világ is.
Hasonlóan a The Golden Lilyhez, Cinda Williams Chima: The Exiled Queen könyve is azért került fel a listára, mert maratonozom a Seven Realms sorozatot. Igen, még nem végeztem az első résszel sem, de bizonyos vagyok benne, hogy folytatni akarom majd.
Összességében ismét egyértelmű, hogy nem fogok mindegyik könyvhöz hozzájutni februárban, de azért jó lenne, ha ismét egy szép kis mennyiséget el tudnék olvasni belőlük. :)
A hónapban több dolog is foglalkoztatott a bloggal kapcsolatban - szerencsére mind pozitív vagy épp konstruktív. Ennek eredményeként februárban egy új és egy visszatérő (ám átalakított) rovat is visszatér ide, amelyek remélem, tetszeni fognak nektek.
Fogadalmaim szempontjából viszonylag erősen indítottam az évet; szinte mindennel haladtam, úgyhogy elégedett vagyok magammal. Azért lassan mindegyik kihívásomat szeretném elkezdeni, de azért nem esem túlzásba.
De nézzük is meg közelebbről, hogyan is állok!
1. 65 db könyv elolvasása - 7/65
2. 18 sorozat folytatása - 2/18
3. 5 sorozat befejezése - 2/5
4. 3 db 500+ oldalas könyv olvasása 0/3
5. 70% a saját könyveim olvasása (jelenleg 64%) - 66%/70%
6. 168 -nál kevesebb olvasatlan könyv a polcomon -165/168
7. TBR listám 270 alá csökkentése (jelenleg 308) - 309/270
8. 10 legrégebbi könyvem elolvasása - 0/10
9. 5 db 2012-ben a TBR listámhoz adott könyv elolvasása - 2/5
10. 50 db könyvről írok bejegyzést a blogon - 5/50
A legnagyobb örömöm határozott a saját könyveim olvasottsági arányának javulása lett. Nem tudom, hogyan, de bizony ott van az a +2%!
A TBR listám rendetlenkedik most épp, hiszen több könyvvel zártam a hónapot, mint kezdtem. De talán februárban nem kezdek bele egy sokrészes sorozatba, és akkor nem ugrik fel ez az arány (mondom úgy, hogy Robin Hobb könyve itt van mellettem... már látom a vesztem).
Januári olvasmányok
A hónap során hét könyvet fejeztem be, ráadásul elég változatos műfajú regényeket olvastam.
Januárt Richelle Mead: Vérvonalak könyvével kezdtem, amit már évek óta halogattam, és több éve a várólistám első helyén állt. Úgyhogy ezzel egy igen komoly akadályt teljesítettem. Bár utólag sajnálom, hogy nem kezdtem el előbb - mikor még az egyik legnagyobb szenvedélyem volt a YA paranormális, de ettől függetlenül remek kikapcsolódást nyújtott. (2017. január 1. → 2017. január 2.)
Ezt követően az első könyvtári könyvem került sorra, Markus Zusak: Az üzenet. A Könyvtolvaj nagy kedvencem volt, de valamiért ezt nem mertem megvenni. Pedig Nancy is csak szépet mondott róla, mégsem voltam benne biztos, hogy ugyanúgy megérint majd, mint a másik regénye. Szerencsére tévedtem, és kedvenc lett! (2017. január 2. → 2017. január 3.)
Aztán jött a lejtmenet, ugyanis következett Julie Cross: Timestorm könyve, amely finoman szólva is hatalmas csalódás volt. Minden, ami elromolhatott el is romlott - a karakterek semmilyenek voltak, a romantika eluralkodott a cselekmény felett, és persze olyan műdrámák gazdagították az amúgy is semmilyen történetszálat... a vége pedig végleg elvette a kedvem, hogy olvassak még az írónőtől.
(2017. január 3. → 2017. január 13.)
Feladva minden reményt elővettem a Ryanito által választott januári olvasmányt, Veronica Roth: A hűséges könyvét. Felkészültem a legrosszabbra, azonban itt pont, hogy kellemesen csalódtam. Nem tagadom, voltak hibái, és tény, hogy az első rész marad az örök kedvenc számomra, de sok aspektusát tudtam értékelni - például, hogy a karakterek mennyit fejlődtek a sorozat során. (2017. január 13. → 2017. január 15.)
Mivel anno a novelláskötetet is megvettem, és nem akartam tovább halogatni a sorozatnak a tényleges befejezését, így Veronica Roth: Négyes következett, ami viszont néhol felért egy kínzással. Annyira untam némely novellát, hogy már csak azért olvastam el, hogy legyek túl rajta. Nem érzem, hogy bármit is hozzáadott volna A beavatott sorozat értékéhez, úgyhogy többet nem is szeretném kézbe venni. (2017. január 15. → 2017. január 17.)
A beavatott sorozatmaratonos hét elején érkezett meg Katherine Addison: A koboldcsászár utazókönyv hozzám, amelyet alig vártam, hogy elkezdhessek! Szegényke sajnos pont akkor érkezett, mikor a félévi zárások voltak, így egy jó ideig alig tudtam olvasni, pedig szerelem volt első látásra! És még hepiend is várt ránk, ugyanis egy új kedvencet avattam. (2017. január 17. → 2017. január 27.)
Az utolsó olvasmányom igazából kissé eltér a többiektől, ugyanis egyrészt egy verseskötetről van szó, másrészről pedig német nyelvű. Sőt, az első befejezett német nyelvű olvasásom, úgyhogy különösen örülök neki! Ez a kötet pedig Rainer Maria Rilke: Gedichte. (2017. január 6. → 2017. január 27.)
További értékelés(ek)
Tavalyról még egy értékelésem maradt hátra, mégpedig Anthony Ryan: Az ébredő tűz regényről, amely még év végén vált kedvecemmé.
A kedvenc olvasmányom
Ez még kérdés?
Mondjuk elég sokáig azt gondoltam, hogy Markus Zusak: Az üzenet lesz az igazi, de január 17-én, mikor kinyitottam Katherine Addison: A koboldcsászár könyvét, minden odalett. Mint írtam egy ponton a bejegyzésben, minden pozitív leg-leg jelzőt ráaggatnék. Fantasztikus élmény volt, sőt már most képes lennék újraolvasni, annyira belevesztem a világba. :)
Ó, és még csak nem is sorozat, amit most nagyon bánok, mert csak ez a 429 oldal van a kicsikéimmel, és ennyi.
Aktuális olvasmányok
Ismét abban a pozícióban találtam magam, hogy nem olvasok magyarul. Bár ez hamarosan változni fog, azért örülök, hogy haladok az angol nyelvű könyveimmel is.
Cinda Williams Chima: The Demon King
Haladás: 87 oldal
Nem véletlenül nem haladtam az elmúlt időszakban ezzel a regénnyel; ugyanis Lorelei-jal könyvet cseréltünk, és pár nap múlva már könyv formátumban is birtokolni fogom a kicsikét! És akkor nem lesz megállás! Főleg, hogy lassan kezd beindulni valami, ami már tényleg felkeltette az érdeklődésemet.
Alexandra Bracken: Wayfarer
Haladás: 106 oldal
Szegény könyvet szintén elhanyagoltam, pedig eddig jobban tetszik az első résznél! Az utóbbi napokban azonban sikerült haladnom vele, nem terelte el semmi a figyelmemet, úgyhogy hamarosan újabb sorozatnak kell búcsút intenem. (Vagyis nem teljesen, mert hamarosan újraolvasom a Passengert. :))
J. R. R. Tolkien: The Hobbit
Haladás: 160 oldal
Valószínűleg nem leszek valami népszerű a véleményemmel, de amilyen jól indult ez a kötet, most épp annyira nem haladok vele. Legalábbis úgy érzem, hogy nem haladok vele semmit. Pont tegnap mondtam Ryanitonak, hogy az a fő gondom, hogy hiányolom az érzelmeket. És nem romantikát akarok meg semmi ilyesmit, hanem például, ha a szemem előtt neveznek értéktelen kis vacaknak, akkor hadd érezzem már, hogy ez nem esik jól. Még az általam ismert legvéresebb fantasyben is akadtak érzelmi reakciók, itt azonban ezt nem vettem észre.
Ezt leszámítva azért vannak jó pillanatai, de nem tudom, hogy folytatom-e majd Tolkien munkásságának elolvasását.
Tervek
A januári listából egész szép számban elolvastam a könyveket - mármint egyértelmű volt, hogy túlvállaltam magam, de attól még jó teljesítmény. :)
Februárban azért nem csak a maradékot hagyom itt a tervek közt, hanem még egy adag könyvecskével bővítem ezt a listát.
Sorozatzárók
Ally Carter: Take the Key and Lock Her Up regényét hoztam tovább januárról. Terveim szerint a Wayfarer befejezése után állok neki ennek.
Ransom Riggs: Lelkek könyvtára könyvét Ryanitotól kaptam február hónapra, úgyhogy biztos, hogy sorra kerítem. Az előző részeket nagyon szerettem (sőt, az első kötetet újra is olvastam egyszer már), úgyhogy nagyon kíváncsi vagyok, miként záródik ez a sorozat.
James Dashner: The Death Cure a Vérvonalak mellett a másik olyan regény, amelyet évek óta halogatok. Most azonban Nancyvel közösen elhatároztuk, hogy többet nem áll semmi az utunkba, és igenis elolvassuk most már ezt a sorozatzárót!
Szeretném folytatni a Végezzük ki a '12-es könyvek kihívásomat, ennek köszönhetően került fel a februári listámra Jill Hathaway: Impostor regénye, amely jelenleg a GR TBR-om 2. helyén leledzik.
Azért elég sok sorozatzárót terveztem be ismét, meglátjuk, miként sikerül haladnom velük - az első három könyvet mindenképp szeretném befejezni, de jó lenne az Impostort is elolvasni.
Önálló kötetek
Neal Stephenson: A hét Éva és Frech József: Fejezetek Nagyberki történetéből januárról lettek áthozva szintén, így bővebben nem írnék róluk.
Jonathan Lethem: Amerikai amnézia könyvtári könyv, amelyre Szentinel hívta fel a figyelmemet a könyvről készült videójában. Magamtól nem hiszem, hogy felfedeztem volna, úgyhogy örülök a közbenjárásának. Meglátjuk, nekem is elnyeri-e a tetszésemet.
Kristin Hannah: Fülemüle februári friss megjelenés, és rengeteg jót hallottam róla. Épp ezért különösen kíváncsi vagyok, mennyire állják meg a helyüket. Persze legfőképp azért érdekel, mert olyan témával foglalkozik, ami érdekel.
Új sorozatok
Erika Johansen: Tear királynője szintén januárról maradt meg.
Robin Hobb: Az orgyilkos tanítványát a könyvtárból kölcsönöztem, és nagyon jókat hallottam róla. Remélem, elnyeri a tetszésem, mert ahogy néztem, Robin Hobb elég sok regényt írt, így egy jó időre lenne mit olvasnom. :)
Sorozatfolytatások
Richelle Mead: The Golden Lily könyvet jelenleg a GR TBR listám első helyén áll, így már ez elegendő ok arra, hogy felkerüljön a várólistám élére is. De emellett megfogadtam, hogy végigmaratonozom a Vérvonalak sorozatot (1 rész/hónap), így íme.
Robert Jackson Bennett: Pengék városa február 14-én jelenik meg itthon, és az idei év egyik legjobban várt megjelenése nálam. Mármint konkrétan, mióta kiderült, hogy mikor jön ki, már számolom vissza a napokat!
Jennifer A. Nielsen: Rise of the Wolf hirtelen felindulásból került rá a februári listára. Tegnap jelent meg a sorozatzáró kötet, és rájöttem, hogy milyen régen is olvastam az írónőtől! Meg hiányzik ez a világ is.
Hasonlóan a The Golden Lilyhez, Cinda Williams Chima: The Exiled Queen könyve is azért került fel a listára, mert maratonozom a Seven Realms sorozatot. Igen, még nem végeztem az első résszel sem, de bizonyos vagyok benne, hogy folytatni akarom majd.
Összességében ismét egyértelmű, hogy nem fogok mindegyik könyvhöz hozzájutni februárban, de azért jó lenne, ha ismét egy szép kis mennyiséget el tudnék olvasni belőlük. :)
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése