2013. július 26., péntek

Lisa McMann: Dead To You

"- Mit csináltál, míg nem voltam itt, hogy játsszak veled?
Elvigyorodik, és így felel. - Vártalak."



Lisa McMann-t eddig csak a várólistám ismerte, ugyanis több kötete is szerepel rajta. Viszont ez az első könyv, amit tőle olvastam.

Vigyázat, a leírás spoilert tartalmaz - persze nem a könyv végére, csak apróbb történésekre! :)

A történet főszereplője Ethan, akit hét éves korában elraboltak, s kilenc évvel később került vissza családjához, akik addigra már egy új életet kezdtek.
A beilleszkedést az is nehezíti, hogy Ethan nem emlékszik semmire az elrablása előtti időszakból, sőt testvére, Blake sem testvérként bánik vele.
Mit lehet ilyenkor tenni?
Menekülni?
Maradni?

A Dead To You-val igazán változó volt a kapcsolatunk. Az elején semlegesnek éreztem a történetet, utána hullámvölgybe kerültünk a derült égből becsapódó romantika miatt, majd végül, mikor már nem minden arról szólt, észre sem vettem, hogy vége lett.

A történet a mi világunkban játszódik, s olyan eseményeket dolgoz fel, amely bármikor megtörténhet bárkivel. Gondoljunk bele, milyen gyakran találkozhatunk az utcán eltűnt embereket kereső felhívásokkal; vagy a Csellengők című műsorban mennyi ember képe van - és milyen sok, akik már több éve eltűntek. Sosem felejtem el, mikor 1-2 éve néztem egyszer, s mennyi eltűnt volt, akik még a '90-es években vesztek el.

Érdekes, hogy a történetben Ethan az őt elrabló nőre gondol sokáig anyaként, miközben saját anyukáját csak azért becézgeti, mert ezt olvasta az interneten. Ugyanis Ethan semmire sem emlékszik a régi életéből, ami érthető azok után, hogy fiatal korában elrabolták, s elrablója úgy nevelte, mint saját gyermeke. Ráadásul a saját családjánál azt is látnia kell, hogy született egy kislány is a családba, aki őt hivatott helyettesíteni. Elgondolkodtatott, vajon milyen érzés lehetett visszatérni egy olyan családba, amely látszólag tovább lépett?

Ami leginkább tetszett a Dead To You-ban, az pontosan ez, hogy mekkora figyelmet fordít arra, hogy a család milyen különbözőképpen reagál Ethan-re. Minden családtag különböző szintet képvisel: anyukája feltétel nélkül támogatja, mert biztos benne, hogy ő az elveszett kisfiú. Azt gondolom, minden anyuka így tenne, ha sok-sok év után hazakerülne a fiúk. Nem kérdeznének semmit, csak feltétel nélkül boldogok lennének. Blake - az ő szimpátiaszintjét a kötetben az Ethan-hez való hozzáállás formálja. Kezdetben nagyon kedveltem, mivel ő volt az a karakter, akire az áldozat szerep jutott. Miután azonban gyanúsítgatni kezdte Ethant, s egyre erőszakosabb, durvább módszerrel próbálta felhívni magára a figyelmet, kezdett ellenszenvessé válni.
Viszont. Blake karaktere nagyon összetett, úgy gondolom, valamilyen szinten megérthető az ellenségeskedése egy idő után. Ő volt az, aki ott volt, mikor Ethan odasétált a kocsihoz, egyedül maradt, hogy feldolgozza a történteket. Miután előkerült Ethan ismét az elhanyagolt státuszba került, mivel úgy érződött a regényből, mintha mindenki ellene lenne.
A harmadik családtag az apuka. Ő az anyuka és Blake közt helyezkedik el; bízik a fiában, de Blake egy-egy indoka képes megingatni őt.

A másik, amit nagyon szerettem, a vége, amiről most nem írok - olvassátok el! De ezt leszámítva, az, hogy mennyire nem történetorientalt a könyv, hanem sokkal jobban az érzelmi változásokra helyezi Lisa McMann a hangsúlyt. Minden egyes apróbb eseményre megvan minden családtag reakciója, még ha a történet Ethan szemszögéből is játszódik. S ez különlegessé teszi.

Ami nem tetszett - az a romantika. Hogy jelent volt ebben a kötetben. Nagyon nem hiányzott belőle, mivel azt a hangulatot, amelyet a fő történeti szál teremtet, megszakította, s teljesen más irányba terelte az eseményeket. Igazából a romantika szerintem(!) semmit nem tett hozzá a történethez, csak arra volt jó, hogy hosszabb legyen a történet. Szerintem(!) sokkal jobban operált volna, ha a romantikus érdeklődés helyett Ethan barátnője barát szinten maradt volna, mert az sokkal jobban illett volna a főszálba, s nem tereli el Ethan és az olvasó figyelmét.

Összegezzünk! Számomra ez volt az első olyan történet, amelyben emberrablás szerepel a középpontban, ezért mindenképp különlegesnek tartom. Az érzelmi ábrázolás is szintén pozitív élményt nyújt az olvasónak. Azoknak ajánlom, akik szeretik a probléma-központú történeteket és a nem-fantasy témájú olvasmányokat.


Könyv adatai
Eredeti cím: Dead To You (2012)
Kiadó: Simon Pulse
Oldalszám: 243

Related Posts:

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése