Jeff Hirsch: Tizenegyedik csapás

„Többnek kell lennünk annál, mint amit a világ tesz velünk.”

Először is szeretném megköszönni a Főnix Könyvműhelynek a kötetet!

A Tizenegyedik csapás pár évvel a nagy háború után játszódik, miután a kínaiak bevetettek egy vírust az Egyesült Államok ellen (amelyet mindenki csak tizenegyedik csapásként emleget), majd lerohanva őket, győzelmet arattak.

Kevesen maradtak életben, ugyanis a vírus mindenhova elért: bekúszott az ajtó alatt, a falak résein, s hirtelen végzett az áldozataival. A túlélő családok közé tartozik Stephen és családjának egy része is, akik kereskedéssel foglalkoznak, s többek közt ezért is járják egész évben az országot. 

A történet elején Stephen vasszigorral bíró nagyapja meghal, s ez felforgatja a kétfősre csökkent család életét. Még aznap édesapja is súlyos sérüléseket szerez, s kómába esik. Ekkora talál rájuk egy kisebb csoport, akik elviszik őket Settler’s Landing-be, ahol minden olyan, mint a tizenegyedik csapás előtt: a lakosok valódi házakban élnek, rendes ételt esznek, a fiatalok iskolába járnak… csupa olyan, amit Stephen csak szülei és nagyapja elmeséléséből ismerhetett eddig. Settler’s Landing alapítóinak ugyanis eltökélt szándékuk, hogy újrateremtik az egykor volt világot – bármibe is kerüljön ez.

Igyekszem összeszedni magam, hogy ne csak ömlengjek a regényen, de ez igazi kihívásnak számít. Nagyszerű élmény volt, csodálatos és igazán minőségi munka eredménye a Tizenegyedik csapás.

De mielőtt rátérnék a bővebb kifejtésre, a magyar változatról hadd ejtsek pár szót. Bevallom, a borítója alapján nem biztos, hogy megveszem, beleolvad a kép az égbe, ami egységessé teszi. Ez egyébként nagyon jól illik a történethez, csak tényleg nem túl figyelemfelkeltő. A fordítás viszont nagyon minőségi, nagyon élvezhető könyvet kaptam ilyen téren is. Úgyhogy hatalmas dicséret Bajkán Lászlónak ezért a munkájáért. Kiemelkedő, tényleg.

A Tizenegyedik csapás besorolása alapján poszt-apokaliptikus YA történet, amely pár évvel a mi

korszakunk után játszódik. Ezt jelzik a Starbucks, McDonalds...stb. márkanevek, amelyek a felnőtt generációnak még ismerősök voltak, miközben Stephen számára nem jelentenek igazán semmit. A világot tekintve az egykori Egyesült Államok keleti felén játszódik a történet. Különösen értékeltem, hogy az író a főhős belső monológjában megjegyzi, hogy nem tudni a világban máshol is hasonló-e a helyzet, vagy csak az Egyesült Államokban, Kanadában és Mexikóban.

A regénnyel kapcsolatban elértem azt a furcsa státuszt, mikor szinte egyszerre éreztem a reménytelenséget és a reményt.

„Mindannyian halottak vagyunk. Mindannyian. Csak még nem tudunk róla.”

Azt gondolom, hogy a legnagyobb mozgatórugója a Tizenegyedik csapásnak a karakterek, s azok fejlődése. Ezt leginkább a könyv főhősénél, Stephennél látszódik leginkább – a zárkózott, hideg gondolkodású fiú, akit nagyapja szigora még annak halála után is követett, miként változik a történet előrehaladtával.

Romantika is jelen volt a regényben, viszont nagyon háttérbe szorult. Amolyan motivációs erőként szolgált, s nem erőltette Jeff Hirsch. Nem voltak üres, csöpögős jelenetek, mindig minden történésnek megvolt a maga oka és következménye, akár romantika, akár nem romantika állt mögötte.

A regény vége igazán boldoggá tett, ugyanis nem azt a sablonos véget kaptam, amire vártam, annál sokkal tanulságosabbat, reálisabbat. A realitás átjárta az egész regényt. A helyzet, amit Jeff Hirsch ábrázolt, tényleg bármikor bekövetkezhetne. Ez a realitásérzék átjárta a teljes történetet, a karaktereket s a kapcsolatok alakulását is.

Hogy kinek ajánlanám? Szerintem mondanivalója miatt minden korosztálynak nyújthat élvezetet. Én mindenképp örülök, hogy részese lehettem ennek a világnak, amit Jeff Hirsch megteremtett.

Könyv adatai

Eredeti cím: Eleventh Plague (2011)

Kiadó: Főnix Könyvműhely (2012)

Fordította: Bajkán László