2013 óta minden évben kilátogatok a Könyvfesztiválra, amely minden alkalommal más és más izgalmakat tartogat.
Tavaly annyira elfoglalt voltam, hogy csak a vonaton ülve realizálódott bennem, hogy igen, megyek! Idén nem voltam ilyen szerencsés, már csütörtökön is legszívesebben felteleportáltam volna a Millenárisra, hogy körbejárhassam.
Mondjuk, legalább volt néhány sorstársam, akiknek hasonló sors jutott, mint nekem, úgyhogy közösen vártuk a szombatot.
Idén is megpakolva indultam el Budapestre, viszont szerencsére ezúttal hazafelé nem éreztem úgy magam, mint egy málhás szamár (higgyétek el, az a 2 táska könyv már meg sem kottyan!
A vonatút gyorsan eltel, mivel vittem magammal olvasnivalót (Amy Kathleen Ryan: Szikráját, ami lekötötte a figyelmemet egy darabig).
Idén fordult először elő olyan, hogy semmi gubanc nem volt a vonattal és a villamossal, sőt Nancykével egyből rátaláltunk a helyes útirányra!
A Millenárison, miután megvettem a belépőjegyet, egyből összefutottunk Nadine barátnémmal és Evelinnel. És itt kaptam az első novellámat, ugyanis drága Nadine nekem adta Brian McClellan limitált példányszámban kiadott novelláját - sőt még dedikáltatta is! Én ott teljesen kész voltam, ha itt vége lett volna a napnak, akkor is boldogan megyek haza.
Az első állomás ezt követően a Főnix-Fumax stand volt, ahol rögtön letámadtam Holden Roset, és dedikáltattam Az ellopott karácsonyt, illetve A fáraó jogarát és a Kutyaházas eset novellát is. Mivel volt egy kis időnk a dedikálás alatt, már megérdeklődtem, hogy milyen regényre számíthatunk tőle a Howard Matheu sorozaton kívül. Attila nagyon izgalmas koncepciót vázolt fel, ami már most lélekben felkerült a várólistámra.
A dedikálás után megtaláltam Fummiet is (a Fumax standnál, igen), átadtam a könyveit, és kicsit beszélgettünk is. Azután megvettem a Riyria krónikák szépséghibás harmadik részét, ami Deszynek köszönhetően várt rám a kiadónál. Ez volt a kezdet...
Nekem innentől a délelőtt hátralévő része teljesen összefolyik, de az alábbi események történtek (nem időrendi sorrendben):
Találkoztunk Gigusszal és Anitával, és együtt indultunk el, hogy kifosszuk a Gabo-Ciceró standot. Itt vettem meg Az árulás szívét és a Dorothynak meg kell halniát, illetve átvettem a Rengeteget. Azt meg kell jegyeznem, hogy annyira kedvesek voltak az eladók, és még könyvjelzőt is adtak mindegyik könyvhöz.
Végigsétáltunk a B épület egy részén, majd valahogy visszajutottunk a D épületbe. Itt ismét találkoztam Holden Rose-zal, akivel ezúttal mindenféle könyves témáról beszélgettünk.
Találkoztam Pupillával, akitől a szuperakciósan vásárolt Heart-shaped Boxot vettem át. Szerencsére végrehajtott rajta ördögűzést, így nem kell félnem a közelében.
Lexet is láttam élőben, akitől megkaptam Rainbow Rowell: Kindred Spirit novelláját.
Összefutottunk CB-vel, aki hozzánk csapódott egy időre, illetve Toffyval is találkoztam és beszélgettem kicsit.
Láttam még pénteken képen, hogy az Agavenál van valamilyen akció, így míg Nancy és CB a Maximnál vártak, én elosontam hozzájuk. Két db szépséges Philip K. Dick könyvvel gazdagodtam (500Ft/db áron). Úgy örülök ennek a vételnek, tudjátok, mennyire szeretem a regényeit, és mennyire jó lenne összegyűjteni minél többet belőle. Hasonlóan a Gabohoz, az Agavenál is nagyon kedvesek voltak.
A következő fix pont, hogy kiültünk Nancyvel, Nadinennel CB-vel és Evelinnel fagyizni. Tavaly már áradoztam arról, milyen finom is itt kint a fagyi, úgyhogy muszáj volt (fehércsokis eper és fahéjas szilva mind fölött)! Miután megpihentünk kint, már elmúlott fél kettő, én pedig már bezsongva vártam, hogy mehessünk Tavi Kata dedikálására.
Ez volt az egyetlen alkalom, amikor várnom kellett hosszabban, mert négyen dedikáltak, és emiatt kicsit később kezdődött a dedikálás. Viszont én voltam az első! :) És Dearies, megtört az átok, mert nem égettem le túlságosan magam! Tegyük hozzá, szuperlelkes voltam, és áradoztam egy sort a könyveiről. Tőle is megkérdeztem, mi várható legközelebb, és az a könyv is megy várólistára, amint lesz róla hivatalos megjelenési hír! Azt kell mondjam, Kata nagyon aranyos, és ettől a találkozástól csak még inkább megkedveltem őt! Amúgy teljesen emlékeztet az egyik professzoromra az egyetemről (ez csak most esett le, hogy mekkora a hasonlóság köztük).
Mivel már csak nagyjából két óránk volt, így lassan el kellett döntenem, hogy mit is szeretnék megvenni. Spoiler: ez az utolsó pillanatig nem sikerült.
Miközben fel-alá járkáltunk a B épületben, belefutottam Ramiba is, akivel szerintem most találkoztunk először. Tőle kaptam egy dedikált Jennifer E. Smith könyvjelzőt, amit már el is felejtettem, hogy nála van.
Lassan a többiek elmentek, így kettesben maradtunk Nancyvel, akivel kiültünk elmerengeni a mindenségen (vagyis kitárgyalni mindent, amit csak lehetséges). Ekkor úgy éreztem, hogy Kae Westával már nem fogok dedikáltatni, mert tuti óriási sor lesz, és nincs erőm beállni...
Ebből az lett, hogy fél 4 környékén megvettem Fumaxnál a Tövisek császárát, és elnéztünk a dedikálásra, ahol valami csoda folytán igen hamar sorra kerültem. Úgyhogy van dedikált Karvalyszárnyam!
Ezután jött a szenvedés, mert fogalmam sem volt arról, mit is vegyek meg a Fumaxtól. Időközben (harmadik vásárlásnál tartottam náluk) megvettem a Riyria krónikák negyedik részét is.
Végül, amikor 10 percem maradt az indulásra, letámadtam először szegény Petit, hogy mit vegyek, majd szegény Fummiet is. Aztán utolsó pillanatban, amikor már tényleg indulni kellett volna, megvettem a Riyria krónikák utolsó két részét.
Utána viszont kis híján rohannunk kellett Nancyvel, mert ha lekéstem volna a vonatot, nem jutottam volna haza aznap. Szerencsére pont elcsíptünk egy 56A villamost, és 10 perccel a vonat indulása előtt kiértünk az állomásra.
Idén is izgalmasra sikerült a Könyvfesztivál, nagyon jól szórakoztam, és örültem, hogy találkozhattam a barátaimmal, írókkal és kiadókkal is. Mindenki nagyon barátságosan viselkedett, ami csak még fantasztikusabbá tette a napomat.
Végezetül pedig hadd mutassam meg egyben a friss szerzeményeimet!
Gondolom, sejtetitek, hogy a hó végi leltárban kissé alacsonyabb lesz az olvasott könyveim aránya, mint volt... de majd javítok rajta! :)
Mintha újra ott lettem volna... Ezt ennél valóságosabban le sem írhattad volna! :D
VálaszTörlés