Egy férfi, aki valamikor Jimmy volt, most Hóembernek nevezi magát, és egy fán él nem messze a tengerparttól, óvakodva a kigykányoktól, a görmenyektől és a világot ellepő egyéb különös állatoktól. Egyetlen feladata, hogy vigyázzon a guvatkák csapatára, ezekre a tiszta lelkű, egyszerű gondolkodású, tökéletes emberekre, akik az ő menthetetlen faját felváltották a földön.
Nem tudja, maradt-e még életben valaki az egykori emberiségből a nagy járvány után, s fejében minduntalan azok az események zakatolnak, amelyek elvezettek idáig: ehhez a pusztuló – vagy épp most megújuló – világhoz. És egyfolytában egy nő hangja kísérti: Gazelláé, aki a szeretője volt, de nemcsak az övé, hanem legjobb barátjáé, a zseniális Guvaté is, aki a guvatkákat létrehozta…
Sorozat: VadÁdám-trilógia #1
A Jelenkor Kiadónak köszönhetően Margaret Atwood egy újabb disztópiáját vehetik a magyar olvasók a kezükbe, ezúttal egy trilógia formájában. A MaddAddam-trilógia első része, a Guvat és Gazella egy olyan világban játszódik, amely egyszerre pokoli és paradicsomi. Az emberek kiirtották magukat, ám előtte egy tudóscsoport létrehozott egy az emberhez nagyon hasonló, mégis sokban különböző új, génmódosított fajt, a Guvatkákat. Ezeket a lényeket Hóember, a (talán) utolsó ember szemén keresztül ismerhetjük meg, ahogyan az ő emlékein keresztül tudhatjuk meg azt is, hogyan pusztult el az általunk ismert világ.
Génmanipuláció, és milyen korlátai vannak az emberi jogoknak.
Margaret Atwoodtól először 2017-ben olvastam, A szolgálólány meséjét és az Alias Grace-t, és még abban az évben az egyik kedvenc írónőmmé avanzsált. Emiatt izgalommal telt félelemmel vártam, hogy megismerkedhessek Guvat és Gazella című regényével is.
Él bennem valami elemi félelem, amikor a génmanipulációról olvasok, főleg mivel ezek a történetek legtöbbször elrettentő példaként is szolgálnak. Emlékszem, Aldous Huxley Szép új világ regényének eleje, az ember szinte tömegtermelésének bemutatása, a mai napig borzongással tölt el. Margaret Atwood Guvat és Gazella regénye azonban eloszlatta ezt az elemi félelmet, és elérte, hogy mélyebben elgondolkodjak erről a témáról.
A tanulságos történet írását az írónő egyik legnagyobb erősségének tartom, s ez a Guvat és Gazellában is megvalósult. A génmanipuláció morális kérdései mellett az emberi aspektus is fontos szerepet kapott. Végig az járt a fejemben, hogy miért lehet egyetlen ember kezében mindenki élete. Miért hozhat meg egy olyan döntést, amelynek végzetes következményei lehetnek?
Ugyancsak elgondolkodtató volt az egyes állatok keresztezését bemutató részek. Miért, miért, miért? – kérdezgettem olvasás közben, pedig tudtam, hogy ez a valóságban is megtörténhet. Az emberi kíváncsiságnak és a lehetőségeknek nincs határa, s ennek következményei sokszor nem pozitívak. Milyen gyakran válasz a miért kérdésre a „miért ne?”.
A történet két idősíkon játszódik: az egyik a jelenben, ahol megismerkedhet az olvasó a guvatkákkal, s gyakorlatilag a paradicsomban találja magát. A békés, nyugodt hangulatot „az utolsó ember”, a narrátorunk zavarja meg, aki emlékezteti az olvasót, hogy valaminek történnie kellett, ami ezt a változást eredményezte. Itt lép képbe a múltbeli idősík, amely egy apokalipszis határán járó világot mutat be. Hatalmas kontraszt mutatkozik a két világ közt, holott viszonylag kevés idő telt el a múltbeli események óta.
Számomra a guvatkák, azaz a tökéletes ember, leírása is több kérdést felvetett. Azt gondolnánk, hogy valami szuperhősre hajazó lényt kapunk. Ehelyett egy hihetetlenül törékeny, és ami még fontosabb, ártatlan lényt láthattunk. Ők is csak tovább erősítették a két világ közti ellentétet. Felmerülhet a kérdés, hogy miért ilyennek teremtette meg Margaret Atwood (és általa Guvat) a tökéletesített emberi fajt? Véleményem szerint a cél a béke megteremtése volt, s ahhoz, hogy ezt elérjék, el kellett törölni az évezredek alatt beleivódott előítéleteket, agressziót és hatalomra való törekvést, s egy tiszta lappal kezdeni. Kíváncsi lennék, hogy mi lesz a sorsuk, és hogy milyen hatása lehet annak, hogy Hóember / Jimmy elhozta nekik a vallást.
Margaret Atwood szereplőit egy élmény volt megismerni. Mindannyian összetett karakterek, akik hibáznak, rossz döntéseket hoznak, és sokszor morálisan szürke területre tévednek. A regény nem karakterközpontú, ugyanakkor mindegyik szereplő kidolgozott személyiséggel rendelkezett, amitől emberivé váltak.
Mindent összevetve a Guvat és Gazella egy gyönyörűen megírt, elgondolkodtató regény arról, hogy milyen következményekkel jár, ha az ember istent játszik. Sok kérdést vet fel, s ezek közül néhány megválaszolását az olvasóra bízza. Nagyon szerettem olvasni, egy igazán különleges élmény volt.
Könyv adatai
Eredeti cím: Oryx and Crate (2003)
Kiadó: Jelenkor (2019)
Oldalszám: 524
Nyereményjáték
A MaddAddam-trilógia 1. része, a Guvat és Gazella részben azt is bemutatja, milyen egy teljesen
magányos ember élete. A turné állomásain ezúttal olyan filmekből láthattok képeket, amelyekben egy-egy karakter valamilyen okból magányra ítéltetett. Találjátok ki a filmek címét, és írjátok be a Rafflecopter megfelelő sorába őket.
Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Kérjük, hogy levelünkre 72 órán belül válaszoljatok, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk! A kiadó csak magyarországi címre postáz.
További állomások
05. 25. Always Love a Wild Book
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése