2013. augusztus 22., csütörtök

Hannah Johnson: Know Not Why

"A virágok kiesnek a kezemből. Enyhén suhogó hanggal érnek földet.
- Francba – mondom, hangom túl hangosnak érződik.
És aztán megcsókol.
Ez-
Nem tudom.
Nem tudom, nem tudom."

Fülszöveg: Howie állást szerez az Artie Kraft Arts ’N Craft hobbiboltjában, abban a reményben, hogy felszedheti valamelyik női munkatársát. Végül is a lányok szeretik az érzékeny pasikat, és mi lenne annál érzékenyebb, mint elhivatottan árulni különböző fonalakat és… más holmikat? (Oké, talán jó ötlet lenne megtanulni, mit is árulnak egy ilyen helyen). A dolgok azonban nem alakulnak a tervek szerint Munkatárs #1 Cora: kicsi, piercinges és túl tüzes ahhoz, hogy bármit is kezdeni lehessen vele. Munkatárs #2 Kristy: szőke, formás, elérhetetlen tökéletesség. És Munkatárs #3, nos, Arthur. Nem is kell kijelenteni, hogy ez nem tartozik a lehetőségek közé. Ugye?
Ugye?



Ez az a regény, amelyen az elejétől a végéig fangirlt játszottam. A főszereplő már az első oldalakon megkedveltette magát a humorával, és mikor megjelent Arthur Kraft, a második, ott feladtam minden ellenállásomat a regénnyel szemben, és a maradék 400 oldalon nevettem, sikítoztam, megint nevettem, elolvadtam… Egyszerűen kihozta belőle a teljes értékű rajongót. Mondhatni teljes extázisban olvastam. 
Úgyhogy ennek örömére jöjjön egy rövid lista nektek:

El kell olvasnotok a Know Not Why-t, ha:
- Valami humoros regényre vágytok, amelyen nem kell gondolkodni
- Vagyis teljes mértékben kikapcsol
- Ha érdekel egy aranyos történet két húszas éveiben járó férfiról és barátairól
- Pontosabban egy 22 éves irodalomszakos, szarkasztikus fiúról és
- 28 éves, intellektuális, érzelmeit olvasásba temető, álmait feladó férfiról
- Akik egy hatalmas káosz közepén találnak egymásra, és mondhatni, mentik meg a másikat
- Természetesen rengeteg szarkazmussal övezve
- És fonalakkal meg papírvirágokkal. Ha már hobbibolt. 

Persze, nem ezek az egyetlen indokok, de úgy nagyjából lefedik a „miért is szerettem” részt. Mondjuk az tény, hogy egyáltalán nem ilyen regényre számítottam – a borító alapján kissé komor, szomorkás drámahegyet vártam, de azt gondolom, így sokkal jobb lett. 

Kissé részletesebben nyilatkozva, a történet alapjában véve igazán egyszerű, enyhén romantikus vígjáték jellege van. Kivéve azok tipikus struktúráját. Van egy fiú, aki nőt akar magának, ezért a lehető legbénább ötletből kiindulva egy hobbibolt alkalmazásába áll. Már maga a helyzet abszurd… hát még az, mikor kiderül, hogy az áhított nőnek pasija van, a másik nő pedig a pulton gyakorolja a Rocky Horror Picture Show jellegzetes táncjelenetét. Szegény Howiet akkor tényleg sajnáltam, mert ennyire szerencsétlen is ő lehet.
Egyébként a történetszál maga nem tartalmaz nagy fordulatokat, nem igényel gondolkodást, csupán azért van, hogy háttérként szolgáljon a karakterfejlődésnek / romantikának. Én mondjuk nem bántam, mert a szereplők eléggé lekötötték a figyelmemet. 

Ó, a karakterek! Említettem már, mennyire imádom Arthurt? Igen? Nem baj, jobb ha megismétlem. Igazából már a rejtett szarkazmusa, az intellektusa, és azok az apróságok, amelyek tökéletlenné teszik, tették őt ennyire szeretnivalóvá. Ezzel Howie is egyetértene velem, pedig ő aztán ki nem állhatta Arthurt.
Howie… ő egy jelenség volt. Egy igazán különleges narrátor, akivel könnyedén tudtam azonosulni. Legjobban az vonzott benne, hogy nem az a tökéletesen összeszedett, és a gondolatokat is nagyon szofisztikáltan megfogalmazó narrátor volt, hanem néha össze-vissza csapongtak a gondolatai, akkor néha nem tudta, hogy reagáljon (ld. idézet a bejegyzés elején). Ez a stílus nem mindig jönne be, de a Know Not Why-hoz remekül illett. 

A mellékszereplők is nagyon könnyen megszerethetőek voltak a saját furaságaikkal. Kristy és az az angyalszárnyú kiscicás kép, Cora és a ribis manók… stb. Mindannyian annyira hétköznapiak, ugyanakkor annyira szórakoztatóan furák voltak, hogy képtelen voltak nem kedvelni őket. Komolyan úgy gondolom, hogy ennek a regénynek a karakterei az egyik legjobbak összességében. 

És a romantika. Arról körülbelül napestig tudnék áradozni, főleg hogy már a legelső találkozáskor shipeltem őket. Kiváló kémia volt köztük, amely már a könyv elejétől érezhető volt. Ráadásul nem a semmiből jött a nyakunkba egy insta-love, hanem az írónő fokozatosan építette fel. A flörtöléseken kívül leginkább azt szerettem, ahogy Howie a kezdeti tagadástól eljut az elfogadásig.

Mit tudnék még róla mondani? Én imádtam, mondhatni tökéletlenül tökéletes volt, és egy sikongató fangirlt faragott belőlem erre a 400+ oldalra. Olyan kár, hogy véget ért. Bezzeg az ilyen könyvek sosem sorozatok…


Könyv adatai
Eredeti cím: Know Not Why (2012)
Kiadó: Smashwords
Oldalszám: 411

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése